(jegyzetek)
Életrajz:
Klaniczay Gábor (1950) - történész, 1997 óta a Collegium Budapest, Institute for Advanced Study rektora. 1974-ben végzett az ELTE történelem és angol szakán, 1983 óta középkori történelmet oktat az ELTE Bölcsészkarán, 1992 óta a Közép-Európai Egyetemen is. Érdeklődése a középkori vallás- és művelődéstörténet mellett kiterjed a kora újkori boszorkányhit elemzésére, a történeti antropológia módszertanára, foglalkozik az öltözködés, a divat, a tömegkultúra, a modern szubkultúrák és a rockzene elemzésével is (vö. Bowie meg a divat, in Sznob International, szerkesztette Papp Tamás, 1981. december 4., 43-45). 1978 és 1986 között divatszociológiát oktatott az Iparművészeti Főiskolán. 1989-től a BUKSZ felelős szerkesztője, illetve a szerkesztőbizottság elnöke. Fontosabb könyvei: válogatta és szerkesztette S. Nagy Katalinnal: Divatszociológia. Membrán könyvek 8, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1982, két kötet; A civilizáció peremén, Magvető, Budapest, 1990; The Uses of Supernatural Power, Polity Press, Cambridge, 1991; Szent Margit legendái és stigmái, Argumentum, Budapest, 1995; Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Balassi, Budapest, 2000.
A tanulmányban előforduló nevek abc-sorrendben:
Abramovic', Marina (1946), szerb származású művésznő és Ulay (Uwe F. Laysiepen, 1943), holland művész 1976-tól 1988-ig dolgozott együtt. Hosszú ideig tartó, minimális feltételek között megvalósított, a testet fizikailag igénybe vevő feladatokat vagy monoton mozgásokat hajtottak végre. Közös együttműködésük kezdetén Marina azt nyilatkozta egy interjúban: "Egy harmadik »Ént« akarunk találni, amely független a mi kettőnk »Énjétől« egy »Ént«, amelyet »Dasselbst«-nek (ugyanannak) hívunk. Ez számunkra egy már-már hermafrodita szituáció." A nyolcvanas években hosszú időt töltöttek különböző sivatagokban spirituális feltöltődés, új energiák nyerése végett, s ebben az időszakban performance-aik - amelyeket Modus Vivendi címmel foglaltak össze - meditatívvá váltak, és szimbolikus elemekkel bővültek. Utolsó nagy akciójuk A szerelmesek - a Nagy Fal Séta volt 1988-ban, amikor a kínai nagy falat a két szélső pontjáról elindulva járták végig, és középen találkoztak. Magyarul Tárgy helyett transzmisszió. Jesa Denegri beszélget M. A.-tyal és U.-jal, ÚjSymposion, 1985/8, 1, 10-11.
Antonioni, Michelangelo (1912) - olasz filmrendező. Zabriskie Point című filmje 1970-ben készült. Magyarul Egy sosem volt szerelem krónikája, Európa, Bp., 1990.
Arbus, Diane (1923-1971) - amerikai (USA) fotográfus. 1957-ig divatfotósként dolgozott, majd elsősorban portékat készített a legkülönfélébb társadalmi osztályba tartozó, sokszor extrém életformát folytató vagy megjelenésű emberekről, saját környezetükben.
Artaud, Antonin (1896-1948) - francia író, színész, rendező. 1920-tól Párizsban élt, ahol 1927-ig a szürrealistákkal állt kapcsolatban. Egyes kortársaira, valamint elsősorban a hatvanas évek kísérleti színházi, művészeti törekvéseire színházzal kapcsolatos írásai és elképzelései voltak nagy hatással. A szövegközpontú, az értelemhez szóló és az életet utánzó színházzal erőteljes, totális, "kegyetlen" színházat állított szembe, amelyben a közvetlen akció, a gesztusok, a színházi effektusok "teljes létünkhöz" szólnak és egy mitikus, misztikus életfelfogás kifejezésének szolgálatában állnak. Színházi víziói szoros összefüggésben álltak saját életével és sorsával, a művészetben az őt kínzó testi betegségektől való megváltódást kereste. Magyarul versei költészeti antológiákban jelentek meg, valamint Színház és kegyetlenség; A kegyetlen színház; Első kiáltvány, in Aszínház ma. Írók, rendezők, színészek vallomásai korunk színházáról, válogatta Lengyel György, Gondolat, Bp., 1970, 120-125; A Peyotl Rítusa a tarahumaráknál, in Kapcsolatok. Múltidézetek. A 20. századi művészet és az ezoterikus hagyomány, válogatta és a bevezető írta Beke László, Művelődési Intézet, Bp., 1980, 26-33; A párizsi színház a világháború után, Levél Peter Watsonnak, in Másvilág. Bölcsészindex, Bp., 1985, 16-32; A könyörtelen színház. Esszék, tanulmányok a színházról, szerkesztette Vinkó József, Gondolat, Bp., 1985; Levél Jacques Rivière-hez; Sötét éjjel / avagy a szürrealista blöff; A művészet és a halál; Új levél önmagamról; Álláspont a testről; Közérthető kiáltvány; Levél senkihez, Műhely (szürrealista különszám), Győr, 1990, 68-75; Van Gogh, akit megöngyilkolt a társadalom, Átváltozások, 6(1996), 3-20; Levele André Bretonhoz, Nappali Ház, 1997/1, 3-15; Szürrealista szövegek, Átváltozások, 9(1997), 3-23; Artaud, a mumus és a tarahumarák, Orpheus Könyvek, 1998.
