Halász Péter (1943–2006), a Kassák Ház Stúdió, majd a New York-i Squat Theatre alapító tagja 1994 őszén „Hatalom Pénz Hírnév Szépség Szeretet” címmel újságszínházi sorozatot rendezett a budapesti Kamrában. Az eseményt nem csupán a rendszerváltásig emigrációban élő Halász személye, de a korabeli színházi nyelv radikális alternatíváját megvalósító avantgárd alkotói módszere miatt is élénk érdeklődés övezte.
Az előadások előkészületeként az alkotók (Halász Péter mellett Lukáts Andor, Veress Anna és Vajdai Vilmos) megkapták és átlapozták a másnapi Népszabadság kefelenyomatát, melyet motoros futár szállított este a színházba. A hírektől inspirálva még az éjjel darabot írtak, mely a másnapi próbát követően mindössze egyetlen alkalommal – a hírek „hivatalos” napvilágra kerülésének estéjén – volt látható.
Másfél hónap alatt 28 előadás jött létre ezzel a módszerrel. A Katona estéről-estére színre lépő színészei mellett (Huszárik Kata, Lukáts Andor, Söptei Andrea, Szabó Győző, Szacsvay László, Szirtes Ági, Vajdai Vilmos) időnként vendégek is szerepeltek (pl. Dobos Emő pszichoterapeuta, Balogh Mari trombitás, Bozsik Yvette táncos, Fischer Iván karmester).
Az előadássorozat nem csupán a drámaszövegek előadására épülő korabeli színházi gyakorlat radikális alternatíváját valósította meg, de kreatív eljárásai révén megelőlegezett számos olyan színpadi műfajt és szcenikai megoldást is, melyek csak a kétezres évek után jelentek meg a magyar színpadon (pl. dokumentumszínház, videohasználat, hangalámondás stb.) és napjainkban váltak elméleti-történeti reflexió tárgyává.
Káldor Edit videofelvételeken dokumentálta az írás és a próba folyamatát, valamint az előadásokat.

2013-ban a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói – a Színházi Kreativitási Eszközök című EU projekt részeként – csaknem húsz évvel később feldolgozták és archiválták a sorozat dokumentumait. E nem mindennapi munka során összegyűjtötték a felhasznált cikkeket és az előadásról született kritikákat, elkészítették az előadások leiratát, valamint az egyes előadásokhoz kapcsolódóan, a többszáz órányi videófelvételből 25 tízperces rövidfilmet készítettek a korabeli felvételek felhasználásával. (A projekt résztvevői Bíró Bence, Boronkay Soma, Cserne Klára, Csuja László, Érsek Lajos, Kemény Lili, Mátrai Diána Eszter, Sipos Balázs voltak.)
A projekt zárásaként 2013. november 15-16 között kétnapos konferenciára került sor Halász Péter színházi örökségéről.

2017-ben a projekt teljes dokumentációja, a „HP Archívum”, az eredeti újságcikkekkel, videófelvételekkel, szövegkönyvekkel, valamint a 2013-ban készült rövidfilmekkel együtt az Artpool Művészetkutató Központba került és a továbbiakban ott kutatható.

A Halász Péter Archívumhoz kapcsolódó további Artpool események:

2017. december 7.: Artpool P60, Budapest
Halász Péter Archívum – kiállítás és beszélgetés

2018. február 15.: Artpool P60, Budapest
„HP Archívum” – finisszázs
facebook event

2018. július 20–29. - 51-es körzet, Kapolcs
Mit rejt a „HOLONIKUS REALIZMUS” fogalma?
Hatalom Pénz Hírnév Szépség Szeretet újságcikkek / szövegkönyvek
Újságszínház / Színházmozi

A Színházi Kreativitási Eszközök projekt részeként elkészült tízperces hallgatói rövidfilmek

01. Virág az ember. Levendel László halálára (1994. szeptember 12.)

Halász nyomoz az elhunyt Levendel László körül, és a nyomozás közben vele történteket azonnal színházzá alakítja.

02. Széchenyi kabaré (1994. szeptember 13.)

Halász nem fél felhasználni a brainstorming alatt elsütött vicceket. A nyelvi poénokat szituációs, a szituációsakat nyelvi leleményekkel állítja színpadra. Számos poén folytatásokat is megél a sorozatban.

