Bevezetés a diagramhoz

A mellékelt diagram planimetrikusan kategorizálja és írja le a különböző „kiterjesztett előadó-művészeti” mozgalmak fejlődését. Inkább mozgalmakat, mint egyes személyeket mutat be, s ezért nem tekintendő nevek katalógusának.

A fluxus-csoport kivételével egyik sem teljes. A következő kiadásban remélhetőleg ez a diagram több művészre kiterjeszthetővé válik. Örömmel üdvözlünk bármilyen kommentárt, javasolt kiegészítést és/vagy változtatást az olvasók részéről. A különböző művészek csoportosítását a legtöbb esetben a művészek saját kijelentései határozták meg. Ha ilyen nyilatkozatok nem álltak rendelkezésre, műveik tanulmányozása nyújtotta a kulcsot. Egyes ellentmondásos kategóriák, mint a szenzacionalizmus (sensationalism) vagy pszeudotechnológia, több előadás (performansz) alapos megfigyelésén, nem pedig szóbeli közlésen alapulnak. A közönség előtt való levetkőzést, vagy a gatyák letolását és a hátsó fertály mutogatását, vagy a közönség előtti vizelést és hasonló cselekedeteket bármely szótári definíció exhibicionisztikusnak tekinti. Önmagunk vízbe vetése vagy tejföllel bekenése stb., stb. mazochisztikus cselekedetnek tekinthető. A szexszel vagy a perverzióval való elmélyült foglalkozás példái túlságosan számosak ahhoz, hogy említésre kerülhettek volna. Mindezen fogásokkal erős érzelmi hatást szándékoznak kiváltani a nézőközönségben (és felkelteni a sajtó figyelmét, természetesen), s az ilyen stratégiák egyik fő motivációja valószínűleg ez. A pszeudotechnológia vagy a „mérnökösködés” (idézőjelben) abból a tényből ered, hogy a művészek legjobb esetben szert tehetnek a technikuséhoz hasonló technikai ismeretekre és tudásra (tévészerelő és hasonlók), ez azonban nem hasonlítható egy mérnökéhez vagy tudóséhoz, aki sok évet tölt el szakterülete tanulmányozásával (ahogy a művészek is éveket töltenek el a művészet előállításával). Ezeknél a művészeknél ez a fajta tudás legfeljebb huzalozási rajzoknak, alapvető elektronikus alkatrészek funkciójának, elektronikus motorok, egyszerű gépek, determinált struktúrák és hasonlók mechanizmusának a megértéséről tanúskodik. Sajnálatos módon azoknál a művészeknél, akik ezt a terminust alkalmazzák, a technológia egy rádiószaküzlet változatosságának a szintjén van.

A mérnökökkel való együttműködés a kifinomultságnak csak azt a szintjét érheti el, amelyet a művész megért, mivel
1. a művész új elképzeléseit és ötleteit saját múltbeli vagy frissen szerzett technikai és tudományos ismeretei befolyásolják, vagy inkább korlátozzák, és nem a mérnök átadhatatlan tudása;
2. az együttműködő mérnök pedig képtelen kifinomult technikai vagy tudományos ismereteket átadni a művésznek anélkül, hogy négyéves egyetemi kurzust tartana neki a szóban forgó témából.

A vertikális skálán a „műviség” spektrumának bizonyos fokozataihoz rendelt kategóriák találhatók. A leginkább „művészies” vagy kulturális vagy komoly kategóriák a skála alján vannak, a legkevésbé ilyenek pedig a tetején, az antiművészet kategóriájával a csúcson. A különböző mozgalmakra gyakorolt hatások a hatás forrásának és a hatás erősségének jelzésével (az összekötő sávok eltérő vastagságával) vannak feltüntetve. Egy másik függőleges oszlopon a megnyilvánulások, vagy főbb szervezések, események, publikációk vagy intézmények vannak feltüntetve, amelyek az egyes mozgalmakhoz vagy csoportokhoz társíthatók. Az egyes személyek neveihez vezető és azokból kiinduló vonalak jelzik a személy műveinek kronologikus folyamatosságában vagy személyes kötődéseiben végbement különböző változásokat egy-egy mozgalmon vagy csoporton belül.

A fluxus-csoporton belül négy ilyen kategória van:
1. Azok a személyek, akik hasonló tevékenységet folytattak a fluxus-kollektíva megalakulása előtt, majd a fluxuson belül tevékenykedtek, és mind a mai napig aktívak (ebbe a kategóriába csak George Brecht és Ben Vautier esik bele).
2. Azok a személyek, aki a fluxus megalakulásától kezdve és azóta is aktívan tevékenykednek a fluxuson belül.
3. Azok a személyek, akik a fluxus megalakulása óta a fluxustól függetlenül tevékenykedtek, de jelenleg a fluxushoz tartoznak.
4. Azok a személyek, akik a fluxus megalakulása óta a fluxuson belül tevékenykedtek, de azóta eltávolodtak (Higgins, Patterson, Paik, Schmit, Williams, Flynt stb.). Néhányuk nyilvánosságra is hozta azóta saját álláspontját, amellyel megerősítette kivonulását.

Fordította Szőke Annamária

* George Maciunas: A kiterjesztett művészetek diagramja (Expanded Arts Diagram), 1966.

Először közölve a Fluxfest Sale, kétoldalas 55,943,3 cm-es reklámplakát (New York, 1966) hátoldalán, 53,815,7 cm-es méretben. További közlések: Happening & Fluxus. Hrsg. von H. Sohm, Koelnischer Kunstverein, Köln, 1970. o. n.; Richard Kostelanetz szerk.: Essaying Essays. Alternative Forms of Exposition. Out of London Press, New York–Noristown–Milano, 1975, 176B. és számos későbbi fluxus témájú kiadványban. Magyarul publikálva: G. M.: Írások, diagramok, i. m. 12–13.

A Gilbert and Lila Silverman Fluxus Collection, Detroit szíves engedélyével