Beatles - a beatkorszak legnagyobb hatású, az ötvenes évek végén Liverpoolban alakult és 1970-ben feloszlott rock együttese.
Bécsi akcionizmus - Osztrák művészeti irányzat a hatvanas években, amelynek legfontosabb képviselői Georg Brus, Otto Muehl, Hermann Nitsch és Rudolf Schwarzkogler. A bécsi modernizmus hagyománya, a pszichoanalízis, az akciófestészet, a fennálló politikai, erkölcsi és esztétikai normák elleni tiltakozás alkották akcióik előzményét és motivációját, miközben az egyes résztvevők művészete sajátos egyéni vonásokat mutatott. Az akciók mellett manifesztumok, rendezvények, intézmények kísérték tevékenységüket, így 1966-ban Brus, Muehl, Nitsch, Weibel és Kren megalapították az Institute für Direkte Kunstot (Direkt Művészeti Intézet), 1967-ben megrendezték a Direkt Art Festivalt (Direkt Művészeti Fesztivál), 1968-ban pedig a bécsi egyetemen Kunst und Revolution (Művészet és forradalom) címmel tartottak bemutatót, amelynek következtében több részvevőt letartóztattak és elítéltek.
Bowie, David (1947) - angol zenész, énekes, producer. 1966-ban kezdett játszani különböző együttesekben, mindig változó, megújuló image-ét azonban a hetvenes években építette fel, amely - dalainak víziószerű témája mellett - igen nagy hatású volt a zenei és művészeti világban egyaránt. Magyarországon 1997-ben lépett föl a Diákszigeten. Magyarul Beszélgetés William Burroughs-szal, Magyar Narancs, 1992. június 24., 18.
Brando, Marlon (1924) - amerikai (USA) színész. Már a negyvenes években színházi hírnevet szerzett, majd több kiemelkedő filmszerep után 1954-ben Oscar-díjat kapott a Rakparton című filmben nyújtott alakításáért.
Burroughs, William Seward (1914-1997) - amerikai (USA) író. Irodalmi, entográfiai, orvosi, majd rövid antropológiai tanulmányok után kezdett írni. A negyvenes években kábítószerfogyasztó lett, e szenvedélyétől tizenöt év múltán szabadult meg. A kábítószerélvezők között, valamint a kábítószeres és tényleges utazásai alatt szerzett testi-lelki tapasztalatait, vízióit, társadalmi utópiáit írta meg a Meztelen ebéd című könyvében 1959-ben (magyarul Holnap, Bp., 1992). Személyisége és írásai igen nagy hatással voltak zenészekre, írókra és képzőművészekre egyaránt. Magyarul még: Beat keresztapa találkozik a sztárral. William Burroughs, üdvözöld David Bowie-t (Rolling Stone, 1974. február 28.), John Giornóval és Laurie Andersonnal: Te vagy a hapsi, akivel meg akarom osztani a pénzemet, in Sznob International 3, szerkesztette Papp Tamás és mások, Bp., é. n. [1982], 14-22, 25-31; Az Édentől a Watergate-ig, Daniel Odier beszélgetése W. S. B.-zal, VOLT, 15(1994), augusztus-szeptember, 32-35; A narkós, Lord, Bp., 1995 (Allen Ginsberg utószavával).
Brown, Peter R. L. (1936) - amerikai (USA) vallástörténész, 1983 óta a Princeton Egyetem Történeti Tanszékének professzora. Kutatásainak középpontjában a korai kereszténység és a kora középkor időszaka áll, A szentkultusz című könyve 1981-ben jelent meg magyarul (Atlantisz, Bp., 1993). Magyarul még: Az európai kereszténység kialakulása 200-1000, Atlantisz, Bp., 1999.Brus, Günter (1938) - 1957-ben néhány hét után elhagyta a bécsi Iparművészeti Főiskolát, és az informel festészet helyi képviselői (például Arnulf Rainer) nyomdokába szegődve önálló tevékenységbe kezdett. Kapcsolatba került Alfons Schillinggel, nagy hatással volt rájuk az amerikai akciófestészet. 1960-ban megismerkedett Muehllel, majd Adolf Frohnerral és Hermann Nitsch-csel. 1964-ben készítette első akcióit, amelyekre kezdetben testének destruktív hatású befestése, majd 1967-től a "test-analízisek" (Körperanalysen) voltak a jellemzők. 1968-as letartóztatása után 1969-ben Berlinben Gerhard Rühmmel és Oswald Wienerrel megalapította az "Osztrák Menekültkormányt"-t. Az 1970-es Zerreißprobe (Szakításpróba) korábbi akcióinak összegezése volt, ezután a rajz, a festészet és a költészet felé fordult.
