A véletlen naplóból az univerzumba:
honnan jöttünk? - hol vagyunk? - hova megyünk?
művészet - tudomány - politika
Minden eddiginél távolabbi kvazárt fedeztek fel a csillagászok. A csillagászati megfigyelő és képfeldolgozó technika folyamatos fejlődése lehetővé teszi, hogy egyre távolabbra lássunk kozmikus környezetünkben, s ezáltal egyre messzebbre tekintsünk vissza az időben is. Minden újabb, e téren tett felfedezés közelebb visz az emberiség egyik legnagyobb kérdésének a megválaszolásához: mióta, milyen formában és főként miért létezik világegyetemünk? (napló/origo)
A svájci CERN nukleáris kutatóközpont tudósai kísérleteik során olyan fizikai körülményeket idéztek elő, amilyenek közvetlenül az Univerzum születése, az ősrobbanás után uralkodhattak. A kozmológusok szerint ilyen lehetett az az „ősleves” is, amely az ősrobbanás után igen rövid ideig, mindössze a másodperc töredékéig (néhány milliomod részéig) állt fenn. (napló/origo)
Két amerikai kutatócsoport egymástól függetlenül ugyanarra a következtetésre jutott: az Univerzumban lévő anyag sűrűsége közel esik az ún. kritikus értékhez. A tudósok ennek ellenére továbbra sem tudják eldönteni, van-e a Világegyetemben elég anyag ahhoz, hogy megálljon a tágulás, s a kozmikus történelem egy visszafele lezajló Ősrobbanásban, a Nagy Reccsben érjen véget. (napló/origo)
Amerikai asztrofizikusoknak a világon elsőként sikerült kimutatniuk az anyag láthatatlan formája, a már régóta gyanított sötét anyag nagyléptékű szerkezetét. Ez az egész Világegyetemünket átható láthatatlan anyag a tömegvonzásával árulja el jelenlétét, és becslések szerint az Univerzum teljes tömegének 90-99 százalékát alkotja. (napló/origo/Élet és Tudomány)
Kozmikus megtermékenyítés: A Stardust üstököskutató űrszonda első eredményei azt sugallják, hogy a csillagközi por bármely, a megfelelő feltétekkel bíró bolygóra elviheti az élet alapelemeit. Az űrben lévő por begyűjtésére egy olyan szerkezet szolgál, amelynek lelke, az aerogél nevű anyag „alig egy kicsit több mint a semmi”: sűrűsége mindössze ezredrésze az üvegének. (napló/origo)
Svájci és amerikai kutatók olyan szerves óriásmolekulát állítottak elő, amely hasonló a fehérjeszintézisben nélkülözhetetlen ribonukleinsavakhoz, ám egyszerűbb felépítésű azoknál. Nem lehetetlen, hogy az ilyen anyagok egykor a kémiai evolúció fontos állomását jelentették. (napló/origo)
A világűrben nemrég felfedezték az első egyszerű cukormolekulákat. „A cukormolekulák kimutatása egy olyan felhőben, amelyben új csillagok születnek azt jelenti, hogy az élő anyag kémiai előfutárai már jóval a csillagok körüli bolygórendszerek keletkezése előtt létrejöhettek” - mondta a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa. (napló/origo/Élet és Tudomány)
Minden eddiginél idősebb élőlényeket fedeztek fel amerikai kutatók. A negyedmilliárd éves „hibernációt” átvészelt baktériumok egy 600 méteres mélységből felhozott sókristályból kerültek elő. (napló/origo)
250 millió évvel ezelőtt valamennyi szárazföld egyetlen szuperkontinenst alkotott (Pangea). A legújabb kutatások szerint 250 millió év múlva ismét csak egyetlen szuperkontinens lesz jelen Földünk felszínén: a Pangea Ultima. (napló/origo)
A csimpánzok és az emberek DNS molekuláiban lévő apró eltéréseket összehasonlítva izraeli kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi faj felemelkedéséhez mintegy 1000 szaglóreceptor génjeinek változásai is hozzájárultak. (napló/origo)
