Műcsarnok integrál 1998-2005-2012
Aktuális Levél
Erdély Miklós 1986 óta (26 éve) nincs közöttünk. Meglepő lett volna, ha (21 éve) az 1991-es székesfehérvári első emlékkiállítására tervezett életműkatalógusa elkészül. De akkor a rendszerváltozás euforikus hangulatában szívesen elképzeltünk bármi szokatlant, így például azt is, hogy az illegális Artpool legális intézménnyé válik. Ez az elképzelés elég hamar 1992-ben szerencsésen bekövetkezett, és az új lehetőségeknek megfelelően Budapesten létrejött az Artpool Művészetkutató Központ, amely többek között azt a feladatot is felvállalta, hogy Erdély Miklós életművét kutathatóvá tegye.
Az Erdély Miklós életmű folyamatos kutathatóságának megvalósulását szolgálta az Artpool 1994-es éve. A program röviden az "Önösszeszerelő délutánok" című tematikus előadássorozat és az életműkatalógus kéziratának előkészitése valamikori megjelenésre. A kézirat sajnos nem készült el, de a munka ennek ellenére hasznos volt, mert valamennyire kutathatóvá vált az életmű.
1995-ben kezdett általánosan elérhetővé válni az internet és az Artpool az elsők között kapcsolódott be a hálózatba. Természetesen az első weboldalak között szerepeltek Erdély Miklósnak azok a dokumentumai, amelyek az Artpool korábbi publikációiból már ismertek voltak.
Az 1998-as reprezentatív műcsarnoki életműkiállítás lehetett volna a kiadásra a legjobb alkalom, ami sajnos ismét nem valósult meg. Pedig Beke László a Műcsarnok akkori főigazgatója, mint az Erdély Miklós Alapítvány kuratóriumának is tagja, igencsak érdekelt lehetett volna ebben.
Erdély Miklós – általunk alapított – "szellemi születésnapja" (EM-léknap) az első "Kamilla-nap" - az Artpool 1999-es "kontextus" kutatási programjában, Hajdu István könyvbemutatója kapcsán keletkezett. A könyvbemutató december 28-i időpontja és a kötetben Erdély Miklósról szóló 1998-as tanulmány mint véletlen egybeesés – jelentésegyüttes, mémkomplex, vagy önösszeszerelő/holonikus rendszer – kényszerítő erővel hívta elő Erdély Miklós szellemi potenciálját.
Az életműkatalógus megjelenése hat évvel az Erdély Miklós életmű kiállítás után, még 2004-ben is kérdéses volt. Ekkor e sorok írója kiváncsi lett arra, hogy az artpool 1994-es Erdély Miklós kutatási évét követő tíz évben mi minden történt Erdély Miklóssal. Erről szólt az "EM-rizóma" című Kamilla napi esemény, amelynek része volt egy összefoglaló kronológia "az EM-lékezések EM-lékei" címmel.
Az "EM-rizóma" tartalma, hogy egy vallási mintából kiindulva kereshetjük a választ a következő kérdésre: "Mi lehet a hit inkulturációja a művészetben?". II. János Pál pápa szavai világosan megmutatják a hit inkulturációjának fontosságát: “[…] Az a hit, amely nem válik kultúrává, az nem teljesen befogadott, nem teljesen átgondolt, nem elég hűségesen életre váltott hit”.
A következő évben, 2005-ben az utolsó Kamilla-napra az Artpool korábbi, Erdély Miklóst bemutató weboldalaira építve, hosszú előkészítő munka után – Lugosi Lugó László kiállítás-enteriőr fotói, valamint az Erdély Miklós életműkiállítás kurátorától és egyúttal az Erdély Miklós Alapítvány (EMA) és az Artpool Alapítvány kuratóriumának elnökétől, Szőke Annamáriától kapott kiállítási ismertető-feliratok és egyéb dokumentumok internetes feldolgozásával – három ember három hónapi munkájának eredményeként elkészült Erdély Miklós 1998-as műcsarnoki életműkiállításának webszájtja. Ezzel – a még mindig csak tervezett Erdély Miklós monográfia és oeuvre-katalógus hiányát részben enyhítve – tovább növekedhetett volna Erdély Miklós életművének kutathatósága az interneten.
