a Budapesti Őszi Fesztivál programjában a Liszt Ferenc téren (Bp.VI)
az Artpool Művészetkutató Központ szabadtéri táblakiállítása
2002. október 18 - november 3.

A táblák reklámszerűen tipografált szövegei 28 költő, filozófus és szónok
mintegy 2500 éve érvényes, sőt ma is aktuális kijelentései
a művészet, a tudomány és a politika jelentésköréből.

Akár egy csöpp medencébe pottyanunk bele,
akár az óceán közepébe, mindenképp úsznunk kell.
(Platón / i.e. 427-347) [tábla]

nyugalmi helyzetek halmozásából nem keletkezhet mozgás
(Zénon / i.e. 490-430) [tábla]

Ha megtanultál engedelmeskedni, megtanultál uralkodni.
(Szolón / i.e. 5-4.sz.) [tábla]

A szemtelen olyan ember, aki ahhoz, akit éppen becsapott,
odamegy és pénzt kér tőle kölcsön.
(Theophrasztosz / i.e. 370-286) [tábla]

Az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg
a hitványra első percben ráfigyelsz.
(Szophoklész / i.e. 496-406) [tábla

Két egyenes vonal nem fog közre területet.
(Euklidész / i.e. 3.sz.) [tábla]

minden dologról két, egymással ellentétes vélemény lehetséges
(Protagórasz / i.e. 480-410) [tábla]

Semmi sem szép, semmi sem rút,
semmi nem igaz és semmi nem hamis.
(Pürrhón / i.e. 360-270) [tábla]

Ha pedig a világ változatlan, akkor a változás csak érzéki csalódás.
(Xenophanész / i.e. 570-480) [tábla]

Semmit sem tudok, csak azt, hogy nem tudok semmit.
(Szókratész / i.e. 469-399) [tábla]

Ha mindenben kételkednénk is, abban nem kételkedhetünk,
hogy kételkedünk: s ha kételkedünk, akkor létezünk is.
(Szent Ágoston / i.sz. 354-430) [tábla]

Amikor az athéni piacon az áruk roppant tömegét szemlélte Szókratész, gyakran ezt mondta magában:
„Mennyi mindenre nincs szükségem.”
(Diogenész / i.e. 412-323) [tábla]

Sok ember, aki barátnak látszik, nem az;
sok ember, aki nem látszik barátnak, mégis az.
(Démokritosz / i.e. 460-370) [tábla]

A bölcsesség ékesszólás híján keveset használ az államhatalomnak,
viszont az ékesszólás bölcsesség nélkül sokat árt neki.
(Cicero / i.e. 106-43) [tábla]

minden krétai hazudik – mondta egy krétai
(Epimenidész / i.e. 4.sz.) [tábla]

Az embert nem a dolgok nyugtalanítják,
hanem a dolgokról alkotott képzetei.
(Epiktétosz / i.sz. 50-138) [tábla]

jobb az ésszerű cselekvésben szerencsétlennek,
mint az értelmetlenben szerencsésnek lenni
(Epikurosz / i.e. 341-270) [tábla]

A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze legyen valakinek.
(Hérakleitosz / i.e. 530-470) [tábla]

Az ostobák, ha új bölcsességet hozol,
hibbant agyúnak, oktalannak tartanak.
(Euripidész / i.e. 480-406) [tábla]

Olcsó az éhség, drága a csömör.
(Seneca / i.e. 4- i.sz. 65) [tábla]

A beteget előbb ismerni kell, majd utána gyógyítani.
(Hippokratész / i.e. 460-377) [tábla]

A szerencsében légy mértéktartó, a szerencsétlenségben józan.
(Periandrosz / i.e. 5-4.sz.) [tábla]

a létező semmivel sem létezik inkább, mint a nemlétező
(Leukipposz / i.e.5.sz.) [tábla]

Ha szerencséd van, ne légy kevély, ha nincs, ne alacsonyodj le.
(Kleobulosz / i.e. 5-4.sz.) [tábla]

önmagával való viszonyában minden dolog nagy is meg kicsi is
(Anaxagorász / i.e. 500-428) [tábla]

maguknak a számoknak a „lényege” nem önmagukban,
hanem egymáshoz való viszonyukban van
(Püthagorasz / i.e. 580-500) [tábla]

mi más a változás, mint hogy
valami, ami eddig nem létezett, most létezővé válik, és
valami, ami eddig létezett, most nemlétezővé válik?
(Parmenidész / i.e. 520-450) [tábla]

... valószínű, hogy valószínűtlen is történhetik.
(Arisztotelész / i.e. 384-322) [tábla]