Mújdricza Ferenc
Egy spirálisan pergetett film
 
        Először 
        is papírra kellene vetni, ha úgy tetszik a Nagy-Magyarországot, 
        ennek tulajdonképpen nagyjából középpontja 
        Esztergom, persze nem igazán, de jelképesen mégis. 
        Amit én egy nagyon fontos dolognak tartanék, hogy tulajdonképpen 
        a legelső király koronázásának a helye, 
        tehát hogy ez koronázó főváros. Most 
        persze megjelenítitek ahogy gondoljátok, ez a ti dolgotok, 
        de amit mindenképpen szeretnék érzékeltetni, 
        ezt a bizonyos tudathasadásos helyzetet, hogy most ilyen kétfelé, 
        legalábbis ezen a szinten kétfelé szakított 
        a város. Ezt lehetne valahogy úgy érzékeltetni, 
        hogy ugye vannak a gonosz erők, amik mit tudom én Meciar, 
        akár sárkány alakjában ennek a rajznak, vagy 
        partnak az egyik oldalán, a másik  
      
 oldalán pedig 
        azok a jó érzésű emberek, akik szeretnék, 
        hogy ebből a hídból legyen valami. Most majdnem ezt 
        mondanám, hogy ennek a két erőnek a küzdelme 
        napjainkban is folyik, hiszen tudjuk követni ezeket a dolgokat, és 
        ha lehetne mondani, akkor a dolog végére érve valahogy 
        úgy kellene elhelyezni ezt a két képet, amit úgy 
        tudom, hogy ketten rajzoltok, hogy majd meg kellene fordítani, 
        mikor egymásra teszitek, mert nem lehet tudni, hogy valójában 
        közöttünk is kik azok a gonoszok, akik akadályozzák, 
        hátráltatják ennek a hídnak az építését, 
        akár önös érdekből, akár egyéb 
        érdekből. Ez a technikai részére vonatkozott 
        természetesen ez a gondolatom, de ami végül is ebből 
        az egészből lényeges és leszűrendő 
        lenne, az az, hogy ennek a hídnak tulajdonképpen bármilyen 
        formában érdemes volna megvalósulnia. Én egy 
        olyan formát is el tudnék képzelni, mintha egy filmet 
        visszafelé pergetnénk, és egyszer csak elérkezik 
        ez a pillanat, amikor fölrobbantották a hidat, de visszafelé. 
        Tehát hogy éppen hogy összeáll az a híd, 
        ami ugye ez ellentétesen úgy történt, ugye eredendően, 
        hogy röpült a levegőbe a sok szilánk, most a levegőből 
        a sok szilánk meg vasdarab meg minden visszaáll, összeáll 
        egy igazi híddá. Tehát nekem az a legfontosabb mondanivalóm, 
        ha nem robbant volna fel ez a híd, akkor ma is ugyanúgy 
        sétálnánk át rajta. Közben a gonosz meg 
        a jó erők akár ki is cserélődhetnek, 
        mert hát már átmehetnek ezen a hídon. és 
        ha ilyet javasolhatok, akkor fordítva tegyétek össze 
        a rajzokat.