Erdély Miklós

ARANYFASISZTÁIM*



1  A Magyar Nemzet jobb, mint az élet, mint az Élet és Irodalom. Egy cikk a türelemről. Az egyszerű türelemről. A melanézek türelméről. Egy cikk az akaratról. Az alávetett akaratról. A szuggesztiónak alávetett akaratról, ami a türelemnek, a melanézek türelmének, az alávetett melanézek szuggesztiójának, a másik cikkben alávetett, a másik cikknek alávetett kargó-kultusz, a versbéli félálom-logikának alávetett kultusz.

Az még csak hihető, hogy költője ezt elgondolja, mikor átengedi magát (aláveti) a jobbik újság közleményeinek, noha az nem tartja ébren. Behúnyt szeme párában csúszkál, jobbra föl és középen le az egyforma jó cikkeken, a jobbik, a nem dühítő újságban.

De vajon mikor írja le, hiszen a poszthipnotikus kargó-kultusz visszaaltatja, egy cikkbe gyűjti a csúszkáló révedezést, amely már nem cikk, hanem vers, legalábbis a fele.

A másik felét mikor egészíti ki?

Napok múlva, mikor a jobbik újság már elveszett s az emlékezetzavar veszi át a félálom munkáját. Mikor már biztos benne, hogy lehet és egy ízben kell is így kezdeni a verset:

hogy a magyar, a Magyar Nemzet jobb mint az élet és az Élet és Irodalom, ha közölni nem is; mert köztünk szólva vacak egy régiség ez az újság. Nagyon elegem van belőle.

[gondolatok a hipnózisról]

2  Most, hogy negyven év után első felháborodásomból
felocsúdtam,
most, hogy a természetes és mesterséges hullahegyek
mérete kiegyenlítődni látszik,
most, hogy a "fasiszta itt minden" gyanúja kezd
belém fészkelődni,
hogy az anyaméhbe egyenként bevagin bevaginozott,
bewagonírozott lelkeket számlálok,
csak munkára viszik, levegőre, vidékre, szebbnél-
szebb hegyes-völgyes vidékre,
hogy a kórházak a rokonokat, barátokat, elmengelésítik,
hogy csak a túlvilágra viszik őket dolgozni, túlvidék-
re friss levegőre, hogy a túlvilág egészséges, de üzenni onnan tilos,
hogy munkaerőre odaát is szükség van,
vagy ha nem is, valamire csak jó, aki egyszer már élt és dolgozott,
mert ahogy a németek, úgy odaát sem estek a fejük lágyára.
A jóhiszemű nyuszik nem a semmibe gázolognak el.

Hiszem a jót, mint egy melanéz.

3 A kargó-kultusz. Azt teszem, amit akarsz?

[kargó-kultusz]

4 Csakhogy ez egy feldíszített tábor, ahol valóban csodaszép a víziló és a krokodil. S ha Jób csak ezek látványától törik meg, engem már megtérít egyetlen szent őszibarack.

A rendetlen véletlen szimmetriába ülepedik le. Mert nincs törvény, amely eltorzítaná. Nincs semmilyen törvény, sem szabályosság: ez a nagyszámok törvénye.

A semmi is csak úgy tud igazán semmi lenni, ha magát folyamatosan újratermeli; akárcsak a valami.

Aranyfasisztáim kicsit besegítenek.

Hej, ezért van valami és ezért nincs inkább semmi,
degger.

1.    A semmit nem jellemzi többé az, amit megszüntetve tartalmaz.
1.    A semmi nem valamiben semmi, hanem a semmiben semmi.
1.    A valami nem a semmiben valami, hanem a valamiben valami.
1.    Ezért a semmi semmit nem hat át, és ugyanúgy nem lelhető fel a semmiben valami.
1.    Valami és valaminek hiánya keveredhet, de nem érintkezhet.
1.    A semmi hígulása nem úgy értendő, hogy a semmiben megjelenik valami, hanem a
       semmi válik valamivé (híg valamivé).
1.    Semmi sem lehet valami másnak a közege, mindennek közege is saját maga.
1.    Minden létező a nemlétnek más minőségű léte vagy nemléte.
1.    A semmi a létező más minőségű léte vagy nemléte.
1.    Bármennyire is ellene szól a közvetlen tapasztalat, lehetetlen csökkenés által kimúlni –
       csak fokozódás által lehet megszűnni (a mennyiség saját hiányába csap át), (a
       fokozhatatlan semmi fokozható valamivé csap át).

