AL 11, 1985 tavasz - 41. o.
KASSÁK SZÍNHÁZ
Az együttest eredetileg Kassák Ház Stúdió néven egy budapesti külvárosi művelődési házban 1969 októberében Halász Péter és Koós Anna szervezte meg. Az együttes tagjai:
Breznyik Péter (1969-től)
Kollár Marianne (1972-től)
Bálint István (1971-től)
Buchmüller Éva (1973-tól)
Az együttes tagjai voltak: Algol László, Bajcsay Mária, Bácskai Dóra, Bősze Andrea, Dobos Ernő, Kovács László, Kovács Miklós, Körmendy Mária, Lajtai Péter, Laurenczi Ágnes, Márton János, Molnár Gergely, Nánay István, Őrsi Katalin, Scherter Judit, Szeghő István, Szendrei Éva, Simon Sándor, Can Togay, Virág Csaba
TARTALOMJEGYZÉK – KRONOLÓGIA
a Kassák Művelődési Házban (Budapest, XIV., Uzsoki u. 57.)
amelyben még a személyiség megformálását nem megcélozva, a Kegyetlen Színház hatása alatt erős színházi effektusokkal balladai hangvételű játékot adtunk elő.
(Írta és rendezte: Halász Péter. A darab bemutatását nem engedélyezték. A játékban a társulat minden tagja szerepelt, mindenki végig a színen volt.)
amelyben a két testvér balladájával szemben groteszk hangvételű etűdsorozatot állítottunk össze közös improvizációinkból.
(Rendezte: Halász Péter. A játékban a társulat minden tagja szerepelt – mindenki végig a színen volt.)
amelyben a táncszerű mozgással és gesztusokkal a beszéd zenei intonációjával interpretáltuk a labirintus mítoszt mint a szűk (belső és külső) tér játékait.
(Írta: Bálint István, rendezte: Halász Péter, zene: ifj. Kurtág György. A játékban a társulat minden tagja szerepelt, a szerepeket felváltva többen játszottuk.)
vendégjáték a Párizsi Centre Américaine-ben
amelyben egy önálló stílus megteremtésére tettünk lépéseket egy szabadtéri színpadon képzeletbeli játékkal, szürreális látvánnyal és pop effektusokkal.
(Rendezte: Halást Péter. Zene: Sári László, Breznyik Péter, ifj. Kurtág György. A sárkányt és a halat készítette: Donáth Péter. A játékban a társulat minden tagja szerepelt. Bemutató: Rózsavölgyi Parkszínpad, két részben.)
amelyben egy strukturált térben szimultán akciók zajlanak. Ezzel megszületett az együttes első autonóm előadása.
(Írták: Lajtai Péter, Bálint István, Halász Péter, rendezte: Halász Péter. A játékban az együttes minden tagja szerepelt.)
Az előadást betiltják, az együttestől a működési engedélyt hatóságilag megvonják.
Közös elhatározásra a Dohány utca 20. IV. em. 25. sz. (Halász Péter és Koós Anna) lakásában folytatjuk színházi tevékenységünket.
amelyben Breznyik Péter a Skanzen gyilkosainak közel féléves próbaidőszakában, eredetileg a darab kiegészítésének szándékával fogott hozzá, hogy olyan játékot találjon ki, amely intenzívebben mutatja be az ő skanzenjét: egy térbe sűrítve közvetlen múltját, zenei múltját, az asszonnyal való kapcsolatának történetét stb. Az eddigiektől eltérően, a társulat tagjai közül csak két színész kettejük külön-külön és együttes életének és kapcsolatának lehetetlenségeit élik meg színházban, a részegség mámorától az önszereteten át, a találkozás mámoráig és az asszonnyal való azonosulási kísérleteken át a nőben való eltűnéssel, inkarnációval ér véget. Játékaink során először jelenik meg tudatosan az intim személyes világ a maga amorfságában és a kapcsolat kapcsolattalanságának azon pillanataiban, amelyek nem tűrik a szót. Színházunk története folyamán pedig az önálló egyéni alkotás, ahol nem az írás-rendezés-eljátszás, hanem az élés-elgondolás-színház-élés folyamata zajlik le.
