A legvidámabb barakk

Csutoros Sándor szobrászról
Don Péter és Pauer Gyula


Don Péter: Rögtön az elején, hetvenben, már az első nyáron lent jártam. A boglári kápolnatárlatoknak meglehetősen vonzó híre volt, legalábbis a peremre szorított, szegénylegényes értelmiségi létformát élő emberek körében. Azt, hogy akkor valaki, valahol meg tudta vetni a lábát, mai fejjel elég nehéz megérteni, hogy mit jelentett. Galántainak sikerült megvetnie a lábát egy lepusztult kápolnában Balatonbogláron, egy szép hegynek a tetején, és ez akkor komoly tettnek számított, jelentős esemény volt, és mágnesként vonzotta azokat, akik úgy gondolták, hogy élni kellene ezzel a lehetőséggel. Bogláron ezek az emberek egy lövészárkot építettek, hadállást foglaltak el, ahonnan a hatalmat provokálhatták. De nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy a kápolnatárlatokon a hatalom szándékos provokálásáról volt szó, hiszen a művészek csak meg akarták mutatni a munkáikat, el akarták játszani a darabjaikat, szóval itt csak úgy mellesleg pukkadt a hatalom.
Csutoroséknak volt egy Szembesítés című kiállítása Bogláron, ahol a vizuális középpontban a felesége, dr. Markó Zsuzsanna és a saját ujjlenyomatait állította ki. Ez valószínűleg egy kényszergesztus volt, amire azért volt belsőleg szüksége, mert éppen akkor mindketten egy koncepciós per áldozatai voltak, aminek a következtében a felesége több mint egy évet töltött börtönben. És ez szimbolizálja az avantgárd képzőművészetnek az akkori helyzetét, hogy a krimi szférájába tolódtak prominens alkotók, mint a Galántai is, akire a Szabó Lászlót kellett uszítani, és Csutoros Sándor, akinek semmilyen papírja nem volt. Sokan élték akkoriban ezt a szegénylegény életet, nemcsak a képzőművészek, hanem a muzsikusok és az írók közül is sokan, és fenyegette őket a Baracska, hogy kmk-ért [közveszélyes munkakerülésért], elviszik őket, mert a személyi igazolványukba nem volt beírva munkahely. Csutorosnak volt egy bírói ítélete, amiben fölfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azért a semmiért, amit csinált. De abban az ítéletben úgy szerepelt, hogy Csutoros Sándor szobrász, és ő evvel igazolta magát. Ha rendőrök igazoltatták, a bírósági ítéletet vette elő és megmutatta, hogy hiába nincs beírva semmi a személyi igazolványába, neki hivatalos papírja van arról, hogy ő szobrász.


Pauer Gyula: ... Hetekig jártam oda a bíróságra és nyomon követtem a tárgyalásokat egészen addig amíg ki nem tiltottak. ... ott akkor egyszer ellopták a dossziémat amiben különböző feljegyzések voltak és el kellett mennem az egyik ülnökhöz a dossziéért, aki megkért engem, hogyha jót akarok magamnak akkor ne látogassam tovább a tárgyalásokat ... nem tudják megtiltani nekem, de ... Ennek ellenére elmentem a záró tárgyalásra, ahol elitélték a Csutoros feleségét ... aki egyébként idegorvos volt, elitélték két évre ... Csutorost is egy év felfüggesztettre ... fizetett valami pénzbüntetést.
(Csutoroséknál)... egy Sándor napi ünnepségen a közös házban lakó egyik ápolónő, aki a helyi párttitkár szeretője volt, bekéredzkedett a bulira oly módon, hogy azt mondta, hogy nem tud aludni úgysem, de nem akarja ezt a szép ünnepet megbántani, ő is bejönne szivesen. És akkor beinvitálták őt és akkor megkinálták itallal, ott tökrészegre leitta magát, fölkinálta magát az összes férfinak, majd mikor nem kellett senkinek, akkor kombinéra vetkőzve fölmászott egy villanypóznára és onnan lezuhant, összetörte magát. De nem annyira, hogy bármilyen komolyabb baja lett volna, mindenesetre a Kicsi (Csutoros felesége) kihívta a mentőket, ... Bevitték ezt a nőt az ottani ideggyógyászatra, és ott föléledt és újabb cirkuszt kezdeményezett, majd ezek után hálózsákba rakták. Másnap a kollegái ott találták őt alva a hálózsákban. Ez neki akkora szégyent okozott, hogy elment a párttitkár szeretőjéhez és közölte, hogy őt erőszakkal bekényszerítették a hálózsákba, bolonddá nyilvánították, ha csak egy éjszakára is, stb., stb.,
... ezekben az időszakokban voltak a Szovjetúnióban az orvosperek ... különböző visszaéléseket is megpróbáltak bebizonyítani. Az egész orvos garnitúrát leváltották, ...