A hármas - mint három egyenértékű rész

2003 - A HÁRMAS ÉVE AZ ARTPOOLBAN

hármas | hármasság | harmadik

Nem túlzás azt állítani, hogy a tömeggel rendelkező anyag és az energia mellett a tudomány, a technika és a technológia harmadik egyetemes alapmennyiségének az információt kell tekintenünk. Ide kívánkozik az a C.F.Weizs”cker által 1968-ban tett híres kijelentés, amely szerint: “Anyag, energia, információ. Végül is az anyag energiának, az energia pedig információnak bizonyul majd”. Mind ennek az egész Világegyetem jobb megértése szempontjából is egyelőre beláthatatlan jelentősége van. Stonier például nem kevesebbet állit rendkívül érdekes, magyarul is megjelent könyvében, hogy az anyag, energia és információ a Világegyetem három építőeleme és ezek egymásba átalakíthatók […].

Az információs szabadság elvont jogi struktúrája három pillérre épül: az alapelvre, a pontosan meghatározott kivételekre és a független ellenőrző fórumra.

Bush elképzelése, melyet három évtizeden át csiszolgatott, közvetlen hatást gyakorolt Nelsonra, Douglas Englebartra, Andries van Damra és a kompjúteres hypertext többi úttörőjére, így a Brown University Információ- és Tudománykutató Intézetének (IRIS) kutatócsoportjára, az Intermedia megalkotóira.

[…] nemcsak az anyag és az energia, hanem az információ is tudatunktól független létező, tehát az anyagi világ része […] az információ energiává, ill. anyaggá átszámítható. A világunk tehát ábrázolható egy három dimenziós koordináta rendszerben (anyag-energia-információ ill entrópia függvény). A 8 térszelet gondolati elemzése alapján a ma létező világunk az “antianyag-antiinformáció-energia” szektorból jött, s lehetséges irányultsága vagy az antianyag, antienergia, információ, vagy anyag, energia, antiinformáció szelet.

Az informácionális nyílt rendszerek, amilyenek az összes élőlények (biorendszerek), környezetükkel a kapcsolatot három, állandó jellegű, de kétirányú (be—ki, illetve input—output) áramlással helyesebben fluxussal létesítik.
Az információs fluxus a múltban gyökerezik, de a jövőbe mutat.
Az anyagcsere (anyagi fluxus) a jelen kiszolgálója, mégis ráépül a jövő.
Az energetikai fluxus a jelen rabszolgája, holott mindig ő viszi új, ismeretlen partok felé a rendszert. De minden input/output informácionális ellenőrzés alatt áll.

Arra vagyunk kényszerítve, hogy a világ dolgait és folyamatait három nagyságrendbe osszuk fel. A középső nagyságrendben, mely a mi mértékünk szerint, tehát centiméterekben és másodpercekben mérhető, továbbra is Newton érvényes. A nagy nagyságrendben, mely fényévekben mérhető, az einsteini szabályok érvényesek. A kicsiny, mikromiszben és nanosecundumban mérhető nagyságrendben a kvantummechanika szabályai vannak érvényben. E három világ mindegyikében másként kell gondolkodni, képzelni és cselekedni. Ennek ellenére a három világ nem választható el egykönnyen egymástól, hogy valamiféle szendvics-világképet lehessen belőlük csinálni. Ugyanis a kicsiny mindenütt átnyúlik a középsőbe (például Csernobílben), a középső a nagyba (például az űrhajózásban). A három világ formális egyesíthetetlensége és egymásbanyúlása a következő kételyt éleszti fel: nem az történik, hogy matematikai gondolkodásunkat vetítjük ki, hogy aztán a három világ képében hulljon vissza ránk?

Maga a világ, a “kozmosz” görög vélemény szerint három régióból áll, amelynek rendjét kozmikus világterv határozza meg; ennek az istenek is csak puszta végrehajtói. A három “világ” közül középső Zeusz birodalma, a föld és az ég világa; Poszeidón birodalma a tenger, Hádész pedig az alvilág ura. A világ kezdete a rendezetlen ősállapot; ebből elsőként a sötétség és a fény jön létre, majd a föld és az ég, Gaia és Uranosz ad szerkezetet a létezésnek, amelyből az istenek elkövetkező generációinak munkája nyomán kialakul a kozmosz.

[…] Xenokrátész Platónnak a Timaioszban kifejtett hármasság elméletét fejlesztette tovább püthagóreus-misztikus irányba: szerinte a világ egy férfiúi és női princípium egyesüléséből származik. Az előbbi, a Monász, azonos az Atyával, Zeusszal, az Ésszel, az utóbbi a Düász, a Kettősség. A keletkezett világ három részre oszlik: az égbolton belüli, érzékelhető dolgokra, az égbolton kívüli, intelligibilis ideákra és magára az égboltra, mely az előbbi kettő keveréke.