Dylan, Bob (1941) - amerikai (USA) énekes és zenész. A hatvanas évek első felében a folk music tradícióban gyökerező, költői szövegű dalokkal szerzett hírnevet, amelyek közül kettő a polgárjogi mozgalom himnusza lett. Magyarul Mit fúj a szél (dalszövegek), válogatta, fordította, utószót írta Barna Imre, Árkánum, Bp., 1989.
Eno, Brian (1948) - angol művész, zenész, producer. 1971-1973-ig a Roxy Music tagja, majd önállóan, illetve ideiglenes társulásokban dolgozik. Ezoterikus, "környezet-tudatos", ambient music-nak nevezett zenét, valamint 1979-től zenéjével együtt bemutatott videóinstallációkat készít. Magyarul Rose, Cynthia, Aszellemi világ felé. Interjú Brian Enoval, in Sznob International, szerkesztette Papp Tamás, 1981. december 4., 31-39; Pletyka. Kevin Kelly beszélgetése B. E.-val, Nappali Ház, 1995/3, 97-103.
Foucault, Michel (1926-1984) - francia történész, filozófus, eszmetörténész, 1970-től haláláig a Collége de France professzora volt. A hetvenes években vált nagy hatásúvá a hatalom működési mechanizmusáról kialakított elmélete, amely más társadalomkritikai elméletekhez (például Marcusééhoz) hasonlóan összefüggésben állt egyes politikai, polgárjogi mozgalmakkal is. Az ötvenes és hatvanas években az elmebetegségek, az őrültség, és a különböző büntetési eljárások történeti, "archeológiai" elemzésével a modern tudományok és a kirekesztő, elnyomó hatalom kapcsolatát tárta fel. Utolsó, befejezetlenül maradt munkájában "a testet-lelket megfegyelmező modern »biohatalom« újabb működési területével, a szexualitás történetével foglalkozott" (Klaniczay Gábor). Magyarul önálló kötetben: Felügyelet és büntetés, Gondolat, Bp., 1990; A modernség politikai-filozófiai dilemmái, a felvilágosodáson innen és túl. M. F. írásaiból, szerkesztette, fordította és a bevezetőt írta Szakolczay Árpád, MTA Szociális Kutató Intézet, Bp., 1991; A szexualitás története. A tudás akarása, Atlantisz, Bp., 1996; Herculine Barbin, másnéven Alexina B., Jószöveg Műhely, Bp., 1997; Az igazság és az igazságszolgáltatási formák, Latin Betűk, Debrecen, 1998; Pierre Rivière, Jószöveg Műhely, Bp., 1998; A fantasztikus könyvtár. Válogatott tanulmányok, előadások és interjúk, válogatta és fordította Romhányi Török Gábor, Pallas Stúdió-Attraktor Kft., Bp., 1998; Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések, Latin betűk, Debrecen, 1999; A szexualitás töténete. A gyönyörök gyakorlása, Atlantisz, Bp., 1999; Elmebetegség és pszichológia. A klinikai orvoslás születése, Corvina, Bp., 2000; A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája, Osiris, Bp., 2000.
Ginsberg, Allen (1926-1997) - amerikai (USA) költő, író, a beat-nemzedék egyik legfontosabb képviselője, amelynek egyik programadó műve Ginsberg 1957-ben megjelent Üvöltés című verse (magyarul in Üvöltés. Vallomások a beat-nemzedékről, Európa, Budapest, 19823, 73-86). A magyar PEN Klub meghívására 1980-ban járt először Magyarországon, legutóbb 1993-ban (vö. Marton László Távolodó - Szőnyei Tamás, Ami eleven. Beszélgetés Allen Ginsberggel, Magyar Narancs, 1993. szeptember 30., 40-41). Magyarul önálló kötetei: Nagyáruház Kaliforniában. Válogatott versek, Európa, Bp., 1973; A leples bitang. Válogatott versek, válogatta Eörsi István, Európa, Bp., 1984; Május királya, Eörsi István fordításai, Cserépfalvi, Bp., 1990; Halál Van Gogh fülére!, Pesti Szalon, Bp., 1996.
