Egyetlenegy árva madár
Jó. Tehát
fekvő A4-es papír. Rajzoljatok
az A4-es papírra egy belső keretet, amelyik megnyújtja
az arányát, tehát a jobb és a bal oldalán
körülbelül egy centiméter a keret, a fölső,
alsó körülbelül két és fél
centi. Tehát egy ilyen szélesvásznú arányt
állítsál elő.
Akkor a kép bal oldalán ettől a kerettől körülbelül a kép egyötödében, tehát a baloldali kerettől a kép egyötödében húzol egy függőleges vonalat. Ennek a függőleges vonalnak a jobb oldalára rajzolsz egy olyat, mint amilyenek ezek a gyerekdobok, vagy a negyvennyolcas dobok, a szélessége az olyan kettő centiméter, a magassága az a keret aljától indul, picivel följebb, úgy nem ér hozzá, és a mező fele fölétől megy, tehát egy ilyen fekvő kisdobosdobot a feszítőzsinórokkal együtt.
Akkor ennek a dobnak a középpontjából húzol egy nagyon vékony vonalat, mintha csak egy szerkesztővonalat húznál, a jobb fölső sarok felé, de nem egészen a sarokba, hanem a saroktól balra két - három centire. Ez egy fontos vonal, mert ezentúl sok minden lesz ezzel párhuzamos.
Akkor ezen a vonalon a dobtól kb. olyan három centiméterrel kijelölsz egy pontot, és rajzolsz egy nyomott ellipszist. A hossztengely az ugyanolyan hosszú, mint a dob. A rövid tengely az pedig kevesebb, mint a fele a hossztengelynek. Körülbelül olyan legyen, mint a dob. Ja, azt még nem mondtam, hogy a dobnak a külső kontúrja vastag, a belső dolgai vékonyabbak. Az ellipszisnek a dob felőli kontúrja ugyanolyan vastag, mint a dobnak a külseje és a másik vonal a vékony. A vékony vonallal párhuzamosan az ellipszis belső területét besraffozod a feléig. Tehát egy kis ellipszis fog maradni a vastag vonal felől. A dob meg az ellipszis vastag vonala közötti mezőt ezzel a segédvonallal párhuzamosan vastag pöttyökkel bepöttyözöd, ezek olyan jó durva pöttyök.
A két szélső pöttysor a hossztengely végét összeköti a dobbal, az folytatódik, de már nem pöttyökkel, ha tudsz olyat csinálni az ecsettel, hanem kis körökkel, de akkora, mint a pötty, csak nem tömör.
Na most ebből a két szélsőt meghosszabbítod az ellipszis hossztengelyétől jobbra, tovább. Az alsót meghosszabbítod kb. annyival, mint a hossztengely, a fölsőt meg egyötödnyivel. A fölső majdnem eléri a papír szélét, ha jól gondolom. Ezeknek a pöttyözött vonalaknak a végét az ellipszis jobb oldalával párhuzamos ívvel összekötöd.
Akkor ezen belül, tehát az ellipszis jobboldali íve és a most rajzolt ív között megvastagítod a segédvonalat, és alul-fölül két-két párhuzamos vonalat húzol az ecsettel, amilyen szorosan csak tudod.
Na most az íven kívül, ezen az íven kívül már nem öt vonalat húzol, hanem csak hármat. Tehát a középvonal van megvastagítva, meg alatta-fölötte, ez fele olyan távolság, mint amilyen belül van az íven. A középső vonal végére rajzolj egy karikát, de az kb. akkora, hogy a másik két vonalig is elérjen. Akkor marad neked a papír széléig egy olyan nyolc centi körüli távolság. Na most akkor tegyetek egy ugyanakkora karikát a segédvonalra a papír szélére. Húzzatok ide egy olyan vonalat, hogy letámasztod a könyöködet, és akkor csak csuklóból, így csökkenő amplitúdóval lemész nullába, a jobb alsó sarok felé. Tehát mintha így aláfirkálnád az egészet. Még két motívum lesz a rajzon, ezzel ez a fődolog itt megvan.
Akkor van az a bizonyos
alsó pontsor a két ív között ennek a fölső
karikájára rátámaszkodik egy egyenes, amelyik
a jobb alsó sarok fölül másfél-két
centivel indul, ez a vonal egy rácsos tartószerkezetnek
az alsó vonala, aminek a magassága kb. olyan magas legyen,
mint a dob és akkor a baloldali mezőt, ami belül van
ott a két ív közötti részen, azt ezzel
a vonallal párhuzamosan az egészet sűrűn besatírozod.
Ez egy háromszög alakú terület. Jó. Most
van ez a fölső ilyen csökkenő amplitúdójú
dolog meg a rácsos tartó között durván
egy ilyen háromszög alakú mező. Rajzolj oda egy
madarat.