AL 10, 1984 tél - 27. o.
Lajtai Péter
A PRODUKCIÓ
„MA ESTÉLY VAN” C. CIKLUSBÓL)
éjfél van
a salto mortale ideje
a bagolyhuhogás órája
a basileusok táncának legszédültebb forgása
a bagoly a faágon, a fényszóró kialszik
a dobos a salto mortale partitúráján játssza
az artista már a trapéz tetején a kupolában
a közönség kicsit feszengve, várakozón
a dobolás egyre lüktetőbb
a basileusok sikongva kifutnak
a bagolynak világít a két szeme
az artista lenéz és elgondolkodik
a dobos idegesen váltja az ütőket
a faág a bagoly alatt megreccsen
a trapéz kilengése megszűnt
a kupolában megállt a levegő
a közönség behúzott nyakkal
a bagoly megrázza a tollazatát
a salto mortale igazi levegője
a dobos a vezértaktusba csapott
pontosan éjfél van
a fényszóró kigyullad
az artista elrugaszkodik
a bagoly megborzong
a közönség felsikolt
a dobos trapban
az artista ugrik
a bagoly felnéz
a közönség fakó
a dobos őrült
az artista zuhan
a bagoly huhog
a fényszóró fehér
a csengő megszólal
szünet van, felvonás közti szünet
kiadtuk a szünetet a halálugrónak
éppen a salto mortale közepén
éppen egy magasságban a bagollyal
a dobos is felállt görcsös ültéből
a bagoly nyugodt-kék színházi köntösben
ilyen-kék csempéből legszebb a kályha a szobánkban
az artistán fekete ágyékkötő
és sárgatüllű hófehér szerencse a szemében
a bagoly megköti színházi köntösét
a közönség kitódult, a dolgát végzi
az artista szétlebbenti tülljét
a salto mortale cinikusan mosolyog
a dobos lehajtotta üdítőitalát
az előző időjelzés pontatlan volt
a szünet letelt
a közönség elfoglalta a helyét
most éjfél van
a salto mortale ideje
a bagolyhuhogás órája
a halálugrás kötött szabályai szerint a bagoly porondot ért
az artista a fagára telepedve elhuhogta az éjfélt
a közönség derűs, a grand gignol sikerült
a közönség nevet, a legsikeresebb salto mortalet köszönti
az artista és a bagoly előrelép és meghajol
a bagoly leveti köpenyét, felnéz, ő az artista
az artista meghajol és fölegyenesedve már bagoly
éjfél elmúlt
a közönség derül
a grand gignol sikerült
a szereplőket gondosan megtapsolják
a salto mortale mégiscsak salto mortale
aztán az öltözőben az artista leveti mezét, ő a bagoly
a bagoly is levetkezik, ő az artista
a közönség tapsa a porondra parancsol
a porondon áll a bagoly és az artista
a bagoly leveti maszkját, ő a bagoly
az artista is leveti kosztümét, ő a másik bagoly
a közönség tombol, a grand gignol csúcspontján van
a baglyok kitopognak ketrecükbe
a közönség kacaja még a laza rácsokon keresztül is áthatol
a baglyok fáradtan vetkőznek
az első bagolyból kilép az artista
a második bagolyból is kilép az artista
a harmadik bagolyból is kilép az artista
a közönség torkaszakadtából ordít