(Alkották: Breznyik Péter és Laurenczi Ágnes, A későbbiek folyamán Laurenczi Ágnes helyett Koós Anna játszott.)
amelyben Halász Péter lakásokon Szent Elek, a Hamlet, a King Kong, a Kék angyal és Mikulás történetét játssza el.
amelyekben az eltűnt cirkuszi bohócjelenetek helyébe a mindennapi személyes kapcsolatok foszlányai lépnek. A jelenetek egy, két vagy három személyesek.
(Írta: Bálint István, metteur-en-scènes: Halász Péter, Breznyik Péter. Szereplők: Breznyik Péter, Kollár Marianne, Bácskai Dóra, Szeghő István, Koós Anna. A hét bohócjelenet megjelent angol és német nyelven … kiadásában, NSZK.)
amellyel egy egészen leszűkített térben egy fénykép lehetséges történetének rekonstruálását kíséreltük meg.
Kurtz Adolf reggelire megevett három lágy tojást. Felesége megkérdezi tőle, hogy ízlett a reggeli? Eközben a kert alatt a vasárnapi férfiak megerőszakolják a vastaghúsú asszonykát, aki már-már elélvezett, de addigra a férfiak már szégyenlősen elsomfordáltak. (Lajtai Péter elképzelése. Bemutató: Balatonboglári Kápolna – bérli G. Galántai)
amely nevű Duna menti üdülőtelep mellett egy homokbányában szabadtéri előadásokat tartottunk. A rendőrég a negyedik napon szétzavarta a résztvevőket. Az előadások egy részéről filmfelvétel készült Hat nap Surányban (16 mm, 40 perc) címen: ezt a filmet meghívták és vetítették a 9. párizsi Biennálén, 1975. szept. 19. – nov. 2.
ami azt jelenti, hogy színészek és nézők egy vízszintesen kifeszített lepedő nyílásain dugják ki fejüket. A fejszínházban először „láttunk” két személy egymásra kérdezéséből fakadó beszélgetés-színházat.
(Ötlet: Bálint István, első változat: Dobos Ernő, Koós Anna, Szeghő István, második változat: Algol László és Halász Péter.)
amelyben a hosszában félmeztelen színész kalapjával babrál, majd a piros babákkal játszik; egy személy többféle megszólalási lehetőségével próbálkozik: hallgatás, magnetofon-felvétel, recitálás és rögtönzés.
(Lajtai Péter: A felső út, a tisztás, az alsó út és a szakadék. Bálint István: Rózsi kiment a mezőre. Halász Péter: rögtönzések.)
melyben Miron Bialoszewski lengyel költő verseiből és az 1953 és 1960 között varsói lakásán tartott színházi előadások szövegéből állítottunk össze egy játékot.
(Helyszíne: Budapesti Lengyel Kultúra, előadók: Breznyik Péter, Halász Péter, Koós Anna)
amelyben az egyébként minden pontján reális-naturális szituációt önmagával párhuzamosan a szürreális felé tolja az a tény, hogy az egyik elem (káposztafej a nő fején) szürreális. A játékban mindkét szoba játszik, és első ízben késztettük a nézőket arra, hogy előadás közben mozogjanak.
(Buchmüller Éva, Kollár Marianne, Koós Anna, Bálint István, Halász Péter)
amelyben még felbukkan a hasonló című darab egy-két akciója. A tárgyak feltűnően megsokasodtak, elárasztották a teret, már senki se használja őket, a férfi szereplő magára maradt. Rítusokat végez: önáldozat önmagának: érvágás – néhány cseppet iszik saját véréből –; ön-kasztráció álgenitáliákkal: nő-inkarnációs és reinkarnációs kísérletek. Orosz katonának öltözve, maszkban hosszan felolvas egy orosz háborús regényből.
EGY HÉT A BALATONBOGLÁRI KÁPOLNÁBAN (G. Galántai meghívására)
1. MADARAK ÉS VÖRÖS VÁLLPÁNTOK (70 perc)
amely az egyik nap régi elemekhez szinte óránként újakat kitalálva és azonnal bemutatva jött létre. Később a lakásban többféle változatban is előadtuk.
