A legvidámabb barakk

Maurer Dóra: Mi akkor egy kicsit olyan külföldiek voltunk, szóval kivontuk, kizártuk magunkat egy ilyen alakuló avantgardiából, ami Magyarországon 67 és 7o között vagy 71 között zajlott. ... Bécs, az tulajdonképpen egy olyan hely volt, amit úgy átugrott a modern művészet, illetve az avantgarde. És úgy vettük észre, mint hogyha Budapesten sokkal tájékozottabbak lennének az emberek, mint a mi környezetünk Ausztriában, mert ott inkább Graz volt például az, amelyik progressziv volt és ott részt is vettünk különböző alkalmakon. De Bécsben csak a nemigazán progressziv körökkel tudtunk kapcsolatot felvenni. És onnan Németországban, Hollandiában és másfelé voltak lehetőségek, de mi éppen Bécsben laktunk, úgyhogy a legközelebbi izgalmas hely az mégiscsak Budapest volt, és kb. '72-73 táján kezdtünk intenzivebben foglalkozni és szervezni is dolgokat. Például az alatt az idő alatt, amig Tibor Balatonbogláron a kápolna bezárásánál volt jelen, az alatt Beke, meg én Pesten állitottunk össze egy holland folyóirat, és egy angol folyóirat számára egy magyar számot, és izgultunk, hogy mikor jön meg a Tibor, és nehogy valami baj legyen.