[…] a pluriverzum a maga három világával talán nem más, mint tulajdon projekciónk. Ebben implicite az is benne rejlik, hogy a tudomány univerzuma mellé más, ugyanúgy megismerhető, megélhető és kezelhető világok állíthatók; hogy nincs sok értelme az adott és a kialakított, a datum és a faktum, az igaz és hamis, a valóságos és a fiktív, a tudomány és a művészet közti megkülönböztetésre; hogy, ha már nem szubjektumok vagyunk, hanem csak projekciók, akkor mindeme modern kategóriákat másokra való tekintettel újra kell gondolnunk; hogy például az “igaz és hamis” helyébe a “valószínű és valószínütlen” , a “valóságos és fiktív” helyébe “konkrét és absztrakt”, a “tudomány és művészet” helyébe “formulázni és projektálni” állítandó.

A pogány magyar világkép: Világfa: sámánfa, égigérő-tetejetlen fa, a koronájában van a Nap és a Hold, valószínűleg 9 ága /szintje/ van. Három sámánvilággal van kapcsolatban: - A földalatti világ: békák, gyíkok, kígyók országa. Ezekkel díszítik a sámán ingeit, kesztyűit, dobverőit. - Földi világ. - Föld feletti világ: a felső Isten gyermekei az emberi lelkek.

[…] a mozgás-képek, ha egy meghatározatlanságközpontra vagy egy speciális képre vonatkoztatjuk őket, három képfajtára válnak szét: percepció-képre, akció-képre és affekció-képre. Mi pedig - mint különleges képek, vagy esetleges központok - nem vagyunk mások, mint a három kép elrendezései, percepció-képek, akció-képek, affekció-képek megszilárdult keverékei.

A trikolort a francia forradalom hozta divatba és tette meg a nemzeti lobogók alaptípusának. A magyar zászló három egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű sávból áll. A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. […] Az első zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-ből származik, ezt a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak. Az 1848-49-es szabadságharc mondta ki először a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát. Erdély Miklós 1984-es szénrajzán a magyar zászló három színének jelentését textuálisan a közlekedési lámpa (“villanyrendőr”) három színének jelentése helyettesíti.

Az értelemből három dolog fakad: a helyes gondolkodás, a helyes beszéd és a helyes cselekvés. […] Erről a három dologról feltétlenül beszélni kell.

Mindnyájunknak három teste van. Fizikai, érzelmi és mentális teste. Személyiségünk fixálódásának pillanatában kifejlesztünk egy hajlamot arra, hogy ezen testek egyikét túlzottan használni kezdjük. A düh-pontoknál a fizikai testben van a fixáció. A hisztériásoknál az emocionális, érzelmi testben. A félelem-pontoknál a mentális testben.

(A buddhista mester - Sankara tanácsa így hangzik: “Ne téveszd össze testeidet saját magaddal, - se a fizikai testet, se az asztrálisat, se a mentálisat. Mindegyik Énednek szeretné kiadni magát, hogy megkaphassa, amit kíván. De néked ismerned kell valamennyit s tudnod kell, hogy uruk vagy.”)

három szakrális emberi tényező: a születés, a szerelem és a halál.

Az embereket három részre vagy fajtára lehet felosztani; és ez a felosztás pontosan megfelel a gondolkodásmód hagyományos osztályozásának — értelem, érzelem vagy érzés és akarat. Vannak emberek, akikben az értelem az úr, ezek filozófusok vagy tudósok; vannak emberek, akikben az érzés az úr, ezek misztikusok és próféták, passzív vallásalapítók vagy átvett vallási rendszerek médiumai; vannak emberek, akikben az akarat az úr, és ezek államférfiak és katonák, irányító szerepet játszanak az iparban mint olyanban, vagy a kereskedelemben, amely kereskedelem, és semmi több. Van három kevert típus: olyan emberek, akikben az értelem és az érzés az úr, ezek a magas rangú államférfiak, birodalom- és nemzetépítők lesznek; akikben az érzés és az akarat az úr, ezek a (szellemi és anyagelvű) vallások cselekvő alapítói és terjesztői, a Napruhás Asszony és a demokrácia hívei.

A világ gazdasági életét napjainkra három nagy központ tartja kezében: az Amerikai Egyesült Államok, Kelet- és Délkelet-Ázsia, illetve az Európai Unió tagállamai. A világon előállított összes termék csaknem háromnegyede ezekből az országokból származik, noha népességük a Föld népességének csupán heted része.

Három gesztus (1964 november). Valaki bevisz egy asztalt a színpadra. Egy perc múlva B egy bőröndöt tesz az asztalra. Egy perc múlva C kiviszi a bőröndöt. Egy perc múlva D kiviszi az asztalt.

HÁROM ABLAK ESEMÉNY
- kinyitni egy csukott ablakot
- becsukni egy nyitott ablakot

KURT SCHWITTERS - Három

[2003] [hármassag] [harmadik] [köztes] [artpool] [kereső]