a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium vezetőjéhez
Tisztelt Bozóki András és Magyar Bálint Miniszter Urak!
2005 második felében az Artpool Művészetkutató Központ működése ellehetetlenült. Mint erről a sajtóból, az intézet vezetőitől és az általuk szervezett Segélykoncept című rendezvényen is tájékozódni lehetett, a NKÖM által juttatott gyorssegély ellenére változatlanul fennáll a veszélye annak, hogy az Artpool bezár, a hazai és a nemzetközi tudományos és művészeti kutatás szempontjából egyedülálló archívum anyagát előre nem látható időre bedobozolják.
Tudatában vagyunk annak, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta a tudományosság, az oktatás és a művészet intézményrendszere folyamatosan átalakulóban van és a csökkenő állami támogatás következtében financiális és szervezeti problémákkal küzd. Annak is, hogy Magyarország EU-csatlakozása után, 2005-ben az államháztartási deficit lefaragása érdekében elrendelt megszorítások a korábbiaknál sokkal érzékenyebben érintik a kulturális intézményeket (is), és jelenleg számosan folyamodnak Miniszter Urakhoz a túlélés érdekében. Az Artpool valószínűleg egy a sok közül, azonban gyűjtőkörének és működésének sajátosságai indokolják, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a veszteségekre, amely az intézmény bezárása esetén a tudományosságot, az oktatást és a kortárs művészetet érnék.
Az Artpoolban – összefüggésben a hasonló nemzetközi törekvésekkel – a ‘45 utáni hazai alternatív művészet és kultúra dokumentumait, alkotásait, szakirodalmát gyűjtik és dolgozzák fel. Elsősorban azokról a kulturális értékekről van szó, amelyek a szocializmus időszakában – de manapság is – a tágan értelmezett másképp gondolkodás körébe tartoztak és tartoznak, így azokat az előző rendszerben államilag finanszírozott intézmények nem gyűjtötték (tisztelet a kevés kivételnek). Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a másképpgondolkodás – a tudomány és a művészet területén folytatott kísérletekhez hasonlóan – mennyire fontos egy demokratikus és nyílt társadalom szerveződése és kreativitása szempontjából. A nem csupán hazai, hanem nemzetközi viszonylatban úgyszintén egyedülálló, az Artpool gyűjtő- és kutatási körébe tartozó anyag a képzőművészet, a zene, az irodalom, a színház, a film, a fotó és a különböző médiaművészetek területét fogja át. Az itt őrzött anyag és a folyamatban lévő kutatási és szerzeményezési programok nem csupán a múlt egy sokáig elhanyagolt szeletének a feltárásához és megismertetéséhez járulnak hozzá, hanem igen fontosak a jelen innovatív alkotói számára is.
Az Artpool munkatársai az elmúlt 15 évben megteremtették az alapítók fenti értelemben komplex magángyűjteményére alapozva létrehozott és folyamatosan bővített nyilvános közintézmény működési feltételeit. Körvonalazták az intézmény hosszútávú koncepcióját, igyekeztek konstruktívan betagozódni a hazai és a nemzetközi intézményrendszerbe, számos kutatási, oktatási és művészeti projektben vettek részt. Mindemellett napi szinten látták el az archívum anyagaival a különböző területekről érkező kutatókat, művészeket és egyetemi hallgatókat. Jelen fázisban, az eddig felépített kapcsolatokra alapozva, az intézmény működése hatékonyabbá tételének az időszaka következett el, amely mind a gyűjtés, mind pedig a feldolgozás, a kutatás és az oktatás területén összefogott programokat tenne szükségessé. Az anyagi ellehetetlenülés tehát az intézményt akkor érte, amikor integráns része lett a kulturális és tudományos életnek. Mivel az Artpool 15 éves tevékenységének az eredményei a sajtóból is jól ismertek, mellőznénk ennek hosszabb taglalását, csupán arra mutatnánk rá, hogy az intézmény honlapján tárolt információk ma már a közép- és felsőfokú oktatásban nélkülözhetetlen segédanyagként, „kézikönyvként” funkcionálnak, elég egy pillantást vetni az egyes oktatási intézményekben használatos kötelező és ajánlott irodalmi listákra.
A fentebb leírtakból következően az Artpool Művészetkutató Központ bezárása nem csupán érzékenyen, hanem hátrányosan érintené általában a humán, illetve társadalomtudományok: a művészettörténet, az irodalomtörténet, a zenetudomány, a médiatudományok, a muzeológia mellett a történelemtudomány, a szociológia területén folyó kutatásokat, publikációkat és az oktatást, valamint az egyes művészetek aktuális művelését és oktatását is.
Ezért kérjük Miniszter Urakat, tegyenek meg mindent az intézmény bezárásának megakadályozására. Biztosítsák folyamatos működését, és támogassák az intézmény fennmaradását hosszú távon garantáló működési és finanszírozási konstrukció kidolgozását.
Budapest, 2005. október 27.
Dr. Bacsó Béla, egyetemi docens, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója
Dr. Beke László, művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az Artpool Kuratóriumának tagja
Dévényi István, művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria, Jelenkori Gyűjtemény főosztályvezetője
E. Csorba Csilla, művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese
Dr. Geskó Judit, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum, XIX. és XX. sz. gyűjteményének vezetője
Dr. György Péter, médiakutató, az ELTE BTK Média Szak vezetője
Kőnig Frigyes, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora
Marosi Ernő, művészettörténész, akadémikus, az MTA alelnöke
Maurer Dóra, Kossuth-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, az Artpool Felügyelőbizottságának elnöke
Néray Katalin, művészettörténész, a Ludwig – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója
Prof. Dr. Niedermüller Péter, kulturális antropológus, a PTE BTK Modernitás-PhD Kultúratudományi Doktori Program vezetője, a Humboldt Universität zu Berlin, Institut für Europäische Ethnologie tanára
Peternák Miklós, művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ igazgatója
Sasvári Edit, művészettörténész, a BTM Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum igazgató-helyettese
Szegedy-Maszák Mihály, az MTA rendes tagja, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, az Academia Europea tagja
Szijártó Zsolt, PhD, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője
Szkárosi Endre, irodalomtudós, az ELTE BTK Romanisztikai Intézet docense, az Artpool Kuratóriumának tagja
Szőke Annamária, PhD., művészettörténész, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet adjunktusa, az Artpool kuratóriumának elnöke
Szörényi László, irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszék vezetője
Tolvaly Ernő, festőművész, egyetemi tanár, a PTE Művészeti Kar, Vizuális Művészeti Intézet, Festészet Tanszék vezetője
Várkonyi György, művészettörténész, a Janus Panonius Múzeum főmunkatársa
Wessely Anna, művészettörténész, szociológus, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszék vezetője
Wilheim András, zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia egyetemi adjunktusa