(Halász Péter, Bálint István [madarak]; Breznyik Péter [katona], Buchmüller Éva, Can Togay [piéta] és Koós Anna meg a lánya)
2. ALGOL LÁSZLÓ: A VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS AZ ÉPÍTÉSVEZETŐ (du. 6-tól másnap reggel 9-ig)
amely szakrális individuál-mitológia pop zenével és égetéssel.
3. KING KONG (3 nap)
amelyben három napon át (alkonyatkor, másnap este és harmadnap délelőtt) szembesültek játékaink a nagy majombábu jelenlétével. A bábu hímvesszeje Blake szövegeket recitált.
(A játék eseményeit Bálint István, Halász Péter és a New York-i Nőt alakító Breznyik Péter találta ki.)
amely színházi montázs olyan valóságos és színházi elemekből-tényekből, amelyek egymásnak társadalmi-esztétikai-kvázi-szinonímái:
1. Várakozás egy rosszul világított, kopott, fűtetlen előszobában. (Az előadás is itt zajlik, a szereplők – egy kolduspír – a helyiség végében, egyszerű deszkaemelvényen állnak.)
Koldusprodukciók:
2. A férfi harmonikázik, régi slágereket énekelnek.
3. A férfi leveszi sötét szemüvegét, vadhússal benőtt félszemét mutogatja.
4. A férfi újságot húz elő a zsebéből, s el-eltűnődve felolvas egy cikket (Magyar Nemzet, aug. 19-i szám: A tökéletes protézis), amely „ismerős” demagógiával, példával és ellenpéldával mutatja be, hogy az a „jó” rokkant, a szocialista rokkant, aki közepes vagy akar rossz protézissel is hasznos tagja a társadalomnak.
5. A nő körbeviszi a férfi kalapját, pénzt koldul a nézőktől.
amelyekben magnószalagra rögzített beszélgetéseket folytattunk előadásainkról a nézőkkel (1972 tavasza óta). A beszélgetésekből az egyes előadásokra vonatkozó legérdekesebb részleteket közöljük.
amelyben a nyári King Kong előadást adaptáltuk városi környezetre: utcára, századfordulós épület udvaraira, loggiákra és a lakásra.
október:
VIRÁGOS KING KONG
december:
KARÁCSONYI KING KONG
Megjelentünk a WROCLAWI Színházi Fesztiválon (80 perc)
Meghívás és engedély nélkül, a Nyitott Színház fesztiválcím demagógiájával szemben egy Kollégiumban előadást tartottunk: a játék eseményeit a helyszínen állítottuk össze: félmeztelenségből, érmetszésből, véres tej ivásából, tejforralásból, férfiak nyakazásából, inkarnációból, piétából, csecsemődajkálásból és törpéből.
Egész évben rendőri intézkedések kísérték a színház működését: a kápolnát befalazták, útleveleinket bevonták, publikációs tilalom, inszinuáló újságcikk jelent meg az események szisztematikus elferdítésével, amelyre nem volt válaszlehetőség. Egzisztenciális veszélyeztetettség.
amely színházi-költői montázs: versszínház. Elemei: dobszó, ének, tánc, férfiszínész által fölolvasott költői szöveg németül (Hölderlin: Vázlat Empedoklész halálára) női szinkrontolmácsolással, rituális szimbolikus akciók (Kollár Marianne üvegkancsóból mézet önt egy asztalra helyezett üveglapra. Molnár Gergely baltával a méz-üveg közepére csap, Simon Sándor fém rudat tart a kezében, a mellette álló Őrsi Katalin utána nyúl, sohasem kapja meg stb.) A színészek megnyilvánulási lehetőségei a minimálisra korlátozottak, szinte egészen személytelenek – a Hölderlin Empedoklész személyiség alkotóelemeivé válnak.
amely a bibliai történet horror-komiksz feldolgozása. A nézőket a szereplőktől üvegfal választja el.
