Tóth Gábor

VÁZLAT A KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓK ÉS MÁS MŰVÉSZETI–ELŐADÓI ESEMÉNYEK FELVEZETÉSÉNEK LEÍRÁSÁHOZ

Tartalomjegyzék

- Bevezető

0/ Az eseményekre történő meghívás módozatai
00/ A megnyitó események felvezetése
A/ A megnyitó események fő csoportjai
B/ Proxemikus viszonyok a megnyitón
C/ A közönség reakciói
D/ A megnyitó esemény kondíciói / megtartásának körülményei
E/ A dokumentálás célja
F/ A felvétel készítőjének személye
G/ A rögzítés fajtái / típusai
H/ A technikai háttér
I/ A forgatás technológiája
J/ Művészetelméleti vonatkozások
K A megnyitó mint társadalmi esemény
Megjegyzés

Bevezető

Amikor a 90-es évek elején videózni kezdtem, azonnal erős késztetést éreztem arra, hogy rendszeres kiállításmegnyitókra, illetve alternatív, vagy mondjuk így: andergand művészeti eseményekre járásomat dokumentálással kössem egybe. (addig persze fotóztam eleget – de pl. normál8-as, vagy később szuper8-as filmkameráimmal nem tettem ilyesmit).
Ennek a késztetésnek 2 egyszerű oka volt. az egyik, hogy fontosnak tartottam az alkotók és az utókor számára megörökíteni az eseményeket, mivel elképedtem, hogy milyen mértékben elhanyagolt ezen események dokumentálása, megörökítése. Az is világos volt számomra, hogy már kis idő múltán híre-hamva sem lesz ezeknek a rendkívül fontos, sokszor a későbbi alkotói-művészeti szcénára meghatározó jelentősséggel bíró történéseknek, vagy csak papíralapú, kezdetleges, illetve töredékes információk maradnak utánuk és sok esetben teljesen elvesznek az idő homályában. Ezen kívül, ha már eljártam ezekre a rendezvényekre, eseményekre, akkor már kézenfekvő volt számomra a felvételkészítés.
A másik ok amiért belefogtam, mert érdekelt: hogyan alakulnak, jönnek létre, hogyan szerveződnek a kiállítások-események, miképp valósul meg egy-egy alkotói koncepció és mindezek hogyan örökíthetőek meg a legjobban – mi „jön át” a dokumentálás segítségével.
(Valószínűnek kell tartsam azt is, hogy miután magam is alkotónak képzelem magam, fokozott empátiával fordultam a jelenség felé, még akkor is, ha saját prakszisom alapelvei és alkotásfilozófiám jelentősen ellent is mondtak/mondanak a művészetről vallott alkotói közfelfogással.)
A videózási-felvételezési-editálási tapasztalatokon túl, rendkívül sok érdekes, alapvető információhoz és tanulsághoz jutottam a felvételek készítése és feldolgozása közben. Mindezekről érdemes lenne egyszer részletesen és hosszabban beszélni.
Tapasztalatom szerint csak a 2000. év környékén – a digitális fotózás-videózás popularizációját követően – kezdődött el lassan a marginálisabb /underground nem meanstream/ művészeti események széleskörűbb, professzionálisabb és amatőr dokumentálása – ezidőtájt vált ez igénnyé úgy az eseményeknek helyet adó, mint a kiállító-előadó alkotó, valamint a közönség számára egyaránt.
(Itt most nem térek ki arra a hasonlóan alapvető és fontos elméleti kérdésre, hogy a 90-es évektől mit is jelent az addig használt „avantgard-underground- alternatív-ellenzéki” stb. kultúra-fogalom, és – hogy az addigi értelemben – van-e egyáltalán jogosultsága használatuknak.)
Azonban még így is számtalan mai példát tudnék felsorolni esetekről, ahol a professzionális galéria, avagy előadóhely, a művész-alkotó nem fordított figyelmet a történtek érvényes, maradandó dokumentálására, sőt egyáltalán a dokumentálásra magára. Ennek okairól is érdemes lenne beszélni.

(Azt mindenképpen mondhatjuk, hogy az itt leírt folyamatokban, valamint egyéni-társadalmi megítélésükben, alapvető szerepet játszik – mint általában az emberi tevékenység ezen aspektusában is – a művészeti-alkotótevékenységben megvalósuló „nyomot hagyni” azonosságerősítő szándék, valamint a hétköznapi tudat számára befogadhatatlan és valójában megélhetetlen elmúlás, megsemmisülés teljes komplexumának, a halál elodázásának törekvése, kulturális praktikája is. – kifejtendő!)

2005.08.12-én, egy közjegyzői hitelesító okirat kiséretében, valamennyi addig általam felvett dokumentációs videóanyagot átadtam az ARTPOOLnak (a közjegyzői hitelesítés csak az átadó irat aláírására vonatkozott s nem magukra az átadott anyagokra). Ők ezt digitalizálták – mivel az akkor átadott videók többségét még analóg kamerákkal készítettem. Az így digitalizált anyag listája az Artpool site-ján megtekinthető (Tóth Gábor videóarchívuma). Az azóta eltelt időben az általam már digitális hordozóra felvett anyagokat közvetlenül az Artpool szerverére töltöttük át.

