Cmatrix10

Bret Battey (USA)

Video and sound

 

A cMatrix 10-es program

 

Videó és hanginstalláció

cMatrix10 presents a mass of flowing particles and traceries of sound, sometimes forming diffuse clouds, other times coalescing into flowing lines of arcing motion. But no state is stable; transformation is constant. Dramas are purely localized, transient. One observes these dramas as they arise. And as they fall away. We see them as they are: temporary manifestations of an underlying, unfolding process. cMatrix10 can be considered in part as a visual and audible expression of a mathematical equation with a single variable. The equation describes a rotational procedure applied to placing points in a 3-dimensional space.
The single variable, an angle measurement, increments a very small, fixed amount each video frame. At the given rate of increment, a full   expression of 360 degrees of change would result in over 60 hours of video.

Yet this abstract formulation reveals itself as an unfolding experience that evokes a sense of intentionality, or even of drama. A process that within itself increments time in a strictly linear fashion results in patterns that can, for the viewer, shape time to imply emotional or even narrative trajectories. An angle increments over 20 seconds, 30 frames per second, and we may feel tangible fascination, or even tension and release, as a shape, an unforeseen order, emerges out of complexity and then dissolves away.

This visual effect is amplified significantly when paralleled with sound that is in a large degree controlled and shaped by the same mathematical process. In the case cMatrix10, point location data is used to control the amplitude of a bank of 85 fixed, harmonically arranged narrow-band filters applied to a synthesized, spectrum-saturating expression of a single chord. The synthesis process, itself based in computer-modulated feedback, is analogous to the image process in creating rich complexity from simple means.

The sound and image both eschew the distinction between foreground and background, instead allowing patterns to arise out of the interaction of masses of simple, autonomous visual points or audible narrow-band frequencies. The result is a blurring of the line between a static work of meditative nature and the active work that shapes affect.   Timelessness is implied amidst motion and complexity. An underlying unity expresses itself in multiplicity.

 

A képernyőn örvénylő, apró pontokból álló részecskehalmazok és a hangminták néha diffúz felhőkbe tömörülnek, máskor pedig látszólag ívszerűen képződő, egy irányba folyó vonalakba rendeződnek a cMatrix 10-es program megjelenítési felületén.
De nincs stabil állapot. A képernyőn látható átalakulás folyamatos, a részecskék mozgása által megjelenített képlékeny, véletlenül felbukkanó szituációkba mi, a nézők, vélünk belelátni rövid, egy pillanatra felmerülő majd ugyanolyan gyorsan eltűnő, - talán éppen személyes - történeteket, de voltaképpen annak látjuk őket, amik valójában: ideiglenes manifesztumai egy a háttérben folyamatosan változó, alakuló folyamatnak.
Hiszen a cMatrix 10 program voltaképpen semmi más, mint egy egyismeretlenes matematikai egyenlet audióvizuális reprezentációja, amely háromdimenziós térben elhelyezkedő pontok forgatására vonatkozik.
Ez az egy változó - a forgási szög mértéke - a mű minden egyes képkockáján változtat egy nagyon kicsikét és ezzel a változóval, ahhoz, hogy az egész rendszer 360 fokban megforduljon önmaga körül, körülbelül 60 órára van szükség.

De még ez az absztrakt - együttható által irányított - rendszer szemlélése is arra készteti a nézőt, hogy valami összefüggést, vagy szándékot tulajdonítson az elemek mozgásának. A folyamat maga, amelynek időbeli szekvenciáit szigorúan csak a differenciálszám irányítja, olyan ideiglenes mintákat hoz létre, amely a néző számra már narratív vagy esetleg akár érzelmekkel teli struktúrákká -történetekké állhatnak össze. Miközben nekünk nézőknek szinte kézzelfoghatónak tűnik, hogy a részecskék az életükért küzdenek, vagy határozott formák lépnek ki a káoszból, hogy ugyanolyan gyorsan eltűnjenek, feszültségek keletkeznek és sodródnak el: a részecskék áradásával valójában a forgás szöge körülbelül 20 másodpercenként változik, miközben másodpercenként 30 képkockát mozdulnak el az apró kis pontok.

A hangeffektusok - amelyeket ugyanazon matematikai együttható permutál és befolyásol - kíséretükkel tovább erősítik a képi hatást:
a cMatrix ugyanis úgy van programozva, hogy az apró pontok helyzete egy bizonyos szintetikusan előállított hangakkord 85 különböző - a harmónia szabályainak alárendelt - szűrőn való átvezetésének hullámhosszát vegye alapmintául.
Ez a szintetizálási folyamat - szintén számítógéppel vezérelt - nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a képi hatást feldolgozza a mű: mindkét folyamat egy egyszerű elven alapul, mégis lehetőségek gazdag tárházát nyitja fel a külső szemlélő előtt.

A mű - a megjelenített kép és hang - nem tesz különbséget látható és láthatatlan folyamat között, inkább arra koncentrál, hogy az autonóm, pontokból álló rendszer és a hallható frekvenciák kölcsönhatásából "kézzelfogható", kognitív minták alakuljanak ki. Ennek eredményeképpen elmosódnak a határvonalak egy statikus, meditatív folyamat során létrejövő műalkotás és az állandó változással járó aktív munkafolyamat között.
A mozgás, és a részek összetettsége, a szinte láthatatlan ismétlődés szinte kiiktatja az idő dimenzióját, ugyanakkor sejteti, hogy van valamilyen egység a látszólag - legalábbis számunkra, egyszerű nézők számára - véletlenszerűnek tűnő rendszerben.

/fordította: Fuchs Péter/

Bret Battey (USA) web



  2006 | live algorithms | Artpool | search / kereső | Artpool | algoritmusok | 2006