(bemutató: az Állami Könyvterjesztő Vállalat Klubjában)
A darabban Breznyik Péter által megformált katonafigura áll a Najmányi László és Breznyik Péter által írt és rendezett A CSÁSZÁR ÜZENETE c. film (35 mm, 45 perc, fekete-fehér) középpontjában. A filmben az együttes többi tagja és korábbi produkciók fotói szerepeltek.
amikor a szigetre érnek, találkoznak a Dunán átkelő nézőkkel, gyerekekkel és felnőttekkel, akik csatlakoznak hozzájuk. Útközben több szaracéntámadást vernek vissza. Rátalálnak Guido menyasszonyára, akit a szaracénok egy fához kötöttek. Majd elérkeznek a beteg lányát és elveszett birodalmát sirató dák királyhoz.
(Guido, zöld lovag: Halász Péter; Tirius, kék lovag: Buchmüller Éva; Guido menyasszonya: Koós Anna; dák király: Breznyik Péter; királylány: Scherter Judit. Helyszín: Szent-endrei sziget)
amikor a szobát átjárja a délutáni szél, alkonyodik, az ablaktáblákat kiszedték a helyükről. A gipsszel tetőtől talpig leöntött színész vicceket mesél, ujjai között gyertyák égnek. Amikor besötétedik, zsidó dalokat énekel, majd elfújja a gyertyákat.
(alkotta: Halász Péter)
amelyben újra az intim-személyes szféra a célpont, ezúttal hétköznap-biblia összevetésben. Az előadás előtt Bálint István lezárt borítékot adott át négy színésztársának azzal a kéréssel, hogy amikor a nézőkkel együtt bevonulnak az előadás színhelyéül szolgáló lakószobába, olvassák fel egyenként számukra a szövegeket, majd távozzanak.
„Amikor a szobába léptünk, Bálint Istvánt és feleségét, Kollár Marianne-t találtuk ott, meztelenül és mindvégig mozdulatlanul feküdtek a padlón.”
A következő szöveg hangzott el négyszer:
„6. És lakozik a farkas a báránnyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlánkölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;
7. A tehén és medve legelnek, és együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;
8. És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstől elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét;
9. Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.”
(Ó-Testamentom, Ézsaiás próféta könyve, 11. rész, 6–9.)
amelyet szekrényekből, deszkafalakból és ablakokból építettünk fel a szobában.
A HÁZ a színház megformálásának másféle módját kínálta. Ha a Házba a színész belép, színpadra lép be: a néző kívül marad és az ablakon át „lakást” lát. A Házban mozdulatlan avagy előre eltervezett cselekménysort realizáló színészek panoptikumot láttatnak. Az egyik színész a Házon kívülről kommentálja a bent zajló eseményeket: szavai mozdulatokat, arckifejezéseket emelnek ki, illetve egybefogják több színész egymással párhuzamos, sőt, egymástól egészen eltérő cselekvéseit: „filmet vetít” a nézőknek. A Házban lét és a Házat körülvevő nézők jelenléte alkotóteret jelent a színészek számára: maszkban játszanak.
amikor hatan ülnek a Házban. Hárman sípolnak, hárman zenét hallgatnak. Akik a zenét hallgatják, egyszer csak krémesekkel dobálják a sípolókat. A Ház tetejére szerelt zuhanyokból megindul a víz. Az áldozatok a zuhany alatt lemossák a krémesmaradványokat (40 perc). Szünet, Halász Péter Éjfélig tartó „báb”-színháza. A játék végén a Házat lebontottuk.
NAPLÓSZÍNHÁZ
amikor elvesztettük az „igaz fikció” kitalálásának lehetőségét, vagyis az elementáris örömöt a fikcióban és az igazságunk hitelét, tehát nem tudtunk többé játékot csinálni, elhatároztuk, hogy naplót „írunk”. Vagyis napról napra, az év mind a 365 napján eljátszunk valamit. Valamit abból, ami aznap eszünkbe jutott és amit éreztünk. Bármit, ami az elemi megformálás lehetőségét is nyújtja – igyekezvén elszakadni a ránk nehezedő esztétikai-szemléleti múltból, és kitörni a hallgatásból, eljátszani Bármit.
HOMOKASZTAL (40 perc, 38 perc)
melyben egy látó vak és egy idegen gyalázkodik, miközben a kiszolgáltatott aranyruhás nő ételt, italt és testét kínálja fel. Az idegent Ábrahámnak, a látó vakot Izsáknak hívják.
