Orkesztra Luna

A Dalok Közép-Nirvániából műsora és közreműködői
 

Csiribiri

Arra megy, amerre te,
de máshová jut el vele.
Olyat is lát, amit én nem,
igen, más van a szemében.
Ujjain pörgeti, azt ami rég elveszett,
Bőrödön megérzi, hogy mi lesz veled.
Csiribiribiribiribiri.
Csiribiribiribiribiri.

Ellen nem áll senki neki,
árnyékodat kihímezi.
Ellen nem áll senki neki,
káprázik a szemed és hiszel neki.
Igy csinálja, valahogy így.

Jól tudja, amit csinál
és mindenre képes.
Arca meg se rezdül,
és túlzásba visz téged.
Amit nagyon rejtettem,
zsebéből csak úgy előveszi.
Egyetlenegy mozdulat,
a berendezést kirendezi.
Csiribiribiribiribiri.
Csiribiribiribiribiri.

Ellen nem áll senki neki,
árnyékodat kihímezi.
Ellen nem áll senki neki,
káprázik a szemed és hiszel neki.
Igy csinálja, valahogy így.
Mindenkit puhára főz, 
minden elolvad, óh.
Legyőzött, azt hiszi, 
mert behódoltam neki.
Elébehullt csillagom 
mandzsettán fölszedi,
Megnézi, hogy jól áll-e ,
s még egy kicsit fényezi.
Csiribiribiribiribiri.
Csiribiribiribiribiri.

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Elszakadt

Elszakadt az éjszaka húrja,
nem tudok ma, nem tudok ma játszani veled.
Elszakadt az éjszaka húrja,
nem tudok ma, nem tudok ma játszani veled.

Egymásnak vagyunk kiválasztva
és mégse megy, mégse megy nekünk.
Tisztán látjuk, hogy kár volna értünk, 
de valami, valami marja a szemünk.
Tisztán látjuk, hogy kár volna értünk, 
de valami, valami marja a szemünk.

Hogyha megütsz, megbolondulok, mint félrevert harang
ha egy megmozdul, száz megkondul.
Zúz a giling-galang.
Zúz a giling-galang.
Megkínozzuk egymást nagyon, egész vértelenül,
fáj ez nekünk, együtt fáj, elviselhetetlenül.

Elszakadt az éjszaka húrja,
te sem tudsz ma, te sem tudsz ma játszani velem,
te sem tudsz ma, te sem tudsz ma játszani velem,
nem tudok ma, nem tudok ma, nem tudok.

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Itt úszunk szívem

Itt úszunk szívem 
az ár ellen
igen.
Rossz tutajon
rossz vizeken
itt úszunk 
igen.

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Marquis de Sade lovag

Teste és szelleme között
Lerombolta a karcsú hidat
Szakadékba lökte lelkét
Marquis de Sade lovag
Letépte a világról
Jóság és szépség részeit
Házainkból kiseperte
Az erény kényelmes bútorait
Házainkból kiseperte
Az erény kényelmes bútorait
Az erény kényelmes bútorait

Hideg szelleme nem ismert
Homályt és titkos zúgokat
A lecsupasztott világban
Egyetlen úr a test maradt
A lecsupasztott világban
Egyetlen úr a test maradt
Egyetlen úr a test maradt

Szívéből volt a kín
És kiszámított a gyönyör
Jó volt a kiserkenő vér
És szép volt az arc, amit gyötört
Hódolt a leigázott rabszolgatest
Szegény lovag foga meg kihullt
S a szerelmet nem ismerte meg
Szegény lovag foga meg kihullt
S a szerelmet nem ismerte meg
S a szerelmet nem ismerte meg

korál:
Mert sötétben él az egyik
S a másik fényben él
És a fény az messze látszik
Ah, nem látható az éj
Mert sötétben él az egyik
S a másik fényben él
És a fény az messze látszik
Ah, nem látható az éj

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Minden test

Minden test vérrel telt edény
S aki még nem ölt
Mindig szomjas szegény
S ha nem lehet mást, felnyitja magát 
Megerít és kitölti poharát
Vérrel telt vérrel telt edény
Aki még nem ölt
Mindig szomjas szegény
Ha nem lehet mást, hát felnyitja magát 
Megterít és kitölti poharát

Test vagy nekem, én meg éhes vagy
Vérzel nekem s nem látszik magod
Izlésem szerint kikészítelek
Megédesítlek, ízlelgetlek
Ha már forró vagy, mindened olvad
Lehűtelek és megkóstollak

Minden test vérrel telt edény
Aki még nem ölt
Mindig szomjas szegény
Ha nem lehet mást, felnyitja magát 
Megerít és kitölti poharát

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Reggae

Ablakodon bejön a reggel, 
álmodban kikezd veled,
felemeli fejed a párna,
az ágy finoman kitesz,
kiszámolja hangosan
lépteidet a parkett,
lenyomja a padló a playt
és csak én nem nem vagyok veled.

Hozzád repít a szőnyegem, á-há.
Nem akartam, de anyakadba esem.
Majdnem összetörtem finom kontúrjaid, á-há,
és foszforeszkálni kezd a lelkem,
mert kigyúltak, kigyúltak fényei. 

Ablakodon beles az alkony
kalóz fényeivel
kifeszített bőröd selymén
a városba evezel
az öböl már halkan zúg
tajtékot ver a szíved
folyik mint a szurok az este
csak én nem nem vagyok veled

Hozzád repít a szőnyegem, á-há.
Én nem akartam, de anyakadba esem.
Majdnem összetörtem finom kontúrjaid, á-há,
és foszforeszkálni kezd a lelkem,
mert kigyúltak, kigyúlnak fényei. 

