Galántai György bevezetője a "HistoRay" projekthez

MemoRay Johnson

A "HistoRay" projekt bemutatása az Artpool P60-ban egyik előzménye a Budapesti Tavaszi Fesztiválra tervezett dimenzionista tanulmányi kiállításnak, amelyben Ray Johnson dolgainak meghatározó szerepe lesz.

Érthető örömöm, hogy 20 év múltán kapcsolatba kerültem azzal a fotográfussal, akire Ray Johnson egy 1987 szeptemberi, nekem írt levelében bélyegzőjével hivatkozott [PHOTO BY JOAN HARRISON]. A levél szövegében Joan első Ray-ről készült fotójáról van szó (Lattingtown Beach Corner Portrait), amely később a mail art hálózaton Ray "add to..." módszerének köszönhetően új életet kezdett a "Bill de Kooning Bicycle Seat" feliratú bicikliülés rajzzal. Készült Joannak Ray-ről egy másik, később Ray által újrahasznosított portéja is (Lattingtown Beach Portrait), amelyet tíz év múlva indított el a hálózaton. A tovább mozgó darabok meglepő vátozatokban tértek később vissza.

A Joanhoz írt levelek között van egy, amelyben Ray azt kérdezi ... "hogy van mr. ach?" és egy rajzzal folytatja a szöveget "LONG TIME NO SEE" (régóta nem láttam). Ez a levél, ha csak rápillantunk Michael E. Ach Ray-jel készített 30 darabos portrésorozatára ("30 Expressions" collaboration) rögtön látjuk, hogy Ray kommunikáció művészete miért kapta a New York-i Levelező Iskola nevet.

Ezek az észrevételek és az erőteljes fotográfiák hatása, hogy újra átgondoltam Ray Johnson tevékenységét egy Ray-közeli dimenzióból. A munka eredménye az Artpool fluxus szájtjának fejlesztéseként megvalósult Fluxus/Johnson oldal, valamint a "HistoRay" projekt szájtjához is kapcsolódóan az 1997-ben készült "Ray Johnson kapcsolatművészete" szájt frissítése és javítása.

Boldog vagyok, hogy alkalmam nyílt tovább bővíteni Marcel Duchamp szellemi rokonainak virtuális lakóhelyét, ahol a "Tárgyak, szövegek stb. akár a molekulák az 'őslevesben' szabad (véletlenszerű) mozgásuk közepette megkeresik a maguk költői értelemben vett 'geometriai helyüket'." (Erdély Miklós) "Ha elhagyjuk a történelmi időképet, s annak új fogalmát ragadjuk meg, miszerint az idő minden irányból hozzánk érkezik, s a jövőből érkező dolgok a jelenben valósulnak meg, akkor a jelen ezekben a dolgokban két részre oszlik: a lehívhatóra, vagyis az emlékezetre, s a lehívhatatlanra, tehát az elfeledettre." (Villém Flusser) [1991-ben az arizonai sivatagban Ray Johson rajzaira emlékeztető történelem előtti rajzokat találtam]

Ray Johnson a telematikus művészet permutátora: Darabjai olyan különálló információ-részecskék melyek között életünk időbelisége teremt összefüggéseket. Találmánya a "moticos" (részecske) az új komputáló olvasási módot veti fel. A "moticos" azért egy valódi találmány, mert nem feltalálta, hanem "csak" észrevette hogy már van, és ettől lett. Saját időbeliségéről mint alkotói magatartásról beszél: "..Azt gondolom, hogy a New York-i Levelező Iskola a kommunikáció művészete volt, egész egyszerűen azért, mert képes voltam a ping-pong ütővel a labdát állandó mozgásban tartani..."

Galántai György megnyitja a "HistoRay" kiállítást (fotó: Klaniczay Júlia)

lásd még - A budapesti Ray Johnson történet | Jegyzet a Ray Johnson webszájtról