A második részben zenét hallgatnak és esznek.
(két részben, alkották: Buchmüller Éva, Bálint István, Halász Péter)
KEEP WASHING UP (50 perc)
amelyben egy nő hajánál fogva két bábuhoz kötve edényeket mosogat az asztalon – burleszk.
(Koós Anna)
ANTON CSEHOV: HÁROM NŐVÉR (80 perc)
Szereposztás: Irina: Halász Péter; Olga: Bálint István; Mása: Breznyik Péter.
Súgó: Koós Anna
zene: Chopin: Polonez: G-moll [1817], B-dur [1817], Asz-dur [1821] (játszik: Halina Czemy-Stefanska), Gisz-moll [1822] B-moll [1826], F-moll [1829], Gesz-dur [1829], op. posthum. (játszik: Ludvik Stefanski) [XL 0078]
szöveg: Csak a Három nővér szövegei
HALFOGÁS (30 perc)
amikor a homokasztalon vízmedence van, benne élő hal. A homokasztal körül zenészek kimonóban ülnek, egy hangon felváltva sípolnak. A három sípoló korszerű szöveget mond. Az asztalon szigonyos férfi áll. Fölszúrja a halat, sapkájába teszi, majd azt fejére húzva távozik.
(Bálint István, Breznyik Péter, Kollár Marianne, Halász Péter)
ELŐSZÓ A DON JUANHOZ (90 perc)
amelyben másféléves előkészületek után létrejött a Don Juan téma első megközelítése.
A darab nem-kritikai válasz az „És lakozik a farkas a báránnyal”, valamint a „Három nővér” c. előadásokra.
(Breznyik Péter, Kollár Marianne, Koós Anna)
DON JUAN – LEPORELLO (74 perc)
74 perces, 16 mm-es, fekete-fehér film
Breznyik Péter, Koós Anna, Kollár Marianne – a hármas
(a film készítői)
operatőr – Dobos Gábor
a félszemű óriáscsecsemő – Koós Éva
a négyarcú lovag – Buchmüller Éva
apródja – Bálint Eszter
apáca – Dobos Ernő
apácamajom – Bősze Andrea
vadászexhibicionista – Halász Péter
nekrofil – Bálint István
koprofil – Donáth Péter
törpe – Rácz Péter
gyámleánya – Major Borbála
NEHÉZ A BOLDOGSÁGTÓL BÚCSÚT VENNI (30 perc)
amikor tábortűz ég a szobában. Az ablak alatt három sötétruhás kalapos ember ül, háttal a nézőknek. Divatos magyar slágert énekelnek. Egyikük föláll, kilép az ablakon. A másik letolja a nadrágját, és táncra kéri a harmadikat, aki nő. Az első visszatér, és lekéri a nőt. A tűz kialszik.
(Bálint István, Buchmüller Éva, Halász Péter)
BÁLINT ISTVÁN UTÓSZAVA A DON JUANHOZ (45 perc)
amelyben a kővendégzene szól. Fehér toll borította férfi, feketeruhás nő, tízéves kislány. A sötétruhás nő hangtalan beszédre tanítja a gyereket. A férfi és a nő között rövid ingerült párbeszéd. A tollborított férfi a kislány fülébe súg, táncol vele és tüzes botokkal vív. A férfi és a nő visszahúzódnak a fasátorba. Csak a kisgyerek marad kint a tűznél.
(Bálint István, Kollár Marianne, Major Borbála)
KEEP WASHING UP AND BEWARE THE BEGGARS (60 perc)
amelyben a mosogatóasztal alá két koldus költözik, majd az asztalról elviszik a mosogatónőt, és a sebes férfival találkoznak.
(Breznyik Péter, Kollár Marianne, Koós Anna, Halász Péter, Buchmüller Éva)
ÚJRA FELÉPÍTJÜK A HÁZAT
KEEP WASHING UP AND BEWARE THE WOMAN (50 perc)
amelyben az asztal alatt egy lakó maradt: az asztalra feltolakodva addig pimaszkodik, amíg a mosogatónő hátára kapja, és elviszi.
(Koós Anna, Kollár Marianne)