Flitteres az éj
zsebünkben apró zenél
jolly joker vesztett a játszmán
s most ő nevet mert nincs több baj

A város alvó szívében
háromszor rikolt egy páva
egy cinntányér kiüti a hajnalt
egy harcos most dől poharába

Ez csak ennyi
Ez csak egy reggae
Ez csak ennyi
Ez csak egy reggae
óh, semmi semmi
Ez csak egy reggae

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Szindbád

Az egész a kezedben
Ne szedj szét, ne különíts el
Eltűnnek sorra a kisértetek
Csak én hiszek
A világ az ajtóm
Te vagy kilincsem

Homlokodon szél söpör
Szemeidben só
Nyelved puha málna
Hajad tövében marad a jég
A világ az ajtóm
Te vagy kilincsem

Én vagyok szigeted
Tőled lakatlan
Elemehetsz Szindbád
Minden parton várok rád

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Szukadal

Kóborló szuka, éneklek az égre, de
félek, hogy a rigók megesznek élve.
Nem nyalok cukrot és nem tépem a láncot,
amerre kaparok, csak csontokat találok.

Menekülnek a házak, a kapuk sikítanak,
véremmel fröcskölöm tele a Holdat, de ha
rámhibáz egy angyal, én melléfekszem és
halkan ugatok, hogy el ne ijesszem.

Én vagyok keresztben a szálka, 
de mitől véres a bárány szája?
Elakadt valahol a Szentlélek, a
mellkasomban csak lüktetést érzek.

Fuldoklom jószagú viasztestem
égő áldozati füstjében, de ha
rámhibáz egy angyal, én melléfekszem és
ujjaimmal dicsérni kezdem.

Kóborló szuka, éneklek az égre, de
félek, hogy a rigók megesznek élve.
Nem nyalok cukrot és nem tépem a láncot,
amerre kaparok, csak csontokat találok.

Menekülnek a házak, a kapuk sikítanak,
véremmel fröcskölöm tele a Holdat, de ha
rámhibáz egy angyal, én melléfekszem és
ujjaimmal dicsérni kezdem.

Te vagy elveszett édenem.
egybe adod vissza, amit
darabokban hagytam el,
fekete vagy, ringó és
könnyű, mint egy bárka, a
hátad zuhatag, a mellkasod láva.
A kezedből eszem, a szádból iszom,
beszélni tanulok a szemedből, mint
fehérre hevült árnyékod - sötét szépségem -,
úgy követlek!

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Tangram

Előttem állt az ismeretlen
Én nem értettem a saját nyelvem
Romjaim alól kinyögtem
Hogy fekete dobozomat lenyeltem
Bűvös torna, lélek tangram
Kirakom magam új alakban

Valamikor mindent tudtam
De egyszerre csak kétségbe estem
Nem találom magamat már
Csak az önkívületben
Bűvös torna, lélek tangram
Kirakom magam új alakban

Szédülök ez ördögi körben
Az első lépés már oda van
Kirakom magam új alakban
Bűvös torna, lélek tangram
Bűvös torna, lélek tangram
Kirakom magam új alakban

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

Zen

Elment egy gésa.
Elment egy szamuráj.
És soha többé
nem tértek vissza.
Én voltam az a gésa.
Te voltál az a szamuráj.

Visszajött egy gésa.
Meg egy szamuráj.
Nem én voltam az a gésa.
Nem te voltál az a szamuráj.
Én voltam az út, 
amin jöttek,
te voltál a por,
amit fölvertek.

(Kamondy Ágnes dalszövege)
 
 

A Dalok Közép-Nirvániából műsora és közreműködői

1. Kiss Llászló-Menyhárt Jenő: Jó lesz nekünk (Európa Kiadó, 1983)

2. Kiss Llászló-Menyhárt Jenő: Turista (Európa Kiadó, 1981)

3. Menyhárt Jenő-Müller Péter: Ismeretlen katona (URH, 1980)

4. Kamondy Ágnes, Kirschner Péter: Szindbád (Orkesztra Luna, 1989)

5. Kamondy Ágnes: Csiribiri (Orkesztra Luna, 1985) 

6. Gasner János-Müller Péter: Te is meghalsz (Sziámi, 1989)

7. Víg Mihály-Gémes János Dixi: Fausti pillanat (Balaton, 1984-86)

8. Hunyadi Károly-Kozma György: Elmúlik (Balaton és Európa Kiadó, 1982)

9. Víg Mihály: Kígyó (szvit), Élnek a kövek, Szétszaladt bárányok, A Nap az apa (Balaton, 1984-86)

10. Hegedűs Péter-Molnár Gergely: És... (1977; Gasner-Müller feldolgozás, Sziámi, 1985)

11. Kamondy Ágnes: Marquis de Sade lovag (Orkesztra Luna, 1986)

12. Kamondy Ágnes: Reggae (Orkesztra Luna, 1990)

+ 1. Lukin Gábor-Vető János: Pirosbetűs napok (Trabant)
 
 

Kamondy Ágnes: hangszerelés, ének

Silló István: zongora, karmester

Kisfalvi Krisztina: ének

Szabó Márta: ének

Kiss Gábor: bőgő, basszusgitár

Magyar Péter: ütőhangszerek

Gyenge Lajos: dob

Simon Attila: hegedű

Werner Gábor: cselló

Ladányi István: szaxofon, klarinét

Lukács B. Ottó: trombita

Vörös Róbert: rendező

Gink Judit: jelmeztervező

Till Attila: fény

Regenye Zoltán: hangmérnök