Souvenirs for the Future

Galántai 80

A jövő emlékei

in alphabetical order

by countries

ABC-sorrendben

országok szerint

magyar

Zuzana Bartošová (SK)

A 80 ÉVES GALÁNTAI GYÖRGY KÖSZÖNTÉSE

Első alkalommal a magyar képzőművészek cseh, morva és szlovák kollégáikkal szervezett titkos találkozása kapcsán hallottam Galántai Györgyről és balatonboglári műterméről, ahol 1972. augusztus 26-27-én került sor a rendkívüli eseményre. A találkozó felbecsülhetetlen hatással volt a nem hivatalos szlovák művészeti színtér létrehozására, amihez később én is csatlakoztam. Több szövegemben (esszékben, tanulmányokban stb.) is írtam korábban a szlovák színtéren zajló tevékenységekről.

A Galántai György műtermében 1972 nyarának végén találkozó művészek egyazon generációhoz tartoztak: a sötét 1950-es években gyerekeskedtek, majd az 1960-as években nőttek fel. Boglár szabad és nyitott légkörében úgy érezhették, hogy barátságuknak, munkájuknak és tevékenységüknek helye van az előttük éppen kitáruló világban. A ’60-as években teljesedhettek ki. A találkozásra Csehszlovákia megszállásának negyedik évfordulóján került sor. A magyar művészek demonstrálni kívánták, hogy a politikai konfliktus a Varsói Szerződés országainak részéről nem korlátozhatja sem a baráti kapcsolatokat, sem a kreatív együttműködéseket.

"Kézfogás" akció, Cseh, szlovák és magyar művészek találkozója, Galántai György Kápolnaműterme, Balatonboglár, 1972. augusztus 26-27. Koncepció és fotó: Beke László

Csak sokkal később szereztem tudomást az Artpool fantasztikus projektjéről. Első látogatásomkor találkoztam Galántai Györggyel és Klaniczay Júliával, akikben két nyitott gondolkodású, barátságos nonkonformistát ismerhettem meg, olyan igaz embereket, akik szenvedéllyel, hivatástudattal végezték a munkájukat. A mai napig csodálattal figyelem az Artpool archívumot és a türelmüket, elkötelezett gyűjtőmunkájukat, amivel a szabad művészeti termelés dokumentumait őrzik még a szabadságot korlátozó időszakokban is. Bizonyítékai ezek a határokon átívelő együttműködéseknek, amit sem a kommunista ideológia, sem a titkosrendőrség nem tudott ellehetetleníteni. Nehéz megmondani, hogy mit értékelek a legnagyobbra az Artpoolban, tevékenységeiket-e vagy György és Júlia civil kurázsiját.

Őszintén mondom, hogy a György és Júlia által létrehozott archívum láttán szóhoz sem jutottam. A Budapesten, a Liszt Ferenc téren található magas belmagasságú hat szobás lakás falait dokumentumokkal telepakolt dobozoktól roskadozó polcok borították. A címkék alapján világosan látszik, hogy az archívum az elnyomás időszakában alkotó művészek független tevékenységeit dokumentálta. Az egyik szoba közepén állt a diákok számára fenntartott asztal. Az archívum mindenki számára nyitva állt, bármiféle korlátozás nélkül.

Az Artpool archívum dokumentálja a független művészek kontinenseket összekapcsoló kommunikációs képességét, amit még a ’70-es, ’80-as években létező szocializmus ideológiai vagy politikai korlátai sem tudtak gúzsba kötni. A földrajzi határok nem jelentettek számukra akadályt. A kölcsönös barátság adta bátorság természetes könnyedséggel segítette át őket a korlátokon. Az Artpool archívum által elhivatottan kutatott téma rendkívüli jelentőségű. Az archívum és annak emlékezete nélkül nem ismernénk az itt megőrzött egyéni bátorságtörténeteket és talán az egész téma az enyészeté lett volna.

Rajongásom az Artpool tevékenységeiért akkor mélyült el, amikor lehetőségem nyílt kutatni az archívumban. Kezembe vehettem a szlovák művészek működésével kapcsolatos dokumentumokat, megismerhettem nemzetközi kapcsolataikat. A nem hivatalos szlovák művészeti színtér 1970-es, ’80-as évekbeli történetét bemutató könyvömön dolgoztam, ehhez kerestem releváns eredeti anyagokat, forrásokat, hogy összefoglalhassam a szlovákiai szcéna főbb szereplőinek tevékenységeit. Az Artpool archívumában találtak segítettek orientálódni azon események között, amikben részt vettem és azokban is, amiket csak hallomásból ismertem. Megbizonyosodhattam róla, hogy a történeti eseményekkel kapcsolatos interpretációim helytállóak és megfelelnek a valóságnak.

Az Artpool egy másik lényeges jellemzője a más, kapcsolódó művészekkel zajló folytonos és nyitott kommunikáció. Tevékenységének központi területe a küldeményművészet volt, az a művészeti mozgalom, ami az elképzelések, konceptek és performansz-partitúrák földrészek közti postai küldésére alapult. Anélkül folytathatták ezt, hogy kihívta volna a szocialista ideológusok haragját. A trendektől függetlenül az Artpool továbbra is fenntartja ezt a művészekből és barátokból álló hálózatot az általa szervezett kiállításokon, projekteken és találkozókon keresztül. Köszönet érte!

Kedves György, nem tudom, hogy mit tehetnék még hozzá ehhez. Talán annyit, hogy nagyon nagyra értékelem az általad végzett missziót a mai kulturális világban, ami, és ezt neked is köszönhetjük, nem fog megszűnni. A bizonytalan idők ellenére, amelyekben élünk, az ember még mindig a megértés, a barátság és a nyitottság biztos hátterére vágyik, és - lássuk be - a saját különlegességének megbecsülésére is, például a tevékenységének, a kreativitásának az elismerése, értékelése révén. Kevesen vannak, akik megadhatják ezt az érzést az arra méltóknak. Hiszem, György, hogy te ezek közé tartozol. És amellett, hogy most a te születésnapodat ünnepeljük, engedd meg, hogy Júliának is gratuláljak, amiért rád talált, melléd állt és évtizedeken át támogatott téged.

Jó egészséget kívánok, sok szeretetet, megértést és jólétet.

Minden jót,

Zuzana Bartošová

(2021. március 31.)

információk

Zuzana Bartošová (SK)

linkek

"Kötélhúzás" akció, Cseh, szlovák és magyar művészek találkozója, Galántai György Kápolnaműterme, Balatonboglár, 1972. augusztus 27. Koncepció: Beke László, fotó: Galántai György

1972. aug. 27.Galántai 70Slovak Acad. of Sci., CVpametnaroda.cz

Souvenirs for the Future

Galántai 80

A jövő emlékei

in alphabetical order

by countries

ABC-sorrendben

országok szerint