Julius Caesar megbízásából, Szoszigenész csillagász dolgozta ki a Julián-naptárat, mely 365 naposnak tekintett egy évet, és négyévenként iktatott be egy 366 napos szökőévet. A szökőnapot a korábbi naptár szerinti két szökőhónap kezdetének helyére illesztette be, ezért tüntetik fel a mai naptárak is a február 24-ét szökőnapként. A Julián-naptár 365,25 napos évei sem egyeznek meg az év valódi hosszával. III. Gergely pápa naptárreformja oldotta meg végül a problémát 1582-ben. Elrendelte, hogy csak a 400-zal osztható évszázadok lehetnek szökőévek: így tehát pl. 1600 és 2000 szökőév, de 1900 nem az. Ezzel alakult ki a ma is használatos Gregorián-naptár, amelynek alkalmazásával 3225 évente egyetlen nap eltérés adódik a valódi és a naptári év hossza között. (origo)

A következő évszázados szökőnap 2400. február 24-én lesz.

A szökőnapi event (csütörtökön 18 órától) [videó]

Jegyzet: A véletlen kiállítás ra érkezett minden látogatónak lehetősége volt arra, hogy kiválasszon egy számára létfontosságúnak gondolt vagy érzett darabot és mint ajándékot elvigye. Ha ugyanazt a darabot többen is választották, akkor kockadobással dőlt el, hogy kié legyen. A tervnek megfelelően lebontódott a kiállítás, hogy „hely-specifikusan” részévé váljon a városnak, az országnak, a világnak.

A „szerzők” tiszteletdíjat, más szóval „tetszésdíjat” kaptak aszerint, hogy hányan kívánták volna elvinni munkájukat. A „tetszésdíj” szimbolikus művészpénz formában került átadásra, melynek valódi értékét a később rendelkezésre álló pénzösszeg nagysága határozta meg. Az átváltás időpontja 2000. 05. 05., a művészpénz kiállítás megnyitó eseménye.