A NÉGYES ÉVE AZ ARTPOOLBAN - 2004. december 28. – Kamilla-nap, Artpool P60

az EM-lékezések EM-lékei

„EM rizóma”

Mi lehet a hit inkulturációja a művészetben?

Erdély Miklós: Hűség, 1979. (indigó papírnak támasztott fehér bot/vakbot)

“[…] Az a hit, amely nem válik kultúrává, az nem teljesen befogadott, nem teljesen átgondolt, nem elég hűségesen életre váltott hit”. II. János Pál pápának ezek a szavai […] világosan megmutatják a hit inkulturációjának fontosságát. […] A hit inkulturációja nem lehetséges a vallásokkal való találkozás nélkül, aminek főleg a vallásközi párbeszédben kell lejátszódnia. […]

Erdély Miklós: „[…] hogy a művészet nem csak arra való, amire használják – tehát díszítő, műgyűjtemény- és műalkotás-funkciókra való – 1956-ban jutott eszembe. […] hallottam a rádióban, hogy valaki belelőtt egy kirakatba és egy cipő megsérült, a sarka alá rakott egy tízforintost, s azóta ott van. Ez a lényeges. Ez az új. […] a művészi gondolkodás alkalmazása egy adott szituációban, ha lelkesedésből, hirtelen egy ilyen új morális jelenség megjelenik, azt észre kell venni a művésznek. Erre hangsúlyt kell tenni, ez a művész feladata. […]”

Erdély Miklós: „[…] Mindig is az volt a szándékom, hogy megpróbáljam egy gondolat minőségét állapottá alakítani.[…]”

Erdély Miklós: Hűség, 1979. (indigó papírnak támasztott fehér bot/vakbot)

Ott, ahol a régihez való ragaszkodás a büszke hűség erkölcsi erejével bír, és ebből a pozícióból ütközik folyamatosan a változásokkal - ott lehet, sőt kényszerítő következetesen átgondolni azokat az új jelenségeket, melyeknek értékelése másutt az ellenállás hiánya miatt esetleg elsikkad. [...]

A jó ügyekhez való hűtlenség valóban visszatetsző, és a jó művészet minden korban jó ügy volt. [...] Az utolsó száz év folyamán akárhányszor is bizonyult tévedésnek ez az elutasító magatartás, mindig újratermelődött. A válság a gyorsuló változások időszakában tovább mélyült. (1980)