Grotowski, Jerzy (1933-1999) - lengyel színházi rendező. Színészi és rendezői tanulmányok után 1959-ben Opoléban átvette a 13 széksor Színháza művészeti vezetését, amely 1962-től Laboratóriumi Színház névvel, "szegény színháznak" nevezett, színészközpontú színházi műhelyként működött, 1965-től Wrocl'awban. A színház hagyományos, "költséges" kellékeinek és eszközeinek szükségességét elvetette és az előadást a színészekre, a mozgásokra és hangokra, illetve a színészek és a nézők kapcsolatára építette. A színház lényege "a mindig reális, kézzelfogható testiség", és az előadás célja, hogy "megzavarjuk az élő organizmus intimitását, […] leleplezzük élettani reakcióit és belső impulzusait, visszaadjuk a mitikus szituáció konkrét emberi értékét". 1968-ban Dániában és az USA-ban jelent meg A szegény színház felé című könyve Peter Brook előszavával, s ettől kezdve színháza rendszeresen fellépett Európában és Amerikában, ahol többek között a Living Theatre-ra és a Performance Groupra volt nagy hatással. Grotowski 1982-ben az USA-ba települt át, több egyetemen tanított, majd 1985-től Olaszországban élt. Pontedarában a Jerzy Grotowski Munkaközpontban a Ritual Arts programon dolgozik. Magyarul megjelent írásainak bibliográfiáját lásd Világszínház, 1998. ősz, 227-229, amelyben több írása és nyilatkozata is megjelent (5-46), valamint Vándorúton a Források Színháza felé, in Másvilág. Bölcsészindex, Bp., 1985, 41-49; Színház és rituálé. Szövegek 1965-1969, Kalligram, Pozsony, 1999.
Hajas Tibor (1946-1980) - költő, performance-művész. 1969-től kezdve fotókkal dokumentált akciókat, illetve a konceptuális művészet körébe sorolható munkákat készített, 1973-től vesz részt nyilvános rendezvényeken, kiállításokon. 1976-os fotóelméleti és filmről tartott előadásaiban fogalmazta meg azon kultúrkritikai gondolatait, amelyekben számot vetett az ember és a művész szerepével és lehetőségeivel a a médiumok uralta "másodlagos realitásnak" nevezett társadalomban. A valódi, az "elsődleges" élet megvalósításának lehetőségét a totálisan átélt pillanatban jelölve meg, szükségszerűen jutott el az önveszélyes performance műfajáig. Ezek mellett csupán fényképezőgéppel rögzített akciói felvételeiből fotósorozatokat és tablókat állított össze. Versei 1967-től kezdve az Élet és irodalomban és költészeti antológiákban jelentek meg: Első ének. Fiatal költők versei, válogatta, szerkesztette Mezei András, Kozmosz Könyvek, Bp., 1968, 93-100; Ne mondj le semmiről. 13 költő, Szépirodalmi, Bp., 1974, 103-121; Add tovább! 55 mai költő és író, válogatta, szerkesztette Csaplár Ferenc, Kulin Ferenc, Rózsa Endre, Kozmosz Könyvek, Bp., 1976, 321-323. Esszéinek, előadásainak és performance-szövegeinek eddigi legteljesebb gyűjteménye: Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból, Jelenlét, 1989/1-2 (14-15), 115-135, 287-323; valamint Hajas Tibor 1946-1980, Magyar Műhely-d'atelier, Paris, 1985; Hajas Tibor 1946-1980, emlékkiállítás, katalógus, István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1987; Hajas-szám, Orpheus, X. évf., 1999/21.
Hells Angels (Pokol angyalai) - 1969-ben az altamonti rockfesztiválon a Rolling Stones fellépése alatt a rend fenntartására szerződtetett motoros banda amelynek egyik tagja a Mick Jaggerre pisztolyt emelő Meredith Huntert leszúrta.
Hendrix, Jimi (1942-1970) - amerikai (USA) blues és rock gitáros. Londonban halt meg túlzott kábítószer- és nyugtatófogyasztás következtében. Öngyilkossága kérdéses.
Jones, Brian (1942-1969) - angol gitáros, a Rolling Stones tagja. Halála körülményei máig sem teljesen tisztázottak, úszómedencéjében holtan találták.
Joplin, Janis (1943-1970) - amerikai (USA) rock énekesnő. Kábítószer-túladagolásban halt meg Los Angelesben. Morrison, Jim (1943-1971) - amerikai (USA) énekes, szövegíró, a The Doors együttes alapító (1965) tagja. Párizsban fürdőkádban halt meg, halála oka tisztázatlan. Sírja a Père-Lachaise temetőben található. Magyarul A zenének vége. Jim Morrison versei és dalszövei Hobo (Földes László) fordításában, Cartafilus, Bp., 1999.
Kazan, Elia (1909) - görög származású amerikai (USA) színházi és filmrendező, író. 1944-től filmezik, az ötvenes években három filmjében is Marlon Brando játszotta a főszerepet, így például az 1954-es Rakpartonban is.
Mailer, Norman (1923) - amerikai (USA) író. 1948-ban jelent meg legismertebb, Meztelenek és holtak című háborús regénye (magyarul 1967-ben). Baloldali beállítottságú, nonkomformista író, a riportregény egyik képviselője. A hóhér dala (magyarul Magvető, Bp., 1984) megtörtént eseményeket, egy kivégzett rablógyilkos történetét dolgozza fel. Magyarul még: Az éjszaka hadai., A történelem, mint regény, a regény, mint történelem, Európa, Bp., 1988; A kemény fiúk nem táncolnak, Fátum-Ars, 1993; Lee Harvey Oswald, Victoria, Pécs, 1997; A fiú evangéliuma, Európa, Bp., 1998; Szarvaspark, Fiesta-Saxum, Bp., 1998.
