BESANT, Derek Michael (CDN)
[english]
5 + 1 = 2
Kettősség...az agy két fele, bal/jobboldali agy. A fizika legegyszerűbb törvénye kimondja, hogy minden tettünkre van egy egyenértékű, de ellentétes reakció. Ez mozgásba hozza a tükörszerűséget, vagyis bármi mozdul előre, tükörképe ugyanazzal a sebességgel követi és visszafelé is ugyanígy történik. Így aztán be vagyunk fogva egy folyamatos jelenidőbe, felnyársalva e kettősség két szarvára. Mindig is izgatott a tükör, mely azért van, hogy az arcot két énre ossza. Mindenki hordozza ezt a két ént, melyek ha összekapcsolódnak, együttesen adják arcunk képét. Mégis a két oldal, visszahatva egymásra, két különböző ént hordoz, amelyek annyira egyek mint két laza kapcsolatban álló iker. A 6-os szám 2 egyenrangú 3-asra osztható; de ugyanakkor két (2) egyenrangú hármas kapcsolódik össze, hogy felépítse a 6-ot (hat).
Kétség...Mindig azt mondják, hogy az utazás kétféle érzést hoz ki az emberekből...vágyat és kétséget. A kétség a hatodik érzékünk, megfontolttá és felelőssé tesz minket a félelem miatt. Lehetővé teszi hogy rákérdezzünk a motivációra. Elfelejtjük mit gondoltunk, mit tudtunk és a végtelenség határán tétovázunk. A kétség a vágy úrnője.
Szimmetriák...A megosztott én. A fővonal kitágításának mértéke a szimmetriától függ. Két kar, két láb, két kéz, két fül, két szem, két mell, két here, két orrlyuk, kettessével a Bárkába...Menny és Föld. A szimmetria mégis hazugság, mert kell lennie apró különbségeknek, melyek véletlenségből adódnak. A tökéletesség elmálló széle a szimmetrikus építészetben. Egy repülőgép szárnyaival, kerekeivel és sugárhajtású motorjával - a látszat ellenére - több fémmolekulát kell hogy tartalmazzon az egyik szárnyában mint a másikban. A szimmetria elképzelésének gondolata már elég, hogy aláássa azt a tökéletes állapotot, amire törekszik, mert mindenben van valami nem látható, nem hallható, nem tapintható...
Disszimmetria...az idő megszűntetése. Keresztüljutva saját jelenidőnkön és terünkön szelektívvé válunk a múlttal kapcsolatban, még a tényeket is újraírjuk, hogy elméletben megteremtsük az alapot valami aktuálisnak. De milyen érdekes nekilátni egy olyan elméletnek, melyben két rossz jóvá adódik össze. Két különböző dolog egyensúlya egy olyan mérlegen, melynek két serpenyője azonosan mér...az egyik oldalon mutat egy fontnyi tollat, a másikon egy font vasat ...melyik a súlyosabb?
Paradox...ez saját dilemmája. Ami minket érdekel, az az igazság. Ami még érdekesebb, az az igazság hamis felismerése. Megértjük, hogy az ég kék, vagy hogy egy kutya tud futni, de mi van a tüzes naplementékkel vagy azokkal a buszokkal, amik oldalukra festett kutyákkal járnak? Mindezek a jelek amikkel saját környezetünket próbáljuk megnevezni, a nyelvhez tartoznak. A nyelv a legnagyobb paradoxon. Egy olyan gesztus, amivel jelentést adunk olyan dolgoknak, amik valójában jelentés nélküliek. Azért gondoljuk, hogy értjük ezek jelentését, mert halljuk és ismerjük ezeket a szavakat, de a valódi dolog máshol van...
(+1) és más parallell valóságok...ezeket a „más” valóságokat nem látás útján fogjuk fel. Egy virtuális társadalomban minden ugyanúgy fog kinézni. Nem lesz semmi időhöz kötve, illetve mindig minden új lesz, mert minden a program digitális mátrixában fog létezni. A program válik új vallássá... vagyis már az is...itt vagyok például én, áldva kompjúterem képernyőjének másik oldalát, ahol soha nincsenek korok. Egy fotón anya és lánya különböző korú, születésű, kinézetű... de mindezek lefordítva (vagy visszafordítva) a digitális pixelek valóságába, újradefiniálják anyát és lányát egy új nyelv szerint...Minden egyfoma lesz, minden lehet egy parallel valóság, vagy parallel univerzum, ha úgy akarjuk.. Ebben a világban 5+1=2, de ugyanakkor 6 is és nagyon könnyen 3 is lehet. Az új matematika feloldódik a parallel valóságban. A matematika inkább egyfajta rács lesz mint egy szimmetrikus útvonal, melyen haladunk. Ha gyorsítasz vagy lassítasz a dolgok közelebbinek fognak tűnni, mint amennyire valójában vagy tőlük. Ha van öt (5) vonat, melyek egyidőben ugyanazon nyomvonal különböző részében öt irányban haladnak (1), hány irányba képesek menni? (5+1=2)
(Fordította: Bodor Judit)