Altorjai Sándor kiállításának megnyitása
(1971. március 5. Mednyánszky Terem, Budapest)
Altorjai a fekete szemüveges Erdély Miklós mögött áll és mondatról mondatra fülébe súgja a gyagyaista kiáltványt. E. M. minden mondatot hangosan megismétel. Szemüvege mögött kamillateás vatta van. A felolvasás végeztével E.M. egy kalapáccsal betöri szemüvege mindkét üvegét. Két fia, Gyuri és Dani kamillateás vattát osztanak ki a közönség között.
A kiállításon számos „Gyagya bácsi” festmény volt bemutatva.
Jegyzetlapok egy soha el nem készülő gyagyaista kiáltványból*
1. Gyagya nem érti még édes dajkáját sem, a Dadát.
2. A gyagyaizmus értetlenségében engedélyezi a táblakép festészetet, miért pont a táblaképfestészetet ne engedélyezné.
3. Gyagya bácsi arra megy, amerre terelik, de nem tudja megállapítani merre terelik.
4. Gyagya nem érti miért terelik.
5. A festészeti gyagyaizmus a festéket nem szívesen befolyásolja.
6. Gyagya B. szívesen lemond arról amihez kedve van, de nem szívesen követi el azt amihez nincs kedve.
7. A tilosról ugyanúgy képtelen kielégítő fogalmat alkotni, mint a kötelezőről.
8. Gy. B. ha beteg, az engedékenység meggyógyítja, rendszerint saját engedékenysége.
9. Gy. B. el van bűvölve, ha valamit fontosnak érez abban ideiglenesen tökéletesen elmerül.
10. Gy. B.-t a templom ajtókban elfogja a félelem, hogy nem elég „gyagya”.
11. A csillagos égre emeli szemét és látja, hogy a gyagyaság végtelen.
12. Gy. B. bizonytalansága nem terjed odáig, hogy némely dologról ne állapítsa meg, hogy fölösleges.
13. Gy. B. számára legtöbb dolog tökéletesen fölösleges.
14. Gy. B. mindig egyéni, mert azt tapasztalja, hogy a „gyagyaság” már nem gyagyaság.
15. Gy. B. befelé fordul és kint találja magát.
16. Gy. B. kifelé fordul és bent találja magát.
17. Gy. B. minden békülékenysége ellenére nincs magával kibékülve.
18. Gy. B. szereti a zenét beszélgetni viszont csak szeretne
19. Erotikának fényes jövőt [jósol] bár a jósláshoz nincs érzéke.
20. Gy. B. minél kevesebbet ért annál tisztábban lát.
*Forrás: Az eredeti szöveget a kézirat fotójáról rekonstruálta Galántai György.
Az itt látható kézirattól eltérő nyomtatott változat először Altorjai Sándor kiállítási katalógusában szerepelt, Szerk.: Beke László, Óbuda Galéria, 1979, 22. o., majd Erdély Miklós Művészeti irások (Válogatott művészetelméleti tanulmányok I.). Szerk.: Peternák Miklós, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1991, 119. o., Altorjai Sándor életmű katalogus, Szerk.: Beke László, Dékei Krisztina, Műcsarnok, Első Magyar Látványtár, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2003. 347. o.
Mindennemű felhasználás a jogtulajdonosok engedélyéhez kötött
© Erdély György <gyo.erdely[]gmail.com> és Erdély Dániel <erdely.daniel[]gmail.com>
A.S. lapok: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24]