Kiejtés: ‘fut’, avagy: Egy eszköz és vonzatai
Érdekes tapasztalatokra tettem szert - a választások útja során. Szinte véletlenül született meg e mű megvalósításának ötlete, amikor elolvastam az Artpool felhívását a „Lábbeli” c. web-kiállítással kapcsolatban. Olyan téma ez, amelyet magamtól sosem választottam volna, ezért elhatároztam, hogy megcsinálom, és - remélhetőleg - a megközelítés egy új módját is megtalálom...
Tehát így tettem: az első ötletem elég humoros volt, mivel - bár imádom a cipőket és a vörös lábkörmökhöz is erősen vonzódom - a láb, általában, szó szerinti értelmezésben nem igazán jut eszembe. Metaforikus értelemben persze elég gyakran - az idővel, létállapottal és ilyesmikkel kapcsolatban.
Web-munkáról lévén szó, elhatároztam, hogy „elengedem az ujjaimat” - lássuk, milyen is ez a cyber-világ! Azt lehet mondani, hogy a web szinte külön értelemmel rendelkezik, minden csak azon múlik, hogy hogyan alkalmazzuk a rendelkezésre álló információHALMOKat. Mindenesetre: az utazás megkezdésének magától értetődő módja volt a ‘láb’ szó begépelése különböző keresőprogramokba és címjegyzékekbe. Kiderült, hogy majdnem az összes így kapott site a lábról, mint fizikai létezőről/testrészről szól. Meglepődtem, mivel azt hittem, hogy a metaforikus értelmezés - mindenféle írásban - sokkal gyakrabban fog megjelenni. Azt gondolom, ez a feltételezés a ‘láb’ szó bennem élő képével függ össze, és talán az is oka lehet, hogy a webet én inkább a fej, mint a test irányába orientált helynek tartom - és mégis az utóbbira (testre) való utalás a jellemző. Miért? Csak mert a web (általában) a gyors információk forrása? Vajon ez a tény arra utal, hogy az ember gondolkodásában, amikor ezt az új forrást létrehozza az anyagi/testi vonal az uralkodó? Azt gondoltam, ez a médium ellenszenves emberek agyszüleménye - ez megmagyarázná a dolog különböző megnyilvánulásainak (úgymint tudomány, művészet, gondolat, ötletek...) AGYszülemény voltát. A ‘láb’ témáját többféle jelentésében kívántam kidolgozni, megvalósítani, mivel a). a használat / jelentések sokasága található a nyelvben - mint például a forrás, kezdet, eredet jelentésköre... és b). Az értelmezésnek gyakran spirituális síkja is van, és így a szónak igen nagy ereje lehet, értsd: a benne rejlő vonzatok gyakran alapvető fontossággal bírnak - ezek hordozzák a jelentés minden tartalmát/erejét.
Hogy példákat találjak a ‘láb’ szó, vagy cselekvő alakjainak (sétálás/utazás) használatára, az irodalmat magát kellett tanulmányoznom, legnagyobb bánatomra, mivel ez a keresés bebizonyította a pontos cél és határozott egyéni szándék nélküli weben való keresgélés igencsak korlátozott mivoltát, azaz hogy a gépek nem vezetnek el a célhoz, sőt épp ellenkezőleg: eltérítenek attól. Ah: de hát nem éppen ez az, ami a webet csodákban bővelkedő kivételes médiummá teszi: mert még tudományos alapjai ellenére sem működik logikusan/lineárisan?
Nemrég hallottam valakinek a beszámolóját, aki az „automatikus írás”-hoz (ahogy a szürrealisták nevezték) hasonló módon szörfölt a weben: ilyenkor az ember egy véletlenszerűen kiválasztott pontról indul el és természetesen halad - követve az utat, akármerre vezessen is, akármilyen kanyargós legyen az, anélkül hogy az így kapott pályát (tanult) egyenes formával próbálná helyettesíteni. (A hypertext erre nyilvánvaló példa.)
Valójában: bár - amint azt fentebb kifejtettem - a számítógépes szakemberek rosszallóan nézhetik, hogy mivé lett a web, mégis lehet, hogy elbűvöli őket az absztrakció fondorlatos útja, az elvonatkoztatások szaporodása, elburjánzása, amihez annyira vonzódnak. Ez csakugyan az élet játszótere! A web-munka folyamatosan fejlődő kísérlet, tanulás, tapasztalás és játék...
(Fordította: Szikra Ágnes)
(web)
