„28 EDE” táblakiállítás a Budapesti Őszi Fesztivál és az Ede-napi fesztiválhoz kapcsolódóan
(1866 - 1950)
KALLÓS
Szobrász. Vörösmarty téri szobrán a figyelő mozdulattal ülő költő alatt a Szózatot éneklő népet az öregek, ifjak, polgárok, parasztok, asszonyok és leányok gazdag csoportja jelképezi.
(1872 - 1948)
TELCS
Szobrász. Jellegzetes magyar típusokat bemutató életképeket és díszítőszobrokat mintázott a Zeneakadémia homlokzatára.
(1889 - 1915)
BOHACSEK
Festőművész. Életműve néhány olajképből és rajzokból áll csupán, nagyobb részük tájkép. Emlékkiállítását 1917-ben a Ma kiállítóhelyiségében Kassák Lajos rendezte meg.
(1859 - 1919)
NEUMANN
Rabbi, fordító, történész, Nagykanizsán főrabbi volt. Az Országos Rabbiegyesület elnöke, szerkesztette a Magyar Izráelt, számos önálló könyve, tankönyve is megjelent.
(1950-1999)
HERTELENDI
Az Atommagkutató Intézet legdinamikusabb munkatársa, sokoldalú tudáson alapuló fantázia és az elképzeltet megvalósító cselekvő akarat embere, aki tudta, mit hogyan, kinek a segítségével, milyen eszközökkel lehet megvalósítani.
(1873 - 1944)
ORMOS
újságíró, író, szociológus
(1833 - 1904)
SZENGER
Orvos, Miksa császárral Mexikóban járt.
(1879 - 1909)
HARKÁNYI
ügyvéd, közíró
(1891 - 1962)
HALÁPY
festő, grafikus
(?)
HRUBY
A budapesti egyetemen tanult, hegymászó a Tátrában, majd a Keleti-Alpokban. Később turistáskodott és túrasízett.
(1908-2003)
TELLER
Az atomfizika élő klasszikusa, részt vett az atombomba kifejlesztésében, a hidrogénbomba-programot pedig már ő irányította.
(1864-1923)
KABOS
Nem volt igazán jó író, de nem volt rossz író sem. Vannak írók, művészek, szellemi alkotók, akikre sem a jelentékeny, sem a jelentéktelen jelző nem illik. Az ilyenek műveiből lehet a leghitelesebb képet nyerni egy-egy kor ízlésátlagáról.
(1931-1997)
BODNÁR
Festő-grafikus, a Cserkészfiúk Szövetsége tagjaként rajzolt és szerepelt. Aztán az 1950-es évek elején rázárták a kérdéseket is feltevő fiatal katonatisztre a börtönkaput. Nem volt országosan ismert mester, de sokan becsülték a Csepel-szigeten munkáit.
(1831 - 1902)
MATERNA
A Vág-völgye lelkes kutatója. Idős korában is sokat túrázott, írásai jelentek meg a Turisták Lapjában
(1892-1970)
WRENKH
Vidám aszkéta volt, szent életű kanonok és tudós. Mindig szeretettel és feltétlen bizalommal vezette az embereket. Zárakat az ő ideje alatt nem zártunk, nem is veszett el semmi soha.
(1820 - 1888)
BLÁSY
Nagy zergevadász, hegymászó, kereskedő és közbirtokos. Ő építette az első menedékházat a Felkai-völgyben. Neve néhány tátrai helynévben is megmaradt: Blásy-horhos, Blásy-völgy.
(1853 - 1931)
DAITS
Orvos, múzeumi gondnok. A Tátrai Múzeum egyik alapítója és szervezője, valamint gyűjteményének szorgos gyarapítója. A tátrai turizmus népszerűsítője.
(1851 - 1901)
EGÁN
A magyar mezőgazdaság fejlesztése terén kifejtett munkássága főként a tejgazdaság korszerűsítésére irányult. Szorgalmazta a tejszövetkezetek létrehozását Budapesten, s kidolgozta a budapesti központi tejcsarnok alapszabály-tervezetét.
(1849-1940)
MARGALITS
Nyelvtanár, jelentős közéleti és sokirányú tudományos munkásságot folytatott. A 20.000 szólást tartalmazó „Magyar közmondások és közmondásszerű szólások” mellett „Zrínyi Miklós, a költő” a legjelentősebb önálló munkája.
(?)
THEISS
A matematikai közgazdaságtan kiemelkedő magyar gondolkodója. Az 1930 és 1945 közötti időszakban felkészültségével nemcsak interpretálni tudta kora meghatározó közgazdászainak gondolatait, hanem kutatásaival tovább is vitte azokat.
(1839 - 1903)
KÜHNE
Kölnből érkezett Magyarországra. A Kühne-féle „Hungária Drill” merítőkorongos lófogatú sorvetőgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette. Iparteremtő tevékenységét jelentős kitüntetésekkel jutalmazták.
(1819 -1904)
PORGES
Prágából érkezett Magyarországra. Pécsett, a ma is működő kereskedelmi iskolát alapította, amelyet húsz évig áldozatkészen, nagy hozzáértéssel, kiváló pedagógiai felkészültséggel vezetett.
(1907-1997)
MUSKÁT
Aktív munkaéveit szabómestersége, szabadidejét az amatőr sport kötötte le. Tiszteletre méltó egyéniség volt, a politikailag nehéz években is eredményesen képviselte a természetbarátok érdekeit.
(1814-1878)
SZIGLIGETI
Az elnyomatás korának legfontosabb drámaírója, a színházpolitikában szinte diktátor, a színház és a dráma századvégi fellendülésének előkészítője.
(1836 -1894)
PAULAY
A színházi kultúra századvégi fellendülésének meghatározó személyisége, 1878-tól a Nemzeti Színház rendezője és igazgatója. A terézvárosi Szerecsen utcát Hevesi Sándor neveztette át róla 1925-ben.
(1843-1935)
WÉBER
A svájci születésű pedagógust Eötvös József miniszter hívta 1870-ben Magyarországra. Az immúnis homokra történő szőlőtelepítés kezdeményezője és eredményes kivitelezője. A Kecskemét melletti Helvécia neki köszönheti nevét és ismertségét.
(1830 - 1910)
KÖRNYEI
Ügyvéd, a jogászegylet alelnöke, az ügyvédi kamara választmányának tagja, 48-as honvéd.
(1903-1959)
ZATHURECZKY
A magyar hegedűművészet egyik legnagyobb alakja, a londoni Királyi Akadémia hegedű tanszéke az ő nevét viseli.