---

---

a választékból: harmadik nézőpont | harmadik személy | harmadik tényező | harmadik egyetemes alapmennyiség | harmadik nagy erő | a harmadik típusúak | harmadik típusú rádiók | harmadik típusú dolgok | harmadik part | harmadik szem | a szem harmadik fotoreceptor-sejtje | harmadik szféra | harmadik szektor

Kérdés és felelet úgy csapnak össze, mint a pillantások, amelyek egymást keresztezik. Az idegen igény komolyan vétele és a felelet ajándéka csak akkor tér rá a kölcsönös adás és vétel kényszerpályáira, ha arra, ami saját, és arra, ami idegen, egy harmadik nézőpontjából tekintünk. Ez összehasonlításokat tesz lehetővé, és konfliktus esetén gondoskodva van arról, hogy egyenlőség jöjjön létre. A harmadik nézőpontja, amely a jogot és az igazságosságot lehetővé teszi, bizonyos értelemben nélkülözhetetlen. Minthogy a beszédben és a cselekvésben már mindig is jelen vannak ismételhető alakzatok, általános szabályok és törvények, ezért mindig jelen van egy harmadik személy avagy harmadik tényező is. Annak következtében azonban, hogy az idegen igényt alávetjük egy általános törvénynek, és ezáltal egyenlővé tesszük azt, ami nem egyenlő, az igazságosság mindig tartalmazni fogja az igazságtalanság egy mozzanatát.

Nem túlzás azt állítani, hogy a tömeggel rendelkező anyag és az energia mellett a tudomány, a technika és a technológia harmadik egyetemes alapmennyiségének az információt kell tekintenünk.

A videó jövőjét kiformáló harmadik nagy erő az a régóta megjósolt kultúra és tudatátalakulás lesz, mely a Kommunikációs Forradalom néven ismert, és amely már legalább egy emberöltő óta áll a megvalósulás szélén. […] A kommunikációs forradalom nem a technológia forradalma.

Vannak emberek, akik írnak, mert az a véleményük, hogy ennek még van értelme. Vannak továbbá olyanok, akik már nem írnak, inkább visszatérnek az óvodába. Végezetül olyanok is vannak, akik úgy írnak, hogy tudatában vannak ténykedésük értelmetlenségének. Ez az esszé ugyan az emberek első és második típusa számára íródott, ám a harmadik típusúaknak van ajánlva.

Sem közszolgálatinak, sem kereskedelminek nem mondható a Civil Rádió. - Ti minek tartjátok magatokat? - Harmadik típusú vagy szabad, illetve közösségi rádiónak, melyet nem hivatásos rádiósok, hanem civil életközösségekből érkező emberek csinálnak. Más hangok, más témák, más zenék jellemeznek bennünket, s a mentalitásunk is más. Nem a hangos, dögös, mű-jókedvű rádió vagyunk, ám nem is a száraz. […] “Nem azért zenélünk, hogy ne legyen csend” - ezt a kijelentést szállóigévé akarjuk tenni.

Más harmadik típusú rádiók:
Fiksz Rádió | Tilos Rádió | Harmónia Rádió

 

---

---

Harmadik Part Teljességügyi értesítő 1989-1995

Joseph Beuys: Felhívás az alternatívára

Grandpierre Attila: A tudat működésének anyagi hordozói

Hamvas Béla: Meditáció

A közgazdaságtudomány végórája - Hazel Henderson

Satish Kumar: Az ökológia elemei

Sólyom László: Egy új szabadságjog: az információszabadság

Zsolnai László: Alternatív világok

---

[…] a harmadik út a vallásos út, amely bevezeti az Egyszerűség, Szeretet, Teljesség, Nirvána és Lemondás fogalmait. A nem-agresszivitás állapotára tör, a nem-féltékenységre, a nem-boldogtalanra, egy bizonyos erkölcsi és belső valóság tudatosítása révén. Ez az az út, amelyet Buddha, Lao-ce, Jézus és a zen-buddhizmus tanításának egyes részleteiben, az utóbbin keresztül pedig John Cage művészetében találunk.

A kereszténység és egyben a nyugati ezoterikus tradíció egyik legismertebb szimbóluma a háromszögbe rajzolt szem. Keresztény értelmezés szerint a szem Isten öröké éber, mindent látó szemével, a háromszög pedig, amely körülveszi, a Szentháromsággal azonos. Az okkultisták szerint viszont a szem a “harmadik szemet”, azaz a tisztánlátást, a metafizikai éberséget és a beavatottságot, a háromszög pedig a tűz őselemet, a fényt és a felfelé törekvés princípiumát és / vagy a mikro- és a makrokozmoszt egyaránt meghatározó három őskvalitást (sal, sulphur, mercurius), illetve a három gunát (tamasz, radzsasz, szattva) jelképezi. Hol konkrétan, hol csak utalások formájában, de a világ szinte minden nagyobb kultúrakörében megtalálhatók a harmadik szem ábrázolások.

A harmadik szem az energiatest szerves része - minden ember szellemlényi felépítéséhez hozzátartozik - a homlok közepén helyezkedik el. Ez egy isteni adomány, amelyet csak a kiérdemelt tiszta lelkek és egyben "krisztusi küldetést" teljesítő személyek kaphatják meg. […] A buddhizmusban és más keleti vallásokban régóta ismert a harmadik szem, ezt Buddha homlokán ábrázolták.

Harmadik szem, hatodik érzék, vagy valami más? A gyermeklélektani kutatások bizonyították, hogy az anya és csecsemő között létezik egy “rejtett” kapcsolat. Az élet kezdeti szakaszában, amikor a gyermek még képtelen megérteni az anyai szót, létezik egyfajta közlés mindkét irányba.

A szem harmadik fotoreceptor-sejtje - 150 éve úgy tudjuk, hogy a szemben két sejttípus érzékeli a fényt: a pálcikák és a csapocskák. A Brown Egyetem (USA) kutatói most egy harmadik fényérzékeny sejttípusra bukkantak patkányok szemében. Az újonnan felfedezett sejttípus a jelek szerint a biológiai órát vezérli, és valószínűleg az emberben is fellelhető.

Legszívesebben azt gondolom, hogy a nyugati – elsőképpen a görög – ember abban különbözik az őt megelőző keleti – mezopotám és egyiptomi – embertől, hogy ha ránéz a világra, nem két-, hanem három csoportba sorolja be a létezőket. Az úgymond alsó, evilági (tárgyi-érzéki) szféra és a felső, isteni szféra között az ő számára létezik egy harmadik szféra is, ahová a mai eszünkkel elvontságoknak nevezett létezőket (geometriai és matematikai objektumokat a maguk tiszta, tárgyiatlan, tökéletes formájukban; aztán a rájuk vonatkozó tételeket, törvényeket; valamint a világ lényegét – ősokát, tartalmát, megmaradó szubsztrátumát, princípiumát, később matériáját, esszenciáját – az arkhét) lehet elhelyezni.

Mindenhol megfigyelhetjük, hogy a különböző fajta apparátusok merev automatizmussal programozzák az életünket; a munkát az emberekről az automatákra hárítják, és a társadalom nagy része a “harmadik szektorban” üres szimbólumokkal való játékkal kezd foglalkozni; az egzisztenciális érdeklődés a dologi világról átkerül a szimbólumok univerzumára, és az érték a dolgokról áttevődik az információra. Gondolataink, érzéseink, kívánságaink és cselekedeteink robotizálódnak; "élni" annyit jelent, mint apparátusokat táplálni és általuk táplálva lenni. Röviden: minden abszurddá válik. Hol van itt még helye az emberi szabadságnak?

---