AL 4, 1983. április - 60. o.
„Ölj meg ma is pár órára”[1]
A magyar szórakoztatóipar megújhodását valószínűleg a már jelenleg is nagy befolyást gyakorló Vető Jánosnak köszönheti majd. Néhány éve még a cirkusz perifériáin találhatjuk, ahol leginkább barátja, a Houdini nagyságrendű Hajas Tibor műsorszámaiban segédkezett. Soha nem lenne türelmem utánajárni és boncolgatni, milyen hatást gyakorolt ez a korszak Vető János felettes és alantas énjére [2]. Annyi bizonyos, hogy a gondolatok szintézise helyett, szerencsés módon, egy szintetikus élményrendszer kezd kibontakozni. Jelen pillanatban (81. XII. 21. 0h05) Vető János és radikál szomnambulista [3] barátai, valószínűleg még öntudatlanul, de egyre határozottabb gesztusokkal átpártolnak a Cirkusztól a Luna parkhoz.
A Luna park magyar megfelelője pedig Vidám park, ez máris egy alapvető kritérium. A hermetikus veszélyhelyzetek szórakoztató kavalkádja: La montagne russe! [4] Az elvarázsolt kastély! A szellemvasút! A specializált félelemkeltés megannyi vidám objektumai. Mindenki annyiszor fizethet be néhány perc halálfélelemre, ahányszor kedve tartja. Semmi nyoma összefüggő világnézetek didaktikus szemléltetésének, szerteágazó érzések rendszerbe foglalásának. Túllépni az áldozat szerepből az ön- és közveszélyesbe. Megteremteni a rettegés mechanikus játékszereit (ékszereit). Az állandó életveszély érzetét mulatságossá tenni mentálhigiéniai követelmény, vagy legalább is az lesz minden szabadidő és szórakozási centrum számára. Valóban tarthatatlan állapot, hogy az egocentrikus labirintus reménytelen elveszettség-érzetét túlmagnetizált lelkű médiumok közvetítsék. Üzleti szempontból is kifizetődőbb, hipertotális environmentek fenntartása és üzemeltetése. A tükörlabirintus főszerepet biztosít minden, kilátástalanságon mulatni vágyó, fizetőképes közönségnek.
A Vágykielégítés a legfontosabb kultúrpolitikai programmá és állami monopóliummá kell hogy váljék. A fejlett szórakoztatóipari társadalmakban egyre jobban érvényesül az a vonal, melynek fő célkitűzése, hogy a társadalmi és biológiai gátak egyre flexibilisebbek és átvariálhatók legyenek. Ennek egyik legkitűnőbb példája a néhány évtizede pszichológusok, piackutatók és politológusok által sikerrel kikísérletezett dodzsem-art. A frontálisan egymásba csapodó autók öröm-katasztrófája… Amikor az a hülye, aki óvatosan kikerüli a másikat … A boldogság, hogy végre azt tehetem, ami tilos (és ahhoz képest egész olcsón)… Ez az új, globális szórakoztatóipari kultúra kulcsszava: TILOS.
Éljen a TILOS!
Kistamás László
[1] Európa Kiadó gondozásában megjelent szlogen <>
[2] Bárdos Deák Ágnes szakkifejezése <>
[3] Vető János meghatározása <>
[4] A hullámvasút francia elnevezése <>