(Megjelent: Magyar Műhely 67, újraközölve: AL 6, 1983, 41–42. o., elhangzott 1973-ban)

english

Erdély Miklós: Mondolat

Ha valami elég nagy, hogy végtelen legyen, akkor az az egésznek tekinthető, oszthatatlan és elemi.

Ha valami elég kicsi, hogy elemi és oszthatatlan legyen, akkor az a mindenségnek tekinthető, mint egész és végtelen.

Ha valami elég kicsi vagy nagy, hogy egész legyen, értelmetlenség osztani vagy sokszorozni, mert a végtelen végül is önmagát nyújtja.

Minden elemi az egész maga, ugyanúgy az egész minden elemiben ott van, mint azonosság.

Az önmagával azonosat meg nem számolhatod.

(Édesanyádat meg nem számolhatod, mert ő mindig ugyan Ő.)

Így nem lehet különbséget tenni az egy és a sok között, mert az egy és ugyanaz.

Ha be tudod látni, ha elképzelni nem is, hogy az egyre kisebb máshová nem torkollhat, mint az egészbe és az egyre nagyobb máshová nem juthat, mint a lehető legkisebbe, ha be tudod látni, ha elképzelni nem is, hogy az egész kicsi nem valami más, mint az egész, úgy sohasem lehetsz vigasztalan, mert nincs más mit belátni.

Ha kétfelé mereszted szemed: az egyre kisebbre és a beláthatatlan nagyra, akkor belátod, hogy ugyanazt látod, és eltűnik napi bánatod.

Ha a végeláthatatlan sokaságra mereszted szemed és belátod, hogy a sok ugyanaz az egy, hogy az egy, mint sok egy, úgy megtudod, hogy nincs se sok, se egy, és a halálod is eltűnik.

Ha ellentétes oldalon mindig megtalálod, aminek hátatfordítottál, úgy sohasem tévedhetsz el.

Ha képes vagy állandó és hirtelen görbülettel gondolkodni, úgy gondolatod imává és gyakorlattá válik.

Hiszed-e, hogy amíg az egész osztódással önmagához visszatalál, akármi lehet, akár ló, akár fényképezőgép?

Mert sokszor egy csak akkor sok, ha ugyan olyan, de hiába sok, ha a sok egy, mind egy és ugyanaz.

Ha lassan megérted, miképpen nincs, ami van, úgy nevében érted meg és neve erősebb valósággá válik. Távolodva lásd egyre élesebben!

Ha sorsod nem rendeled alá, ha boldog vagy és minden mint önnön kívánságod kerül eléd, ha tetszik az egész állapotod igazán jó, távolodva szolgáltasd vissza mindazt, ami már úgy tűnt Te vagy, hogy kívülállásodtól el ne térj. De ne mondd, hogy káprázat, hogy el ne veszítsd.