Molnár Gergely (1952) - "Foglalkozott videóval, experimentális színházzal és rockzenével - a punk és a new wave szellemiség egyik meghonosítója Magyarországon" (Beke László). 1976-1977-ben a Ganz-MÁVAG Művelődési Központban több filmbevezető és rocktörténeti, rockkultúrával foglalkozó előadást tartott, valamint a Kossuth Klubban egyet David Bowie-ról és az FMK-ban Hermann Nitsch-ről. 1977-ben Hegedüs Péterrel és ifj. Kurtág Györggyel megalapította a SPIONS nevű punkegyüttest. 1978-ban elhagyta az országot. Jelenleg Kanadában él, Helmut Spiel! néven DJ egy montreali rádióban, és a Najmányi Lászlóval közösen kidolgozott Nemzetek Feletti Szocialista Párt tagja. Írásai Pictures in a chapel. New Hungarian avant-garde art, Daily News, 1971. augusztus 29., 6; Avantgarde, pop art shows, Daily News, 1972. január 9., 2; Festival der Avantgarde. Balatonboglár, Daily News, 1972. július 8., 6; Eszme és gyakorlat, Mozgó Világ, 1976/4, 44-51; A romantika ideje (filmesszé), Mozgó Világ, 1977/3, 97-101; Kentaur - Levél Szentjóby Tamásnak, Magyar Műhely, 56-57(1978), 18-26; Csáth Géza (film-szcenárió), Magyar Műhely, 60-61(1980), június 11., 48; Napló, álomleírások (részletek), Magyar Műhely, 64(1981), 8-17; Spions-kiáltványok, dalszövegek, filmforgatókönyv stb., in Sznob International, szerkesztette Papp Tamás, Bp., 1982. február 8.; David Bowie and William Burroughs, in Sznob International 3, szerkesztette Papp Tamás és mások, Bp., é. n. [1982], 23-24; Hommage a Ho Si Minh, Dream Power (válogatás), valamint Filmbevezető TIT-előadások, 1976-1977, in Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból, Jelenlét, 1989/1-2 (14-15), 186-206, 325-371.
Monroe, Marilyn (1926-1962) - amerikai (USA) színésznő.
Muehl (Mühl), Otto (1925) - 1943-tól a Wehrmacht kötelékében részt vett amásodik világháborúban. 1953-ban felvették a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol kapcsolatba került Adolf Frohnerrel. 1959-ben pszichoanalízissel és dadaizmussal foglalkozott, majd 1960-ban a Günter Brusszal és Alfons Schillinggel való találkozása után az anyag-, illetve az akciófestészet felé fordult. Saját pincéjében kezdett el "anyag-akciókat" (Materialaktion) készíteni, kezdetben Hermann Nitsch-csel és Frohnerrel közösen, az emberi testet is bevonva az addig inkább szobrászati jellegű anyaghasználatába. 1964-ben tartotta meg első nyilvános "anyag-akcióját", és ettől kezdve részt vett a bécsi akcionisták közös fellépésein. Az 1970-es évek első felében létrehozta az AA-kommunát (Aktions Analytische Kommune) a burgenlandi Golóban, amely társadalommodellként funkcionált, 1991-ben azonban fiatalkorúak szexuális túlkapásokra buzdításának vádjával hét év börtönbüntetésre ítélték. 1974-től újra a festészet felé fordult, s a festést a börtönben is folytatta. Magyarországon 1990-ben volt kiállítása a Budapest Galériában. A katalógushoz írt előszavát lásd in Lengyel A. - Tolvaly E. (szerk.): Kortárs képzőművészeti szöveggyűjtemény, A & E '93 Kiadó, Budapest, 1995.110-113.
