[english]
Jelen munka, Isten algoritmusa, egy folyamatban lévő sorozat, az Összekapcsolódás Esztétikájának része. A kapcsolódás jelenségét kutatja, illetve azokat a különféle módokat, ahogyan manapság új és gyakran bizarr kapcsolatokat termel ki a technológia. Vegyük például a digitális képet, ami olyan egységeket foglal magába, amelyeket egészként szervez, újraszervez és rengeteg lehetséges együttállásban jelentet meg. A digitális képalkotás annak egy példája, hogy az analóg fényképezést egységekké alakították át, ezzel nem csak egy új típusú képet, hanem egy új típusú felfogást is alkotva, ami a befogadásról alkotott tudásunkat is bővíti.
Munkamódszerem ezeket a technológiai változásokat is tükrözi. Isten algoritmusát internetről letöltött, majd PhotoShoppal módosított képekből készítettem. Végül hat képet küldtem el interneten keresztül egy kaliforniai kivitelezőnek, aki egy másik vállalatot bízott meg azzal, hogy nyomtassa a képeket egy e célra előkészített kockára. A kész tárgyat kevesebb mint egy hét alatt kézbesítette ki nekem Ithacába, New York államba a United Parcel Service. Ezután a kockát Express Maillel postáztam az Artpool Művészetkutató Központnak Budapestre, abba a városba, ahol a Rubik-kockát 1976-ban felfedezték.
 |
|||
 |
 |
 |
 |
 |
Isten algoritmusa Rubik-kockának készült, a kocka minden oldalán egy-egy nyomtatott digitális portréval. A szűkre vágott képek Abraham Lincoln amerikai elnököt, Oszama Bin Laden Al Kaida vezért, Máriát, a skótok lefejezett katolikus királynőjét, Charles de Gaulle francia elnököt, Lynton Strachey Bloomsbury költőt és Akhenaten egyiptomi fáraót ábrázolják. Mindegyikőjüknél Marfan-szindrómát állapítottak meg – ez egy örökletes betegség, ami a kötőszöveteket befolyásolja. A kötőszövet elsődleges funkciója, hogy egyben tartsa a testet, illetve hogy biztosítsa a növekedés és a fejlődés kereteit. Marfan-szindrómában a kötőszövet tökéletlen, nem működik megfelelően. Bármilyen fajtához vagy etnikai csoporthoz tartozó nő vagy férfi szenvedhet Marfan-szindrómában, egyik csoport sem tűnik kifejezetten hajlamosnak erre. A betegségnek a csontvázra gyakorolt hatásait egy francia orvos, bizonyos Antoine Marfan írta le 1896-ban; ennek ellenére a XX. század közepéig nem folytattak kutatásokat ezen a területen. A Marfan-szindróma egy viszonylag új keletű diagnózis.
Pedigree Diagram of Marfan Syndrome
A Marfan szindróma kihat a csontvázra, a tüdőre, a bőrre és az idegrendszerre. Mivel a kötőszövet a szemben is meggyengül, a látást is befolyásolja. Sok beteg szenved rövidlátástól. A páciensek több mint fele szenved a lencse elmozdulásától.
Hasonlóan a Marfan-szindróma felfedezéséhez, a Rubik-kocka fejlődése is annak megértésén alapszik, hogy a kapcsolatok kulcsszerepet játszanak a geometriai formák létrehozásában; a matematikában ezt hívják csoportelméletnek. A Rubik Ernő által 1976-ban felfedezett Rubik-kocka a csoportelmélet jellegzetes példája három dimenzióban. Rubik Ernő céljául tűzte ki, hogy létrehoz egy olyan esztétikai értékkel bíró háromdimenziós tárgyat, amely nem csak konfigurációs lehetőségekben gazdag és ennélfogva minden addig létezett puzzle-nál lebilincselőbb, hanem sokszoros átalakításain keresztül is egy önmagában folytonosan létező egész.
A Rubik-kocka tanulmányozásának korai szakaszában ráébredtek, hogy a csoportelmélet terminológiája és eszköztára igen elmaradott, annak fejlesztésére van szükség a kocka megértéséhez. Ez volt az első matematikai játék, amely a gyakorlatban szemléltette a csoportelmélet működését: lehetségessé vált, hogy egy csoportot tartsunk a kezünkben. Sokat tapasztalt matematikusok nyerhettek friss bepillantást a csoportelméletbe, mialatt a kockával küszködtek, illetve értelmezték azt.
A kockaelmélet alapvető megoldatlan problémája megtalálni a kocka kirakásához szükséges lépések számának maximumát. Ezt a számot hívják Isten algoritmusának. Ennek meghatározásához szükséges megvizsgálni a kocka állásának valamennyi lehetőségét; ezen mintákból 43.252.003.274.489.856.000 (vagy 4,3 x 1019) különböző létezik. Ha minden mikroszekundumban meg lehetne vizsgálni egy mintát, akkor az egész kutatás 1,4 millió évig tartana. Mivel ma már sok millió számítógép létezik és a számítógépek sebessége még mindig jelentősen növekszik, ezért ez a vállalkozás lassan kivitelezhetővé válik; néhány tudós szerint 2010-re, '20-ra várható a probléma megoldása.
A Rubik-kocka elmélet a gyakorlatban; arra bátorítja a felhasználókat, hogy megértsék a csoportok részekből, egységekből álló struktúráját. Mi a kapcsolat Abraham Lincoln és Oszama Bin Laden között? Mi hozza létre a csoportot? Segít-e az orvostudomány érthetően modellezni, hogy a csoportok egységeket fognak egybe, melyek egyenlően szenvednek az összekapcsolódás hiányától? Vagy mindannyian szenvedünk az összekapcsolódás hiányában, ami befolyásolja az emberiség látását, sőt a civilizáció csontvázának elemeit is? A sanyarú kilátások ellenére új formák születhetnek a kocka 43.252.003.274.489.856.000 lehetséges mintájából. Marfan-szindrómában szenvedő híres-hírhedt személyiségek digitális képeit helyeztem el a Rubik kocka oldalain, arra bátorítva ezzel a felhasználókat, hogy játszanak az összekapcsolódás esztétikája nyújtotta lehetőségekkel. Új, esetlegesen rövidlátó kapcsolatok kovácsolhatóak ezzel az eszközzel. Annak ellenére, hogy minden kép egy látszólag jelentéktelen, marginális történelmi figurát ábrázol, fontos megjegyezni, hogy ezek az individuumok stratégiai figurák a kulturális és történelmi átalakulás folyamatában.
Dore Bowen
2003. szeptember 22.
doreflux@hotmail.com