1. Kíséreld meg felmérni korod ostobaságát olymódon, hogy a pillanatnyi általános szemléleti szinten elképzelsz valamilyen jövőt: elképzelésed úgy fog arányulni a megvalósuláshoz, mint a régi elképzelések a megvalósult jelenhez.
Ez az arány a mindenkori korlátoltságot híven mutatja.
A jelenre vonatkoztatva próbáld átérezni.
Régi elképzelés = A
Megvalósult jelen = B
Mostani elképzelés a jövőről = C
Megvalósult jövő = x
A:B = C:x
BC |
= x |
Extrapolációs gyakorlatok, 1971
2. Képzeld el, milyen lesz a művészet 60 év múlva, elképzelésedet korrigáld a ma már nyilvánvaló tévedések mértéke szerint és dolgozz úgy.
3. Valamely kor szemléleti szintje kötelező stílusában manifesztálódik. A stílus a gondolkodásmód szerkezetét tükrözi. A korok stílus által tévednek.
4. Egyik kor sem képes stílusán felülemelkedni. A szemlélet megkövesült szerkezete miatt bizonyos felfedezések sokáig megemészthetetlenek maradnak és képtelenek szervesen beépülni az általános gondolkodásba.
5. A stílust döntően a művészetek alakítják. A művészek azonban nem képesek a szemléleti ideiglenesség állapotát elviselni és ezért az egyre gyorsabban változó stílusok mindegyikét is mint véglegeset művelik.
6. Az emberek koruk bódulatában pillanatnyi szemléletüket az egész világegyetemre kivetítik
(Sokszorosítva Erdély: Beszélgetések a világok sokaságáról c. filmszinopszisa mellékleteként. Balázs Béla Stúdió forgatókönyvek, 1982. március, I. kötet, 74. p.)
Mindennemű felhasználás a jogtulajdonosok engedélyéhez kötött
© Erdély György <gyo.erdely[]gmail.com> és Erdély Dániel <erdely.daniel[]gmail.com>