2000 - A VÉLETLEN ÉVE AZ ARTPOOLBAN
(a véletlen: csak a valamihez képest és a valamin túl lehetséges)

„28 EDE” táblakiállítás a Budapesti Őszi Fesztivál és az Ede-napi fesztiválhoz kapcsolódóan

(1866 - 1950)

KALLÓS

Szobrász. Vörösmarty téri szobrán a figyelő mozdulattal ülő költő alatt a Szózatot éneklő népet az öregek, ifjak, polgárok, parasztok, asszonyok és leányok gazdag csoportja jelképezi.


(1872 - 1948)

TELCS

Szobrász. Jellegzetes magyar típusokat bemutató életképeket és díszítőszobrokat mintázott a Zeneakadémia homlokzatára.


(1889 - 1915)

BOHACSEK

Festőművész. Életműve néhány olajképből és rajzokból áll csupán, nagyobb részük tájkép. Emlékkiállítását 1917-ben a Ma kiállítóhelyiségében Kassák Lajos rendezte meg.


(1859 - 1919)

NEUMANN

Rabbi, fordító, történész, Nagykanizsán főrabbi volt. Az Országos Rabbiegyesület elnöke, szerkesztette a Magyar Izráelt, számos önálló könyve, tankönyve is megjelent.


(1950-1999)

HERTELENDI

Az Atommagkutató Intézet legdinamikusabb munkatársa, sokoldalú tudáson alapuló fantázia és az elképzeltet megvalósító cselekvő akarat embere, aki tudta, mit hogyan, kinek a segítségével, milyen eszközökkel lehet megvalósítani.


(1873 - 1944)

ORMOS

újságíró, író, szociológus


(1833 - 1904)

SZENGER

Orvos, Miksa császárral Mexikóban járt.


(1879 - 1909)

HARKÁNYI

ügyvéd, közíró


(1891 - 1962)

HALÁPY

festő, grafikus


(?)

HRUBY

A budapesti egyetemen tanult, hegymászó a Tátrában, majd a Keleti-Alpokban. Később turistáskodott és túrasízett.


(1908-2003)

TELLER

Az atomfizika élő klasszikusa, részt vett az atombomba kifejlesztésében, a hidrogénbomba-programot pedig már ő irányította.


(1864-1923)

KABOS

Nem volt igazán jó író, de nem volt rossz író sem. Vannak írók, művészek, szellemi alkotók, akikre sem a jelentékeny, sem a jelentéktelen jelző nem illik. Az ilyenek műveiből lehet a leghitelesebb képet nyerni egy-egy kor ízlésátlagáról.


(1931-1997)

BODNÁR

Festő-grafikus, a Cserkészfiúk Szövetsége tagjaként rajzolt és szerepelt. Aztán az 1950-es évek elején rázárták a kérdéseket is feltevő fiatal katonatisztre a börtönkaput. Nem volt országosan ismert mester, de sokan becsülték a Csepel-szigeten munkáit.


(1831 - 1902)

MATERNA

A Vág-völgye lelkes kutatója. Idős korában is sokat túrázott, írásai jelentek meg a Turisták Lapjában


(1892-1970)

WRENKH

Vidám aszkéta volt, szent életű kanonok és tudós. Mindig szeretettel és feltétlen bizalommal vezette az embereket. Zárakat az ő ideje alatt nem zártunk, nem is veszett el semmi soha.


(1820 - 1888)

BLÁSY

Nagy zergevadász, hegymászó, kereskedő és közbirtokos. Ő építette az első menedékházat a Felkai-völgyben. Neve néhány tátrai helynévben is megmaradt: Blásy-horhos, Blásy-völgy.


(1853 - 1931)

DAITS

Orvos, múzeumi gondnok. A Tátrai Múzeum egyik alapítója és szervezője, valamint gyűjteményének szorgos gyarapítója. A tátrai turizmus népszerűsítője.


(1851 - 1901)

EGÁN

A magyar mezőgazdaság fejlesztése terén kifejtett munkássága főként a tejgazdaság korszerűsítésére irányult. Szorgalmazta a tejszövetkezetek létrehozását Budapesten, s kidolgozta a budapesti központi tejcsarnok alapszabály-tervezetét.


(1849-1940)

MARGALITS

Nyelvtanár, jelentős közéleti és sokirányú tudományos munkásságot folytatott. A 20.000 szólást tartalmazó „Magyar közmondások és közmondásszerű szólások” mellett „Zrínyi Miklós, a költő” a legjelentősebb önálló munkája.


(?)

THEISS

A matematikai közgazdaságtan kiemelkedő magyar gondolkodója. Az 1930 és 1945 közötti időszakban felkészültségével nemcsak interpretálni tudta kora meghatározó közgazdászainak gondolatait, hanem kutatásaival tovább is vitte azokat.


(1839 - 1903)

KÜHNE

Kölnből érkezett Magyarországra. A Kühne-féle „Hungária Drill” merítőkorongos lófogatú sorvetőgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette. Iparteremtő tevékenységét jelentős kitüntetésekkel jutalmazták.


(1819 -1904)

PORGES

Prágából érkezett Magyarországra. Pécsett, a ma is működő kereskedelmi iskolát alapította, amelyet húsz évig áldozatkészen, nagy hozzáértéssel, kiváló pedagógiai felkészültséggel vezetett.


(1907-1997)

MUSKÁT

Aktív munkaéveit szabómestersége, szabadidejét az amatőr sport kötötte le. Tiszteletre méltó egyéniség volt, a politikailag nehéz években is eredményesen képviselte a természetbarátok érdekeit.


(1814-1878)

SZIGLIGETI

Az elnyomatás korának legfontosabb drámaírója, a színházpolitikában szinte diktátor, a színház és a dráma századvégi fellendülésének előkészítője.


(1836 -1894)

PAULAY

A színházi kultúra századvégi fellendülésének meghatározó személyisége, 1878-tól a Nemzeti Színház rendezője és igazgatója. A terézvárosi Szerecsen utcát Hevesi Sándor neveztette át róla 1925-ben.


(1843-1935)

WÉBER

A svájci születésű pedagógust Eötvös József miniszter hívta 1870-ben Magyarországra. Az immúnis homokra történő szőlőtelepítés kezdeményezője és eredményes kivitelezője. A Kecskemét melletti Helvécia neki köszönheti nevét és ismertségét.


(1830 - 1910)

KÖRNYEI

Ügyvéd, a jogászegylet alelnöke, az ügyvédi kamara választmányának tagja, 48-as honvéd.


(1903-1959)

ZATHURECZKY

A magyar hegedűművészet egyik legnagyobb alakja, a londoni Királyi Akadémia hegedű tanszéke az ő nevét viseli.