Az idei (2011) CrossTalk Videófesztivál témája épp a fenn leírt dokumentálás. Eike és Sugár meghívtak, hogy tartsak egy kis előadást a tapasztalataimról, vegyek részt egy kerekasztal-beszélgetésen, illetve állítsak össze egy cca. 15 percnyi anyagot az általam felvett eseményvideókból.

A CrossTalk felkérése hosszasan elgondolkodtatott magáról a fenn is vázolt dokumentálási tevékenységről és annak tárgyáról egyaránt.
Az alábbiakban kísérletet teszek egy vázlat összeállítására, mely magában foglalja mindazon szempontokat és fejezeteket / alfejezeteket, melyek optimálisan elégségesek lehetnek a tárgy leírásához. Természetesen a vázlat akkor jó /többek között/, ha további gondolkodásra ösztönöz, majd a későbbiekben kifejtést hoz maga után.

↑

0/ Az eseményekre történő meghívás módozatai:

0/1/ Meghívó
0/1/a/ nyomtatott postázott / személyesen átadott
0/1/b/ elektronikus
0/1/c/ médiában
0/1/d/ élő / orális infó
0/1/e az előzőek valamilyen kombinációja

↑

00/ A megnyitó események felvezetése:

00/a/ a venue képviselője
00/b/ a galerista
00/c/ az alkotó / művész
00/d/ felkért személy
00/e/ nincs

↑

A/ A megnyitó események fő csoportjai:

A/1/ nincs semmilyen megnyitó
A/2 valamilyen megnyitó indítja az eseményt

A/1/ nincs semmilyen megnyitó
A/1/a/ teoretikus ellenvetések a megnyitó mint műfaj ellen a kiállítóhely vagy az alkotó részéről
A1//b/ valamilyen szervezési / szervezeti probléma (anyagi gondok – a megfelelő személy hiánya, – nem gyakorlata a kiállítóhelynek – az alkotó elzárkózik a megnyitótól stb.)

A/2 valamilyen megnyitó indítja az eseményt
A/2/a/ előre bejelentett /meghirdetett
A/2/b/ nem meghirdetett de eltervezett
A/2/c/ nem meghirdetett és nem is tervezett – spontán létrejövő

A/2/a/ az előre bejelentett /meghirdetett tipusai / fajtái:

a személyek vonatkozásában:
A/2/a//1/ felkért személy nyit meg
A/2/a//2/ a hely képviselője nyit meg
A/2/a//3/ az alkotó maga nyit meg

a megnyitó esemény vonatkozásában:
A/2/a/A/ szöveg felolvasása
A/2/a/A/1/ a katalógus a meghívó avagy valamely már meglévő szöveg felolvasása
A/2/a/A/2/ az alkalomra írt szöveg felolvasása /később lehet más megjelenés alapja/

A/2/a/B/ zenemű előadása
A/2/a/B/1 élőzenei előadás
A/2/a/B/1/a/ kapcsolódás a bemutatandó alkotásokhoz / anyaghoz
A/2/a/B/1/b/ független előadás
A/2/a/B/2/ valamilyen már rögzített konzerv felvétel: pl. hang- videófelvételről

A/2/a/C/ tárlatvezetés/beszélgetés a művekről stb.
A/2/a/C/1/ a helyszín képviselője kérdez – alkotó válaszol
A/2/a/C/2/ az alkotó tárlatvezet
A/2/a/C/3/ kötetlen beszélgetés – esetleg az első két változat is belekeveredik

A/2/a/D/ valamilyen nem zenei vagy csak részben zenei előadói esemény (performansz-akció-vetítés-egyéb)

A/2/a/E/ multimédia

A/2/b/ a nem meghirdetett de eltervezett
A/2/b/1/ a venue által eltervezett
A/2/b/2/ az alkotó által eltervezett

A/2/c/ nem meghirdetett és nem is tervezett de spontán létrejövő
A/2/c/1/ a helyszín indikálása
A/2/c/2/ az alkotó indikációja
A/2/c/3/ a közönség indikációja
A/2/c/4/ a mass-média indikációja

↑

B/ Proxemikus viszonyok a megnyitón:

B/I/ a megnyitó esemény alatt
BII/ a megnyitó esemény után

B/I/1/ a megnyitó esemény személyeinek egymáshoz való viszonya
B/I/1/a/ a megnyitó esemény személyeinek reakciói
B/I/1/a/1/ testhelyzet / testtartás
B/I/1/a/2/ mimika / gesztusok
B/I/2/ a megnyitó esemény személyeinek közönséghez való viszonya