Najmányi László (1946) - 1972-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem vízügyi mérnöki karán. 1971-ben kezdett művészettel foglalkozni számos műfajban: költő, író, képzőművész, hangjátékokat írt, több filmet készíett a TV-nek, az elsők között foglalkozott videóval Magyarországon, 1971-től díszlettervezőként dolgozott. 1972-től 1974-1976-ig a Kovács István Stúdió elnevezésű, általa legutóbb "színműsorozat"-ként definiált experimentális színházat vezette (írta és rendezte), valamint színházi performance-okkal lépett fel. 1974-1975-ben készítette el A császár üzenete című filmet (BBS). 1975-1976-ban filmelőadásokat tartott a Ganz-MÁVAG Művelődési Központban, 1977-ben közreműködött aSPIONS-ban. 1978-től Párizsban, 1980-tól Torontóban, 1985-től New Yorkban élt, 1997-től ismét Magyarországon, és az USA-ban. Mindmáig a különböző művészeti ágak, műfajok ötvözésére törekszik, amit jól érzékeltetnek egyes műveinek meghatározásai: multimédia-installáció, interdiszciplináris látvány, intermédia-performance stb. Írásai: hat novella, in Eső a szilfák levelén. Fiatal prózaírók antológiája, Magvető, Bp., 1975, 202-218; Kőarc és Fapofa, Mozgó Világ, 1975/1, 87-89; Néhány gyakorlati tanács a videó-berendezés használatához, in Dokumentum, Ganz Mávag Művelődési Központ, 1977, újraközölve in Videóművészet, Kossuth Mozi, Bp., 1988. november, 35-37; Elvis Presley találkozik Adornóval. Adornó sohasem találkozott Elvis Presleyvel (Adorno önmaga Kasszandrája - Elvis önmaga közönsége), in Sznob International, szerkesztette Papp Tamás, Bp., 1981. december 4., 27-28; A progresszívok, in Sznob International 3, szerkesztette Papp Tamás és mások, Bp., é. n. [1982], 1-2; Barátságos bánásmód, in Al/5, 1983. nyár, 52-56; Barna Róbert, Interjú N. L.-val, in Hasbeszélő agondolában, Bölcsész Index, Bp., 1987, 269-277; Radames (operalibretto), La maison de la peur (A félelem háza). Videójáték szövegkönyve, in Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból, Jelenlét, 1989/1-2 (14-15), 207-234; Tilost csinálni. Marton László, Távolodó beszélgetése N. L.-val, Balkon, 1998/7-8, 10-15, valamint írások, tudósítások hazai és külföldi folyóiratokban.
Nitsch, Hermann (1938) - osztrák művész. A bécsi Grafikai Tan- és Kísérleti Intézetben folytatott tanulmányai során vallásos témájú képeket fesett. Tizenkilenc évesen írta a Wortdichtungent (Szóköltemények), amely a későbbi Orgien Mysterien Theater (O. M. Theater, Orgia-Misztérium Színház) első megfogalmazása volt. Az ötvenes évek második felében a költészet mellett filozófiával, pszichológiával és vallásfenomenológiával foglalkozott. 1962-ben Otto Muehllel és Adolf Frohnerral közös akciókban vett részt, amelyekben az O. M. Theater alapmotívumai tűntek föl. 1973-ban alsó-ausztriai birtokán, Prinzendorfban megalapította az O. M. Theater-t támogató egyesületet, 1975-től kezdve e projektjének fokozatos megvalósításán dolgozik. A hatnaposra tervezett rituális játék aDionüszosz-kultusz, az orgiák, a misztériumok beavatási szertartásai, a keresztény ikonográfia eszköztárának felhasználásával totális, minden érzékszervet igénybe vevő színház, amelyben a történések szigorúan követett partitúra alapján zajlanak, Nitsch pedig az események irányítója. Az első három nap és éjszaka előadását 1984-ben valósította meg 80. akciójában, amelynek hétórás videófelvételét 1986-ban Budapesten is levetítették az Osztrák Kulturális Intézetben. Akkor és azóta Nitsch maga is többször járt Magyarországon: 1988-ban a Liget Galéria rendezett fotó- és videóbemutatót a O. M. Színházról, 1998-ban a Balkon folyóirat hívta meg és szentelt különszámot neki, 1999 nyarán pedig az 1998-as Hatnapos játék anyagát mutatta be a Kiscelli Múzeum. Magyarul Mysterium Coniunctionis, A művészet fejlődése a kezdetektől napjainkig, Mítosz és levezetés, in Kapcsolatok. Múltidézetek. A 20. századi művészet és az ezoterikus hagyomány, válogatta és a bevezető írta Beke László, Művelődési Intézet, Bp., 1980, 17-18., 34-43, 44-48; Jeruzsálem meghódítása, in Másvilág. Bölcsészindex, Bp., 1985, 69-71; Egy modern szertartás, Új Symposion, 1985/8, 7; Beke László-Rózsa T. Endre, Interjú H. N-csel, in Hasbeszélő a gondolában, Bölcsész Index, Bp., 1987, 133-137; Az oldalseb szimbolikájához, A dráma, mint létünnep; Mámorra készen, in Mauzóleum. "A halállal való foglalkozás", Bölcsész Index Centrál Könyvek, Bp., 1987, 440-449; Hermann Nitsch Budapesten (Videó, VHS, 48'), rendező Peternák Miklós, BBS, 1988/89; Beszélgetés H. N.-csel, in Liget Galéria 1983-1990, szerkesztette Várnagy Tibor, Bp., 1990, o. n.; A prinzendorfi Orgia-Misztérium Színház, in Lengyel A. - Tolvaly E. (szerk.): Kortárs képzőművészeti szöveggyűjtemény, A & E '93 Kiadó, Budapest, 1995, 116-119; "Prinzendorfban a teljesség, a kozmosz nyilatkozik meg előttem". Interjú H. N.-csel., Az orgia misztérium színház elméletéhez, második kísérlet, 303, Az orgia misztérium színház festészete, Balkon, 1998/9, 7-11; 12-14; 20-21; Azt mondják tabukat sértek. Pedig nem sérteni kívánom a tabukat, hanem létezésük okait kutatom. Hermann Nitsch-csel Adamik Lajos beszélget, Balkon, 1999/9, 15-18.
