1973. június 24 - július 7. - Beke László, Erdély Miklós, Jovánovics György, Legéndy Péter, Major János, Pauer Gyula és Szentjóby Tamás kiállítása, eseményei.
1973. július 1. - a kiállítás kiegészül Erdély Miklós, Jovánovics György, Major János munkáival: Erdély Miklós-Jovánovics György-Major János: Major János kabátja, Major János mint élő síremlék, Jovánovics György „Fal”.
Erdély Miklós - Jovánovics György - Major János: Major János kabátja
„Mi az avantgardizmus?
Avantgardista tettnek minősíthető-e, hogy Erdély Miklós, Jovánovics György és Major János közösen kiállítottak egy kabátot?
Az avantgarde szó élcsapatot jelent.
Az avantgardisták olyan művészek, akik nem elégednek meg a kitaposott úttal, az ismert esztétikai törvények alkalmazásával, hanem az esztétikum új lehetőségeinek feltárására, új esztétikai kategóriák létrehozására törekednek.
Az avantgardizmus nagy klasszikusainak művészete (pl.: Picasso, Mondrian, Le Corbusier művészete) ma már világszerte elismert, - az avantgardizmus diadalmaskodott az előítéleteken, egyre szélesebb tömegeket hódít meg.
Ennek ellenére az avantgardizmus helyzete most mégis problematikusnak látszik, s a főprobléma magából az avantgardizmus lényegéből, alapvető kritériumából, a szüntelenül az újra irányuló törekvésből következik.
Ugyanis az avantgardista művész önmagát és a többi avantgardistát kényszerül korlátozni minden egyes új mű létrehozásával ugyanolyat, vagy lényegében hasonlót többé egyikük sem csinálhat.
Ilymódon az avantgardizmus, mely a tabuk ledöntésével a szabadság művészetének indult, minden egyes új művel új tilalomfát állít magának.
E kabátban melyet közösen állítottunk ki, kísérletet látok az avantgardizmus felszabadítására.
E mű már nem tartalmaz semmiféle új motívumot.
Ruhadarabot kiállítani nem új. Claes Oldenburg állított ki nadrágot 1962-ben. Nem új, hogy három művész közösen vállal egy alkotást. Közismert példa erre a Kukrinyikszi-együttes.
Nem új, hogy műtárgyat, az általa felvetett problémát értelmező szöveg kíséretében állítanak ki. Ez a koncept-art fő jellemzője (Joseph Kosuth).
És az sem baj, mert az se új, hogy nincsen benne semmi új.”
(a zakóval együtt kiállított szöveg, 1973)
„Ez a mű, a magyar művészetben paradigmatikussá váló Major János kabátja nevű alkotás […] úgy született, hogy azt hiszem, akkor vonattal mentünk le [Balatonboglárra] Erdéllyel és Majorral, és tudtuk, hogy hárman fogunk valamit kiállítani, de megint csak kiderült, hogy nem csak én nem tudom, hogy mit fogok kiállítani, és majd rögtönözni akarok, mint ahogy rögtönöztem a fehér kis négyzetet a vakolatba, hanem a Major és az Erdély se készült. Útközben a vonaton Major Jancsi levette a kabátját, mert meleg volt, és felakasztotta. A Jóistennek… kellene tudni, hogy ezt így műnek elsőként ki mondta ki. Nem tudok arról, hogy Erdély küzdött volna azért, hogy ez nem a hármunk műve, hanem az övé, Major sem állítja ezt.”
(Interjú Jovánovics Györggyel, 1998)
1973. július 7. - Filmvetítések: Ajtony Árpád, Bódy Gábor,Csákó Mihály, Dobos Gábor, Donáth Péter, Háy Ágnes, Kőrösi Zsuzsa, Najmányi László, Novák Márk, Pór György - Erdély Miklós kiegészíti a kiállítást Isten pici c. művével, melyet másnap a kápolna mennyezete alá függesztenek és egész a kápolna bezárásáig ott maradt.