Kétmillió évvel ezelőtt, valahol Afrikában egy kis csoport elkülönült a többi Australopithecustól. Ez a populációbeszűkülés vezetett számos hirtelen bekövetkező, egymással összefüggésben lévő változáshoz (testméret, agyméret, a csontváz arányai, viselkedésmód), amelyek elindították fajunk ugrásszerű evolúcióját. (napló/origo)
A kutatók legújabb genetikai vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Neander-völgyiek egy viszonylag kis egyedszámú populációval kezdték történetüket. A modern emberrel való keveredésre továbbra sincsenek bizonyítékok. (napló/origo)
Az európaiak 99 százaléka, azaz sok millió ember hét asszonytól származik. Ők ugyan nem egyszerre, de 45 ezer évvel ezelőtt érkeztek Afrikából Európába. Az Oxfordi Egyetem genetika-professzora hatezer, véletlenszerűen kiválasztott európai mitokondriális DNS-mintát vizsgált meg (ez kizárólag anyai ágon öröklődik, így a női leszármazási sor megalkotását teszi lehetővé), s hét különböző DNS-csoportot különített el. Nagyon valószínű - nyilatkozta a professzor, hogy ez a hét DNS-csoport is egyetlen asszony mitokondriális DNS-éből származik, ugyanis mindegyikük szorosan kapcsolódik a három, Afrikában ma is létező alrassz egyikéhez. (napló/origo/Élet és Tudomány)
../seta/
A kutatók jégkorszaki csillagtérképeket találtak egy francia és egy spanyol barlangban. A térkép, amelyről úgy vélik, 16500 évvel ezelőtt készült, három fényes csillagot ábrázol, melyet ma a Nagy Nyári Háromszög néven ismerünk. (napló/origo)
Julius Caesar megbízásából, Szoszigenész csillagász dolgozta ki a Julián-naptárat, mely 365 naposnak tekintett egy évet, és négyévenként iktatott be egy 366 napos szökőévet. A szökőnapot a korábbi naptár szerinti két szökőhónap kezdetének helyére illesztette be, ezért tüntetik fel a mai naptárak is a február 24-ét szökőnapként. (napló/origo)
Amerikai tudósoknak jégbe vájt fúrómagokból, a fák évgyűrűiből, korallokból, történelmi feljegyzésekből és tavi üledékekből származó bizonyítékok felhasználásával első alkalommal sikerült pontosan kimutatni az elmúlt néhány évszázad globális hőmérsékletének évenkénti alakulását. A globális hőmérséklet változásának bemutatását ki tudták terjeszteni azokra az időszakokra is, amelyekben még nem folyt műszerekkel való pontos mérés. [napló/*****]
A Hipparcos műhold adatait áttanulmányozva kiderült, hogy egy a közelmúltban nagy visszhangot kiváltó exobolygót már 8 évvel korábban is észrevehették volna a csillagászok. (napló/origo)
1990. április 24-én startolt a Discovery-űrrepülőgép, fedélzetén a Hubble-űrtávcsővel. Azon a floridai reggelen új nap virradt a csillagászatra is: az aranykor első napja. A start utáni napon a legénység útjára engedte a teleszkópot, s az Univerzum már soha többé nem festett úgy, mint azelőtt: a Hubble forradalmasította a csillagászatot. (napló/origo)
Az egerek genetikai szempontból 95 százalékig emberek: csaknem minden emberi gén megfelelőjét megtalálni bennük. A beteg embert beteg egerek modellezhetik. Rajtuk lehet tanulmányozni az emberi betegségek kialakulását, lefolyását és gyógyítását. Ezért írta a Nature, hogy a kilencvenes évek „az egerek évtizede”. (napló/origo/Természet Világa)
honnan jöttünk? - hol vagyunk? - hova megyünk?
művészet - tudomány - politika