Pop, Iggy (1947) - amerikai (USA) énekes, a Stooges zenekar vezetője, első albumukat John Cale készítette 1967-ben. Színpadi előadásmódját öncsonkító akciók és öndestruktivitás jellemezte ebben az időszakban. Magyarországon 1994-ben a Petőfi Csarnokban, 1996-ban a Diákszigeten lépett föl. Magyarul visszaemlékezései olvashatók Gasner János írásában, VOLT, 15(1994), augusztus-szeptember, 42-46, 56-63.
Presley, Elvis (1935-1977) - "a rock and roll koronázatlan királya".
Rolling Stones - "a világ legjobb rock and roll zenekara" 1962-ben alakult meg Angliában. Magyarországon 1995-ben adtak koncertet. Magyarul Földes László Rolling Stones könyv című könyvében több interjú található az együttes tagjaival (Zenemű Kiadó, Bp., 1982), valamint "Már nem olyan izgalmas". Mick Jaggerrel, a Rolling Stones zenekar énekesével beszélget Jann S. Wenner, a Rolling Stone magazin főszerkesztője, Magyar Narancs, 1996. január 18., 6-7.
Rubin, Jerry (1938-1994) - amerikai baloldali politikai aktivista, yippi vezér ahatvanas, yuppi a hetvenes, és new wave vállakozó a kilencvenes években. ABerkeley Egyetemen végzett tanulmányai közben egy kubai utazása során ismerkedett meg Che Guevarával, hazatérve az első vietnámi háborúellenes tiltakozások szervezője lett. Abbie Hoffmannal együtt megalapította a yippi (Youth International Party) mozgalmat. A politikai tiltakozás új módjainak bevezetése miatt látványos akcióit guerrilla színháznak, off-beat political performance artnak, szokatlan politikai performance művészetnek is nevezik. Politikai nézeteit a Do it! című könyvében foglalta össze, amelyről Magyarországon Hajas Tibor írt recenziót (Abbie Hoffmann: Revolution for the Hell of It; Jerry Rubin: Do it!, Helikon, 1976/1, 112-115).
Schwarzkogler, Rudolf (1940-1969) - osztrák művész. 1957-1961 között abécsi Grafikai Tan- és Kísérleti Intézetbe járt, itt ismerte meg Hermann Nitsch-et 1960-ban. 1961-1962-ben beiratkozott a bécsi Iparművészeti Főiskolára, az osztrák századfordulós festők mellett Arnulf Rainer, Lucio Fontana és Yves Klein voltak rá nagy hatással. Keleti misztikával, valamint Schopenhauer és Hanns Henny Jahn német író írásaival foglalkozott. 1963-ban kezdett anyagképeket (Materialbild) készíteni, s ekkor ismerkedett meg Günter Brusszal és Otto Muehllel. Első akciója 1965-ben a Menyegző volt, amelyet további, gondosan beállított és megrendezett akciók követtek, ezek fotódokumentációjából önálló fotóműveket, fotómontázsokat készített. Utolsó akciója 1966-ban van, 1969-ben öngyilkos lett.
Sex Pistols - 1975 és 1978 között koncertező angol punk-együttes, énekese Johnny Rotten (John Lyndon), basszusgitárosa az 1979-ben elhunyt Sid Vicious volt.
Smith, Patti (1946) - amerikai (USA) költő, punkrock énekesnő, képzőművész. Magyarországon 1998-ban jár. Magyarul Nagy Elisabeth, "A kábítószerrel tisztelettel kell bánni." Interjú P. S.-szel, Magyar Narancs, 1995. szeptember 28., 8-9; P. S.-szel Margit Rowell beszélget, Nappali Ház, 1997/1, 79-82; hét rövid írása Robert Mapplethorpe halálára, Nappali Ház, 1998/1, 90-95.
Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics (1863-1938) - orosz színész és színházi rendező. Az 1898-ban megalapított Moszkvai Művész Színházban valósította meg a korszerű színészi játékról és rendezésről vallott gondolatait, amelyekkel hadat üzent "minden színházi konvenciónak". A naturalista és történeti hűségre törekvő színházi hagyományokhoz kapcsolódva, valamint a darabot elemző próbákat bevezetve átélt színészi alakításra és a rendező "vezető gondolatának" érvényesítésére törekedett. Magyarul önálló kötetben (válogatás): Az ismeretlen Sz. (Hátrahagyott tanulmányaiból), Színháztudományi Intézet, Bp., 1960; Cselekvő elemzés, Színháztudományi Intézet, Bp., 1961; Új ösvényeken, Színháztudományi Intézet, Bp., 1962; Színészetika, Színháztudományi Intézet, Bp., 1964; Életem és művészetem, Gondolat, Bp., 1967; A színész munkája (1. Az átélés iskolája, 2. Az alakítás iskolája), Gondolat, Bp., 1988.