B/II/1/ a megnyitó esemény személyeinek egymáshoz való viszonya
B/II/2/ a megnyitó esemény személyeinek közönséghez való viszonya

↑

C/ A közönség reakciói:

C/1/ érkezés az eseményre
C/1/a/ időben
C/1/b/ késve
C/2/ az esemény alatt
C/3/ az esemény után

↑

D/ A megnyitó esemény kondíciói / megtartásának körülményei:

D/1/ szabadtéri esemény esetén
D/2/ zárt helyszín esetén

D/1/a/ fogyasztás
D/1/b/ műsor / program
D/1/c/ nincs semmi
D/2/a/ fogyasztás
D/2/b/ műsor / program
D/2/c/ nincs semmi

↑

E/ A dokumentálás célja:

E/1/ a neten történő megjelenítés
E/1/a/ vágatlanul
E/1/b/ megvágva
E/2/ archíválás kutatás/ betekintés céljából
E/3/ archíválás magán célból

↑

F/ A felvétel készítőjének személye:

F/1/ a felvétel készítőjének státusza
F/1/a/ maga a kiállító/előadó vesz fel
F/1/b/ a venue megbízottja vesz fel
F/1/c/ egy látogató vesz fel
F/1/ d/ egy felkért profi vesz fel
F/2/ motíváció / miért csinálja ?
F/3/ a dokumentálás jellege
F/3/a/ egy az egyben natur dokumentálás /lineáris folyamatos időtengely/
F/3/b/ szelektál – a szelektálás szempontjai
F/4/ a felvétel stílusa
F/4/a/ a minél teljesebb visszaadás
F/4/a/1/ mikortól kezdi a dokumentálást?
F/4/b/ művészi-alkotói szempontok bevitele a folyamatba

↑

G/ A rögzítés fajtái / típusai:

G/1/ fotó
G/2/ film – videó
G/3/ hang

↑

H/ A technikai háttér:

H/1/ amatőr
H/1/a/ analóg
H/1/b/ digitális
H/1/b/1/ hard disk-re
H/1/b/2/ kártyára
H/1/b/3/ külső eszközre
H/2/ professzionális
H/3/ a média
H/4/ archíválás
H/4/a/ külső HD-en
H/4/b/ cd-n / dvd-n
H/4/c/ optikain

↑

I/ A forgatás technológiája:

I/1/ kézi
I/2/ állványról

↑

J/ Művészetelméleti vonatkozások:

J/1/ a megnyitó mint fenomenon
J/1/a/ történeti
J/1/a/1/ előzmények
J/1/a/2/ kialakulás
J/1/b/ kortárs
J/2/ a megnyitó és a kiállítás viszonya
J/2/a/ leíró
J/2/b/ magyarázó
J/2/c/ szimbolikus megközelítés
J/2/d/ az előzőek kombinációja
J/2/e/ semmi köze
J/3/ mi a korrekt dokumentálás ?
J/4/ a dokumentáció mint művészet
J/4/a/ a dokumentáció mint metakommunikáció
J/4/b/ a dokumentáció strukturális rendszere mint kommunikáció és redundancia
J/4/c/ a dokumentáció elemeinek /tárgy – eseményfolyam – jelentéshalmazok/ viszonyai az esemény vonatkozásában
J/5/ a művészet mint dokumentáció
J/5/a/ a művészet mint leirás
J/5/b/ a művészet mint korrajz
J/5/c/ a művészet mint az alkotó önismerete / jellemrajza

↑

K/ A megnyitó mint társadalmi esemény:

K/1/ a megnyitó társadalmi presztizse
K/1/a/ a venue helye és szerepe közvetlen társadalmi környezetében
K/1/b/ a venue-cím /helyrajzi szám/ pozíciója a városban
K/1/b/1/ centrumközeliség
K/1/b/2/ közlekedés – elérhetőség
K/2/ a kiállító művész társadalmi presztizse
K/3/ a megnyitó személy társadalmi presztizse
K/4/ a megnyitó mint találkozóhely

↑

Megjegyzés

A fenti vázlat – értelemszerűen – folyamatosan bővül (egy-egy előzőekben rögzített pont besorolása vagy tartalma némi mértékben módosulhat). Ugyanakkor azt is látni kell hogy a vázlat egy általam felvetett struktúra mentén szerveződik, ami – függetlenül attól hogy az helyes-e vagy elég szakszerű-e – egyfajta megközelítésmódot követ. Nyilván léteznek másfajták is. Az is világos, hogy újabb megközelítéseket felvetéseket eredményezhet ha az általam vázolt rendszer egyes pontjainak egymásra vonatkoztatását (is) vesszük egy másik – avagy csak további – lehetséges rendszernek. jelesül elképzelhetőnek tartom hogy egyes pontok tematikája alkalmas pl. társadalomszociológia / művészetszociólógiai / kommunikációelméleti / humánpszichológiai kérdések szerinti feldolgozásra.
(2011)

Tóth Gábor videódokumentumai (1993-tól)

↑