Tóth Anna: Struktúrák
Számomra a hanganyag erőszakos kizárhatatlansága tükrözi a reklámipar valódi arculatát.
Kérdés: hogyan képes létezni az ember, mint organikus létforma ebben a térben? Illetve, hogyan képes környezetünk elviselni a belőle fakadó, mégis fojtogató civilizációs struktúrát?
A kép e két réteg jelenlegi viszonyát tükrözi, ám nem mond sorsszerű ítéletet, mivel én mint alkotó magára hagytam a művet.
Az alapozás organikus folyamattal (maratás, roncsolás) létrehozott foltjai a rákerülő agresszív szöveg-kosz-folt réteget bármikor bekebelezhetik.
Így a folyamat visszafordulhat eredeti állapota felé, elindulhat a káosz irányába (destruktúrálódhat) vagy megtalálhat valamiféle egyensúlyi állapotot.
A kiállítás koncepciója szerint a kiállítótérben folyamatosan egy végtelenített szöveges hangfelvétel szól és minden munka ehhez kapcsolódik. A látogató számára a vizuális művek megértéséhez – szokatlan módon – ez az audio-vezérfonal jelenti a kulcsot.
A résztvevők a Magyar Képzőművészeti Egyetem Radák Eszter és Maurer Dóra osztályának diákjai: Antal László, Bereczki Kata, Béres Pálma, Bodolóczki Linda, Bolla Rita, Brückner János, Csábi Ádám, Gosztola Kitti, Gyalog Eszter, Gyimesi Andrea, Hegedűs Anett, Hollós Ádám, Kendra Bea, Kroó Anita, Lakatos Áron, Maries István, Nádas Eszter, Nemes Márton, Peternák Anna, Takács Róbert, Tóth Angelika, Tóth Anna, Vasvári Márta, Zakar Viktória
