A zágrábi galériába Maurer Dórával közösen egy filmvetítés kapcsán meghívott Erdély előre nem jelzett, váratlan felkérésre találta ki és készítette el a jelen kiállításon első alkalommal rekonstruált művét. A kiállítóteremben hófogórácsszerűen egymásnak támasztott üveglapok húzódtak egy 2–3 centiméteres cementporréteg előtt, amelyre az akciószerű megnyitón Erdély üveglapokat ejtett.

A falhoz erősített spárgák révén felfüggesztett, instabil üveglapok helyzetét Erdély úgy stabilizálta, hogy a politikai helyzetre utaló „hírt” hordozó újságpapírt hosszú pálca végére erősített késre szúrta, meggyújtotta és az üveglapok alá ejtette, majd az üveget tartó spárga elvágása által a lezuhanó lappal a lángot eloltotta. A ledőlő üveglapok maguk alatt rögzítették a pernyét, míg a szerteszálló pernyedarabokat a csupán sarkaikkal egymásnak támaszott üvegekből álló fal fogta fel.

Az „alkalmi munka” – hasonlóan a Kényes egyensúly című environmenthez – a fogadó országban uralkodó „kényes” politikai helyzetre reagált, miközben az anyagok tisztán fizikai tulajdonságaik és formai sajátságaik révén a konkrét élethelyzetet transzcendálják, és csupán önmaguk törvényszerűségeinek engedelmeskedve tesznek lehetővé egy pillanatnyi konstrukciót. Az environmentet és akciót Maurer Dóra elmesélése és diái révén, valamint az akció két fázisát megörökítő ismeretlen szerzőségű felvételekből ismerjük.