Net-rét
A nap témája: Művészet & média, Internetes előadások: Magyar Nemzeti Galéria, Centrális Galéria, Film.hu, Magyar Iparművészeti Egyetem, Korridor Tv, Artpool Művészetkutató Központ és az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ.
A tudásbarát véletlen*
Galántai György vázlata az Artpoolról szóló hálózati előadásához
Az 1979-ben alapított Artpool a postai "világhálón" (mail art) szervezett projektekkel, valamint a kapcsolatművészeti gondolat-csere lehetőségeinek leleményes kutatásával kísérletezte ki a művészeti kommunikáció sajátos változatait. A munka eredménye a tapasztalaton túl egy világméretű archívum és különböző gyűjtemények. Az 1992-ben megnyílt Artpool Művészetkutató Központ újabb projektjeinek anyaga a korábban archivált információkkal és a külső hálóval (is) kapcsolatban az interneten egy interaktív (tudásbarát) "Világ Egyetem"-mé épül. Az Artpool az internetet 1995 december óta technikai (mediális) szempontból felhasználóként, tartalmi (oktatási) szempontból szolgáltatóként használja.
A tudásról Szókratész (i.e. 469-399) a tudásbarát ezt mondta: "Semmit sem tudok, csak azt, hogy nem tudok semmit." Mintegy kétezer négyszáz évvel később Paulinyi Tamás említ egy W. H. Lung nevű embert aki szerint "nem a tudat van a test terében, hanem a test van a tudat terében. Ez olyan, mint ha pl. egy rádiót vizsgálunk: nem a rádióban van az adás, hanem az adásban van a rádió." […] A világegyetemnek úgy, ahogy van, lehet tudata, és a tudatnak úgy, ahogy van, lehet világegyeteme. Folytatva Zenonnal (kb. i.e. 490-430) a paradoxonok mesterével: "Ami mozgásban van, az sem abban a helyben nem mozog, amelyben van, sem abban, amelyben nincs. […] nyugalmi helyzetek halmozásából nem keletkezhet mozgás." A XX. század végi konceptuális művészeti kisérletek bőven használták ezeket a korai felvetéseket.
[…]
az eddig abszolútnak tekintett tér és az egyértelmű
folyamnak tekintett idő nem más, mint viszony a szemlélők,
vagyis az alanyok között.
[…] Az agyfunkciókba való mélyebb bepillantás
mostani lehetősége és telematikus technikáink
lehetővé teszik, hogy átalakítsuk a kapcsolási
rajzot, és az ostoba társadalomból "alkotó"
társadalmat csináljunk. Éspedig olyan kapcsolási
rajz alapján, mely illeszkedik az agyi funkciók összjátékához.
Ebben a társadalmi
struktúrában már nem lesznek adóközpontok,
hanem a hálózat minden csomópontja adni és
venni is fog egyszersmind. Így mindenfelé a hálózatban
fogják meghozni a döntéseket, és ezek, úgy
mint az agyban, egyesített döntéssé, konszenzussá
fognak integrálódni. A társadalom olyan szándékok
mozaikja lesz, amelyek mindig újabb egyesített szándékká
fognak integrálódni. Költészet,
mint ön-összeszerelő rendszer, mondaná
Erdély Miklós.
a tudásbarát környezetben
* az agyfunkciók működését felszabadítják az asszociációs láncok
* a hálózati struktúra * minden értelemben* a kétségek funkcionálisak, nem kritikusak
* az azonosság és másság, (mint az elme két képessége) együtt működik
* a véletlenszerűen változó tudás számol az elképzelt és a tényleges világ kettősségével
* a fizikai valóságként "tudásbarát" könyv médiummá válik és virtuális adaptációival átalakítja az olvasót, kialakul az egységes olvasási mód
* A régi olvasási módból az újba való átmenetkor a történeti, értékelő, politikai tudatból átugrunk a kibernetikai, értelemadó, játékos tudatba. A jövőben ezzel a tudattal fogunk olvasni. [...]