Vass Miklós egy írásjel, a mondatvégi pont jelentését növelte mértéktelenné és roncsolta jelentésnélkülivé azzal, hogy ezt a formája szerint apró, fekete, köralakú foltot kivetítette a terem egyik pillérének teljes hosszúságára, alulról felfelé. A felkiáltójelre vagy hasas dór oszlopra emlékeztető szimmetrikus látvány a mennyezeten körszelettel egészült ki, ami nem volt elegendő ahhoz, hogy az anamorfózisba rejtőzött koherens formát felfedezzük. A vetítési, illetve nézőpont a pillér lábánál, a padlón volt, elfoglalása gyakorlatilag lehetetlen.
Miklós Vass magnified the meaning of a punctuation mark, a full stop, into an excessive scale and thus deprived it of its meaning: he projected the originally tiny black dot onto the full length of a pillar in the room, from bottom up, transforming it into a symmetrical image that resembled an exclamation mark or a Doric column that is wide at the bottom; this visual mark was then complemented by a segment of a circle on the ceiling, but it was not enough to discover the coherent form hidden in the anamorphous shape. The point of projection and the viewing point were at the foot of the pillar, on the floor, and its rotation was virtually impossible.