Új adatok a semmiről

1.     A fokozódó koncentráció végén a semmi áll.
1/a   A semmi ahhoz viszonyítva semmi, ami koncentrálódott.
1/a   Minden létező a semmi hígított változata.
1/a   Az abszolút koncentráció két oldalán az egymáshoz viszonyított semmi áll.
1/a   Különböző hígításban.
1/a   Abszolút koncentráció által a koncentráció tárgya megszűnik, majd egy más hígításra
        ébred.
1/a   Koncentráció által minden képes áthorpadni saját hiányába.
1/a   A semmi nem lehet valami mellett vagy között, mivel a semmi nem foglal helyet.
1/a   A semmi a helyet (a teret) nem elfoglalja, hanem megszünteti.
1/a   Nem lehetséges, hogy valami semmivé válik, aztán „egy idő múlva” újra valamivé, mert a
        semmi nem vesz időt igénybe.
1/a   A semmi az időt nem igénybe veszi, hanem megszünteti.
1/a   A semmi a folyamatosságot kiterjedés nélküli nemlétével nem szakíthatja meg.
1/a   A semmi nem rendelkezik folyamatossággal.
1/a   Valami azért lehet valami mellett, mert közöttük is van valami.

Kissé szüneteltetjük a semmi feltárásának fáradságos munkáját



[Jób…]

[akció: kintről havat hoznak be, majd az ablakon át visszadobják]



Most aztán tényleg minden érzékletességet félretéve: minden semmik nem valaminek a hiányaként nincsenek, hanem mindentől függetlenül, nem negatívumként, hanem érintkezés nélkül, semmilyen lehetőséggel nem érintkezve és véglegesen. Az egyetemes semmi örökre és véglegesen sérül bármitől, ami nem az.

Létezhet egy megvalósult semmi, amit örökkévalóságnak, állandó egyidejűségnek nevezünk, minden megvalósulás mint kompromittált lehetőség befagyasztva az örökkévalóság kocsonyájába, tehát olyan semmi, mely a lehetőségek felszámolását vette célba, hogy eléggé semmi legyen a maga konokságában.

Ha a semmi nem képes olyan abszolút érvényű lenni, hogy a nemlétezőt mint lehetőséget is lehetetlenné tegye, – nem csak úgy, hogy: semmi sincs, ami lehetne, hanem annyira, hogy az összes lehetőség végleges akadálya is legyen – úgy kénytelen fölfalni, elemészteni, magával átjárni, elkeverni, eldögleszteni.
Hogy még eléggé gonosz is legyen, nem képes tulajdonság nélküli semmi maradni, mert úgy instabil. Hanem időbefekvő, pusztító, önmagát újratermelő gonosz tud csak lenni, mint a nemlévők általában.

Egy nem létező világegyetem terhes egy világegyetem létezésének lehetőségével, ami végül is tökéletlen helyzet és instabil. Egy elpusztult, megszűnt lét stabilabb semmi az el sem kezdődöttnél.

Mit kezd pl. egy gyermek lehetőségével? kénytelen megszülettetni, hogy hullát készítsen belőle.

Más szóval, mélységesen emberellenes, tudatellenes képződmény ez a valami, minél szebb, annál csúfabb, minél jobb (pl. narancs vagy őszibarack vagy víziló vagy egy napsütötte könyvesbolt), annál rosszabb az embernek, hogy így van, ami van. Ilyen semmiszerűen lehetőségállományú ésszel semmiállományú kérdést, hasonlatállományú harapófogóval gonoszság állományú szeget, ideiglenes állományú fejemből kihúzni nem lehet, nem megy. Ez a tudás éppen annyira semmi, mint amit tud. Tökéletesen. Annak a tudata, hogy nincs mit tudni; az vagy te!
Fasiszta!

[Jób…]


Forrás: Erdély Miklós: Aranyfasisztáim. in: Lélegzet 2., Budapest, 1987. 35-36. Újraközölve in: Második kötet. Magyar Műhely, Párizs, Bécs, Budapest, 1991. 20-21 és 98-99. (megj.: az első közlés részlet, a második két részben közölt) <>

Előadja: Erdély Miklós és Györe Balázs - Erdély Miklós irodalmi estje (Írószövetség Székháza, 1985. 02. 27.) Azonosításelméleti vizsgálatok | Tavaszi kivégzés | Kitüntetéseimről | Aranyfasisztáim (hangfelvétel és képek: Galántai-Artpool)

Lásd még: Erdély Miklós Aranyfasisztáim c. képét és az Optimista előadást

Lásd még később: Az integrál semmi (2013)

Mindennemű felhasználás a jogtulajdonosok engedélyéhez kötött
© Erdély György <gyo.erdely[]gmail.com> és Erdély Dániel <edan[]spidron.hu>

[1994] [Erdély Miklós főlap] [hangarchívum] [Artpool] [kereső]