Talking Heads - 1975-ben alakult amerikai zenekar. Egyik alapító tagja David Byrne (1952), az együttes dalszövegírója és énekese, aki a performance-művészettől, az evangélikus prédikációktól, a kabuki színháztól inspirálódva alakította ki előadói stílusát. Rock, népi, afrikai és más zenéket, hangzásokat vegyítettek elektronikus zenével, egy időben együtt dolgoztak Brian Enóval. Magyarországon az együttes 1982-ben, Byrne 1992-ben lépett fel.
Velvet Underground - amerikai (USA) együttes, amely Lou Reed (1942) és John Cale (1940) együttműködése nyomán jött létre 1965-ben (eredeti tagok még Sterling Morrison és Maureen Tucker). Andy Warhollal való találkozásuk után lett az együttes énekese Nico. 1968-ban Cale, 1970-ben pedig Reed kivált az együttesből, amely 1993-ban állt össze újra egy turnéra. John Cale 1995-ben lépett fel Magyarországon a Diákszigeten, egy rövid vele készült interjút a Magyar Narancs közölt (1995. augusztus 31., 32); Lou Reed magyarul Szőnyei Tamás, Szorongás Prágában (Lou Reed a sajtónak), Magyar Narancs, 1996. február 22., 14-17, valamint a Heroin című szám szövege, VOLT, 1(1992), június, 82.
Warhol, Andy (1928-1987) - amerikai (USA) művész, a pop art legismertebb képviselője. Tanulmányai elvégzése után 1949-ben telepedett le New Yorkban, ahol reklámgrafikusként dolgozott az ötvenes években. A reklámok, a banális illusztrációk és a sajtófotók forma- és motívumvilágát felhasználva készítette el első grafikáit és vászonra szitázott képeit a hatvanas évek elején, amelyeket 1963-tól a Factorynak (Gyárnak) nevezett műtermében állított elő sorozatban. Az irodaként is funkcionáló Factory az underground kultúra kultikus helyszínévé vált, itt gyűltek össze Warhol "szupersztárjai", akikkel első filmjeit készítette, itt működött a Velvet Underground rockzenekar, egészen 1968-ig, amikor Warhol - az ellene elkövetett merénylet után - feladta e nyitott életformát. Warhol a hatvanas-hetvenes évek pop és alternatív kultúrájának emblematikus alakjává vált, miként az általa bevezetett művészeti elvek és módszerek is (a tömegkultúra, a fogyasztói társadalom termékeinek ikonná emelése; a gépies "termék-előállítás" mint alkotómódszer; a szerialitás és az egyediség/egyéniség ütköztetése a sztárcsinálás mechanizmusában stb.) mind a mai napig új és új követőkre találnak. Magyarországon 1991-ben volt kiállítása a Műcsarnokban. Magyarul Mi a pop art? (Válaszok Gene Swenson kérdéseire), in Képzőművészeti Almanach 2., Corvina, Bp., 1970, 88-91; újraközölve in Lengyel A. - Tolvaly E. (szerk.): Kortárs képzőművészeti szöveggyűjtemény, A & E '93 Kiadó, Budapest, 1995, 48-52; Interjú, in Krén K. - Marx J. (szerk.): A neoavantgarde, Gondolat, Budapest, 1981, 296-298; B és É/n Andy felveszi Warholját avagy Hogyan ölt Andy Warhol?, Nappali Ház, 1991/1-2, 167-171; A = Art, Taylor, Paul, Az utolsó interview, VOLT, 16(1995), január, 42-46, 48 és 62-64; Társasági kór, in Fotóelméleti szöveggyűjtemény, összeállította Bán András és Beke László, Enciklopédia, Bp., 19972, 273-274.
Wolfe, Tom (1932) - amerikai (USA) író, újságíró. Az 1960-as években feltűnt New Journalism (új újságírás) képviselője és teoretikusa. A Yale Egyetemen doktorált, majd újságíróként dolgozott több lap számára, riportokat és tudósítás-regényeket írt, amelyekben a hatvanas évek Amerikájának hétköznapjait, új életstílusát és szubkultúráit mutatta be. Novellái, regényei nyelvezetük miatt apop-művészet körébe tartoznak. Magyarul Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal, Európa, Bp., 1970; A kifejezetlen dolog, in Krén K. - Marx J. (szerk.): A neoavantgarde, Gondolat, Budapest, 1981, 191-194; A festett malaszt, Európa, Bp., 1984; Bauhausból búgatóba, 1. rész, Mozgó világ, 1984/3, 100-122; 2. rész, uo., 1984/4, 53-83.