A gyűjtemény egyik legkorábbi darabját, a "Dollar Bill"-t az amerikai fluxus művész, Robert Watts rajzolta 1962-ben, amely később a művészpénz történetének meghatározó darabjává vált.

A pénzt művészeti médiummá tevő ironikus gesztusnak rengeteg követője akadt, amit a pénzvilág indokolt és annak is inkább csak a szerencsejátékra emlékeztető szuperstruktúrája, amely átvette az uralmat nem csak a gazdaság, de a mindennapi lét fölött is.

A pénz társadalmi intézményével kapcsolatos félelem és gyanakvás nem új keletű, már Arisztotelész is értekezik arról (i.e. 323-ban), mikor válik a pénzhasználat és azon belül a "pénzkeresés" veszélyessé a közösség számára. A középkori viták a korlátok nélküli pénz–pénz ügyletekről, vagy az újkor filozófusainak vitája a pénz és a szabadság, a pénz és az egyenlőség kapcsolatáról, mind ennek az új keletű "nagy borzongásnak" előfutárai.

A "pénzmű" és egyben a fluxus ideája a pénz-pénz ügyletek helyett a pénz-pénzmű ügyletek alternatív ajánlata, amelyben a papírpénz grafikaként nyer könnyed kifejezést, egyben létjogosulságot a művészetben és a kultúrában. (Galántai György, 2000)