a Budapesti Őszi Fesztivál programjában a Liszt Ferenc téren (Bp.VI)
az Artpool Művészetkutató Központ szabadtéri táblakiállítása
2002. október 18 - november 3.
A táblák reklámszerűen tipografált szövegei 28 költő, filozófus és szónok
mintegy 2500 éve érvényes, sőt ma is aktuális kijelentései
a művészet, a tudomány és a politika jelentésköréből.
Akár egy csöpp medencébe pottyanunk bele,
akár az óceán közepébe, mindenképp úsznunk kell.
(Platón / i.e. 427-347)
[tábla]
nyugalmi helyzetek halmozásából nem keletkezhet mozgás
(Zénon / i.e. 490-430)
[tábla]
Ha megtanultál engedelmeskedni, megtanultál uralkodni.
(Szolón / i.e. 5-4.sz.)
[tábla]
A szemtelen olyan ember, aki ahhoz, akit éppen becsapott,
odamegy és pénzt kér tőle kölcsön.
(Theophrasztosz / i.e. 370-286)
[tábla]
Az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg
a hitványra első percben ráfigyelsz.
(Szophoklész / i.e. 496-406)
[tábla
Két egyenes vonal nem fog közre területet.
(Euklidész / i.e. 3.sz.)
[tábla]
minden dologról két, egymással ellentétes vélemény lehetséges
(Protagórasz / i.e. 480-410)
[tábla]
Semmi sem szép, semmi sem rút,
semmi nem igaz és semmi nem hamis.
(Pürrhón / i.e. 360-270)
[tábla]
Ha pedig a világ változatlan, akkor a változás csak érzéki csalódás.
(Xenophanész / i.e. 570-480)
[tábla]
Semmit sem tudok, csak azt, hogy nem tudok semmit.
(Szókratész / i.e. 469-399)
[tábla]
Ha mindenben kételkednénk is, abban nem kételkedhetünk,
hogy kételkedünk: s ha kételkedünk, akkor létezünk is.
(Szent Ágoston / i.sz. 354-430)
[tábla]
Amikor az athéni piacon az áruk roppant tömegét szemlélte Szókratész, gyakran ezt mondta magában:
„Mennyi mindenre nincs szükségem.”
(Diogenész / i.e. 412-323)
[tábla]
Sok ember, aki barátnak látszik, nem az;
sok ember, aki nem látszik barátnak, mégis az.
(Démokritosz / i.e. 460-370)
[tábla]
A bölcsesség ékesszólás híján keveset használ az államhatalomnak,
viszont az ékesszólás bölcsesség nélkül sokat árt neki.
(Cicero / i.e. 106-43)
[tábla]
minden krétai hazudik – mondta egy krétai
(Epimenidész / i.e. 4.sz.)
[tábla]
Az embert nem a dolgok nyugtalanítják,
hanem a dolgokról alkotott képzetei.
(Epiktétosz / i.sz. 50-138)
[tábla]
jobb az ésszerű cselekvésben szerencsétlennek,
mint az értelmetlenben szerencsésnek lenni
(Epikurosz / i.e. 341-270)
[tábla]
A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze legyen valakinek.
(Hérakleitosz / i.e. 530-470)
[tábla]
Az ostobák, ha új bölcsességet hozol,
hibbant agyúnak, oktalannak tartanak.
(Euripidész / i.e. 480-406)
[tábla]
Olcsó az éhség, drága a csömör.
(Seneca / i.e. 4- i.sz. 65)
[tábla]
A beteget előbb ismerni kell, majd utána gyógyítani.
(Hippokratész / i.e. 460-377)
[tábla]
A szerencsében légy mértéktartó, a szerencsétlenségben józan.
(Periandrosz / i.e. 5-4.sz.)
[tábla]
a létező semmivel sem létezik inkább, mint a nemlétező
(Leukipposz / i.e.5.sz.)
[tábla]
Ha szerencséd van, ne légy kevély, ha nincs, ne alacsonyodj le.
(Kleobulosz / i.e. 5-4.sz.)
[tábla]
önmagával való viszonyában minden dolog nagy is meg kicsi is
(Anaxagorász / i.e. 500-428)
[tábla]
maguknak a számoknak a „lényege” nem önmagukban,
hanem egymáshoz való viszonyukban van
(Püthagorasz / i.e. 580-500)
[tábla]
mi más a változás, mint hogy
valami, ami eddig nem létezett, most létezővé válik, és
valami, ami eddig létezett, most nemlétezővé válik?
(Parmenidész / i.e. 520-450)
[tábla]
... valószínű, hogy valószínűtlen is történhetik.
(Arisztotelész / i.e. 384-322)
[tábla]