A Möbius-bemutatóhoz

A Mőbius-szalag egy felületű és egy éle van. A Klein-féle kancsó szintén egy felületű test s mint ilyen, külső és belső felülete nem különböztethető meg, nem festhető két különböző színre. Ha egy gömbön lukat vágunk és Möbius-szalaggal befoltozzuk, elvileg Klein-féle kancsót kapunk. (Próbáld meg!)

A Möbius-szalag – bár a mindennapi szemlélet számára csavarosnak, szokatlannak látszik – eszmeileg egyszerűbb, mint egy közönséges papírlap.

A természetben ritkán jönnek létre Möbius-szalag és Klein-kancsó elvű felületek (keress! pl. ha az elefánt az ormányát a szájába veszi, topológiailag Klein-féle kancsónak tekinthető). Ilyen jellegű felületek poétikus, tisztán szellemi alkotások, melyekben magának a tudatnak az elve manifesztálódik. E ténynek jelentősége abban áll, hogy az autonóm, a tapasztalattól független szellemi világban pusztán játékos kombinációk révén nemcsak új, de az érzékelhetőknél egyszerűbb elvek is megszülethetnek.

Möbius-bemutatót azért rendezünk, hogy felhívjuk a figyelmet a tiszta gondolat esztétikai értékeire és nem utolsósorban azért, hogy megvédjük attól az agresszív szemlélettől, amit Max Born naív realizmusnak nevez. Ez a szemlélet a gondolkodást szívesen bélyegzi spekulációnak és éppen az egyszerűség nevében igyekszik megfojtani. A közvetlen tapasztalattól távol álló nem megszokott szellemi mozdulatokat – melyeknek a Möbius-szalag modellje lehet – elutasítja, a józan (paraszti) észre hivatkozik. A tiszta gondolatot elvontnak nevezi, hogy elvonja másoktól és önmagától is azt a képességet, ami bennünk a legemberibb.

A bemutató-kiállítás 1976. január 2-án, pénteken nyílik a Fiatal Művészek Klubjában. A témával kapcsolatos konstrukcióidat és ötleteidet 1975. december 30-ig küldd be.

(sokszorosított felhívás)