Az utolsó Kamilla-nap témája a "virtuális EM-lékház", vagyis a műcsarnoki emlékkiállítás webszájtjának bemutatása lett volna.
A cím "InDiGo KluB szerű ESeT – Erdély Miklós életművének kutathatóságáért".
Az est házigazdája, aki a legújabb generáció képviseletében kérdez: Fuchs Péter. A fő kérdés: Van e még Erdély Miklós életművének, szellemiségének, műveinek létjogosultsága? Ha van - miért? Ha nincs - miért?
Az "ESeT" felvezetése talán egy kicsit provokatívnak tűnik, de remélhető volt, hogy talán ettől majd feltámad a diskurzus. Sajnos nem így történt. Az érintettek – Szőke Annamária és az EMA tagjai: Beke László, Erdély Dániel és Peternák Miklós – éppen ellenkezőleg értelmezték a helyzetet és a site bemutatójának napján, 2005 december 28-án írt emailjükkel Erdély Miklós életműkiállításának a webes bemutatását letiltották. Ez a helyzet már hét (7) éve változatlan.
Most amikor a Magyar Művészeti Akadémia, Fekete György elnökletével "elfoglalja" a Műcsarnokot – számolgatni kezdem, mióta nem látható Erdély Miklós műcsarnoki kiállítása az Artpool oldalakon – és egyáltalán mi történt a webszájttal kapcsolatosan is sokat emlegetett életműkatalógus kiadásával? – Semmi!
"Hét év telt el és eközben Erdély Miklós életművének ismerete nélkül minden elromlott" – írtam pár hete Erdély Daninak, és kértem (egy másik utókor nevében), hogy írjon, személyesen nekem címezve egy levelet, melyben megkér arra, hogy Erdély Mikós műcsarnoki életműkiállítását kölcsönös és/vagy közös érdekből végre tegyem láthatóvá az Artpool webszájtján.
"Tőlem minden mehet, ami jog-, szakszerű és profi – válaszolta.
Tudod, az a baj, hogy túl nagy az irigység – a "szakszerűség" és az "aggodalom" leplezi ezt."
Úgy döntöttem, Erdély Miklós életműkiállításának 2005-ben elkészült webszájtját, az eredetihez képest egy redukált formában, csak a kiállítási eneteriőr-fotókkal (a kiállítási magyarázó szövegek nélkül) a 2012. december 28-i Kamilla nap alkalmából közzéteszem. Ez is több a semminél!
Az "irigység" fogalma már nagyon régen nem foglalkoztatott, ezért szokásom szerint rákerestem az interneten. Rengeteg sok mindent megtudtam erről a bűnről és/vagy betegségről ezért a gyűjtésből készítettem egy kis weboldalt amely akár olvasható a mostani műcsarnoki Kamilla-nap mellékleteként is.
Koincidencia – mondaná Beke László, ugyanis a Műcsarnokban 2012 december 28-án, Kamilla napon – Vigyázat, Műcsarnok címmel rendeznek konferenciát a volt műcsarnoki főigazgatók, a volt miniszterek, elméleti szakemberek és művészek részvételével. Beke László művészettörténész, volt főigazgató, nem lesz jelen.
2012 december 28., Kamilla-nap Galántai György
Ui.: Nem kell félni a netes megjelenéstől
... a jogtulajdonosok abbéli félelme, hogy megcsappannak bevételeik az ingyenes internetes közlés miatt, voltaképpen alaptalan. Erre Kertész Imre Nobel-díjat hozó regénye, a Sorstalanság a jó példa: a könyv digitális változata elérhető az interneten, és több tízezren le is töltötték már, ám a kiadó által megjelentetett könyv is szépen fogy, a díj odaítélése óta kiadott példányok száma meghaladta a negyedmilliót.