St.Auby Tamás: Az állandó civódás a nap 24 órájában ment köztünk és az államapparátus között. Amit ők kilélegeztek, azt mi belélegeztük, amit mi kilélegeztünk, azt ők belélegezték. Tehát egy állandó generális kapcsolatban álltunk ezzel a konstrukcióval. Tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy ha Aczél György és kiszolgáló személyzete nem azt a kultúrpolitikát csinálja, amit csinált, akkor nem élesedett volna ki annyira valószínűleg a művészeti tevékenységnek az az oldala, az az aspektusa, amiben a szociális vonatkozások megjelentek. Úgyhogy nagyon hálásak vagyunk annak a bizonyos államrendnek. Amiről egyébként nagyon tévesen azt mondja mostanában a sajtó, hogy milyen finom diktatúra volt. De hát könyörgöm, az nem lehetett más, mint finom diktatúra, hiszen már előtte harminc éven át elüldöztek, bebörtönöztek és meggyilkoltak mindenkit, akivel szemben a diktatúrának nem finoman kellett föllépnie. Ami maradt, az már nem igényelt durva eljárást, mert ha kinyílt valami pici kis rügyecske, azt ők rögtön levágták. Tehát azért hívják ezt finom vagy puha diktatúrának, mert egy kis rügyet levágni, az nem olyan brutális. A diktatúra durva része már korábban lement. Mi, amikor ott ostyát ragasztottunk a cipőre, majd égő seprővel takarítottunk, akkor ez a pici kis rügyecske egy olyan őrületes belégzési nehézséget okozott az állami, illetve az egyházi apparátusnak – és hát világos, hogy ráadásul meg kellett élniük valamiből –, hogy azonnal beindították gépezetet, és jöttek a különböző retorziók, újságírók, rendőrök, állami hivatalnokok. De mégis, nyár volt, mindig nyár volt. Húsz-egynéhány évesek voltunk, gyönyörű lányok tömege, szabadok voltunk, jól éreztük magunkat, csak állandóan jött ez a szitáló hatás. Állandó téma volt, szóval, ha nem beszéltünk róla, akkor gondoltunk rá, vagy ők beszéltek rólunk, és akkor kellett velük diskurálni, mindig ott volt valami a levegőben. Vagy gyakorlatilag megjelent a Köjál, vagy egy csoport rendőr vagy besúgó, és akkor az ember találgatta, hogy most melyik a rendőr, melyik a Köjál, melyik a besúgó. Ez egy állandó, konstans folyamat volt.