03. No színház a Palócföldön (1994. szeptember 15.)

Halász a felhasznált újságcikk stílusából megállapítja, hogy szerzője sajátos távolságtartással viszonyult a témájához, egy önjelölt remetéhez. Ebből a megfigyelésből bomlik ki az előadás, ami rögtön két előadássá lesz: a remetéhez belépő riporternő és a fotós ugyanazt látja, mégis másképpen.

04. Fegyveres erők (1994. szeptember 16.)

Halász nagy teret enged az improvizációnak, a színészek azonban nem tudnak mit kezdeni az írók ötleteivel.

05. Osztály, vigyázz! (1994. szeptember 19.)

Halász a társulat tagjainak osztálytalálkozó-anekdotáiból építkezik.

07. A fából faragott királyfi (1994. szeptember 22.)

Bozsik Yvette nem táncolhatja el a Zeneakadémián Bartók Béla zenéjére koreografált alkotását, mert a rektor megtiltja. Halász felkarolja és részben 'átavantgardizálja' a be nem mutatott táncművet. A jogok és engedélyek megszerzése több időt vesz igénybe, mint a próbák.

08. Budapest fürdőváros (1994. szeptember 23.)

Halász Péter "súlyos darabot" álmodik meg, a szöveg kész műként nyeri el azonnali formáját, miközben Halász diktálja. Az előadást végül egy látványos ötlet rántja össze: a színpadot egy vízszintes vonal osztja szférákra.

09. A paprikás krumpli örök (1994. szeptember 26.)

Az előadást a paprikahamisítási botrány ihlette. A próba elején a résztvevők szóvicceket találtak ki, majd mindezekből Halász Péter elliptikus szerkezetű krimit vizionált. A színpadon Lukáts Andor felolvas, a többiek a szövegből eredő helyzeteket illusztrálják.

10. Mű emlék (1994. szeptember 27.)

Az előadásban egy pszichiátriai intézet életét rekonstruálják. Itt mindenki a maga külön univerzumában él, képtelenek kapcsolatot létesíteni a külvilággal. A színészek a nézőktől elszeparálva egy nagy dobozban ülnek. Nincs előre megírt szövegkönyv, az előadás addig tart, amíg az utolsó néző is hazamegy.

11. Szomorú trópusok (1994. szeptember 29.)

Halász Péter azt is megrendezi, akivel nem beszél egy nyelvet; táncoltat, verset mondat. Lukáts Andor rajzol, a színészek ötletei jelentősen hozzájárulnak az esti előadáshoz.

12. Mit érdemel az a bűnös... (1994. szeptember 30.)

Halász embertörténetet kreál a semmiből, a fáradó ötletelés közös éneklésbe torkoll. Szirtes Ági próba helyett este élesben improvizál.

13. A hatos (1994. október 3.)

Ismét elindult a hatos villamos - így szól a hír. A próba alatt eldől: a nézőket úgy ültetik le, mintha egy villamoson ülnének, és a színészek kalauzként különböző szolgáltatásokat nyújtanak nekik.

14. Csendháborítás (1994. október 4.)

A rendőrök, éppen a gyerekek születésnapján, megütötték a szülőket. Romákról van szó. A próbafolyamat alatt Halász diktálja az előadás teljes szövegét, ami ezt az eseményt rekonstruálja. Másnap délelőtt Káldor Edit és Garas Dániel a helyszínen forgatnak, ez a dokumentum adja az esti előadás hátterét és keretét. Az előadás második felében az Ando Drom zenél.

15. Mi van öcsi, megmogyoróztak? (1994. október 6.)

A téma ezúttal a pedofília. Halász Péter távollétében a társulat Lukáts Andor vezetésével egy cukrosbácsi történetéből készít klasszikusnak mondható előadást.

16. Ezeregyéjszaka (1994. október 7.)

Halász Péter távollétében Lukáts Andor irányít. Eörsi Istvánt segítségül hívva az altatóorvosokra vonatkozó új szabályozást választják témául. Lukáts feszesebb szerkezettel és többnyire előre megírt jelenetekkel kezdi a munkát.

17. Egy helyzet rekonstrukciója (1994. október 10.)

Gyermeke született Valyuch Annamáriának, az előadássorozat rendezőasszisztensének. Halász és társulata a kórházban felvett anyag és egy fiktív nyomozástörténet segítségével készít előadást a magyarországi védőnők helyzetéről.

18. Lőrinc barát (1994. október 11.)

Lőrinc barát (1994. október 11.) Halász drog-élményeiből radikális Rómeó és Júlia-értelmezés születik. A Lőrinc barát nevében monologizáló Halász nem rendez: tanít, filozofál, emlékezik.

19. A tolvajok országa (1994. október 13.)

A társulat groteszk tragédiát állít színpadra. A téma egy temetés. Halász rendezésében ezúttal a szereposztás a legmeghatározóbb.

20. Szentivánéji álom (1994. október 14.)

Halász klasszikus szöveg alapján dolgozik, de nincs benne tekintélytisztelet. A Katona József Szinházban Shakespeare drámájának bemutatója zajlik.

21. Ballada (1994. október 17.)

Halász egy kaszinóbeli túszejtésről szóló cikkből kerekít előadást. Arany János balladáit idézi fejből, azokkal kapcsolja össze az eseményt, valamint felhívja telefonon a nyilatkozástól elzárkózó kaszinótulajdonost, és ügyes kérdésekkel rábírja, hogy információkat adjon át.

22. Sanyi és Aranka (1994. október 18.)

Mi van még rajtunk használható? - teszi fel a kérdést Lukáts Andor, majd megszületik a Hatalom sorozat egyik legkülönösebb darabja. Ez a próbafolyamat és előadás Halász és Lukáts kapcsolatáról szól. Sosem lehet tudni, hogy meddig tart a valóság, és hol kezdődik a fikció.

25. New York Kávéház (1994. október 24.)

Halász totális kudarcnak nevezi az egész vállalkozást, belefáradtak abba, hogy a fiatalok megírt szöveggel akarnak dokgozni, s nem használják az agyukat. A New York Kévéház története a Hungáriáé lesz, a magyar irodalmi fénykor helyett a hatvanas évek formálódik a színpadra. A Kamrában a nézőtér négy sarkából látható a középen tüllel beborított kávéházi szeglet. Ide Halász Petrit és Bächert, Csurkát és Szentjóbyt tervezte meghívni, de csak magukra maradtak végül. A tüllön keresztül látjuk, mi történik velük, s ők azt, mi velünk. Tüll által homályosan.

26. Repülősó (1994. október 25.)

Halász a repülésről akar előadást csinálni, felmerül a Daidalosz és Ikarosztól a Mester és Margaritáig számos történet, de végül Kármán Tódor, a szuperszónikus légi közlekedés atyja, az amerikai légierő védőszentje lesz a darab főszereplője. Az előadás asszociatív szövegrészekből építkezik, s a végén Halász Péter vezet le egy levitációs gyakorlatot.

27. Volt egyszer egy vad urad (1994. október 27.)

Halász a féltékenységről csinál előadást, jobban mondva abszurd revüt, ezzel elevenítve meg az érzés egzisztenciális bizonytalanságát, rendkívül mulatságosan. Sorjáznak a commedia dell'arte-szerű, a végletekig fokozott helyzetkomikumok: az előadás szereplőinek neve vagy Kovács Sándor vagy Szabó Sándor, esetleg Kovács Sándorné Szabó Aranka vagy Szabó Sándorné Kovács Aranka, vagy ugyanezek bármilyen variációja, legyen szó gyerekről, kutyáról, szomszédról, nagyszülőről. És ezek az emberek állandóan, újra meg újra bemutatkoznak. .. "Ez a színészet lakmuszpróbája. Akit belemártunk és elpirosodik, annak annyi!" - mondja Halász a darabról.

28. Utolsó előadás (1994. október 28.)

A sorozat utolsó előadása, amelyben a résztvevők felidézik a korábbi estek fontosabb pillanatait és megköszönik a munkatársaknak az együttműködést. A próbafolyamat alatt Halász Péter levelet ír a Népszabadságnak, amelyben kritizál egy kritikust, aki értetlenkedve írt a Hatalom sorozatról.