Fanzin-anatómia
zenei és politikai témájú magyar alternatív kiadványok az Artpool gyűjteményéből
2025. május 14. – szeptember 19.
Artpool Művészetkutató Központ
1135 Budapest, Szabolcs u. 33. D épület.
Megnyitja: Istvánkó Bea (ISBN+), 2025. május 14-én 17 órakor
Kurátorok: Bárdits Éva, Kotun Viktor, Kókai Zsófia, Schuller Gabriella
A gyűjteményi bemutató megtekinthető 2025. szeptember 19-ig, előzetes bejelentkezéssel az artpool@szepmuveszeti.hu e-mail-címen.
Az eredeti angol fanzine kifejezés a „fan(atic)” és a „magazine” szavakból tevődik össze, vagyis jelentése tág értelemben: ’rajongói újság’.(1) Noha a szó eredetileg az 1940-es évektől az amerikai sci-fi rajongók körében terjedő kiadványokra utalt, a köztudatban sokszor a nyugati punk mozgalmakhoz kötik a műfajt. Az 1980-as években vált ugyanis leginkább népszerűvé és a közegeket szervező erővé a fanzin ideáltípusa: a független, saját kiadású, kis példányszámú, olcsó technikával készült, kollázsolt-fénymásolt kiadvány, amely egy meghatározott közösségnek és közösségről (illetve az azt foglalkoztató témákról) szól.
A hatósági kontrollal szembeszálló önkiadás, a szamizdat Magyarországon is ismert volt;(2) az Artpool „szamizdat” folyóirata, az Aktuális Levél pedig – itthon elsőként – foglalkozott is a fanzin jelenségével.(3) A fanzinek témája, szubkulturális célközönsége, társadalmi közege azonban a szamizdatokétól erősen különbözött, és a készítők sokszor nyugati mintákból merítettek.
A nyolcvanas évek második felétől, amikor a fénymásolás elérhetővé vált Magyarországon is, sorra indultak a fanzinek, noha a műfaj úttörőit a hatóság gyakran zaklatta: például Rácz Mihályt, a Mély Vágás (és később a Második Látás) fanzin készítőjét a rendőrség 1987-ben arra kényszerítette, hogy hagyjon fel a lap kiadásával.(4)
A rendszerváltással a közösségi szerveződés és a politikai véleménynyilvánítás szabadabb körülményei is hozzájárultak a fanzinkultúra virágzásához. „Zajlott az élet, itt volt a szellemi táplálék, fanzinok is. Nem volt még internet, ez ma már elképzelhetetlen”(5) – nyilatkozik Madár András a kilencvenes évek fanzinkultúrájáról, utalva a kiadványok kitüntetett szerepére az információáramlásban a világháló megjelenése előtt. Madár a Wave és a Mover lemezboltokban dolgozott, amelyek fontos terei voltak a fanzinek terjesztésének az események, a koncertek és a postai disztribúció mellett. Legény Zoltán, a Total Addiction hardcore-punk fanzin készítője (aki lapjával nagyban hozzájárult a Magyarországon addig ismeretlen crust punk műfaj megismertetéséhez), így emlékszik vissza a kilencvenes évek második felére: „faltam a fanzinokat magyarul és angolul egyaránt, így a körülményekhez képest – amennyire akkoriban lehetett úgy, az internet világa nélkül – ömlött rám az infó rendesen.”(6)
A kétezres években a marginális szubkultúrákkal kapcsolatos diskurzusok egyre inkább az online térbe költöztek, elsősorban dedikált fórumokra, blogokra, valamint webzinekre, amelyeket gyakran korábbi (offline) fanzin- készítők indítottak el. Ezzel a fanzinek szerepe is megváltozott, lezárva egy korszakot. Az alternatív szerzői kiadványok hagyománya és a DIY („csináld magad”) szemlélet főleg a művészeti színtéren folytatódott, ahol az esztétikai minőség vált elsődlegessé (a politikai, közösségi, társadalmi dimenzióval szemben).(7) A kortárs színtér reprezentatív áttekintését nyújtja évről évre a 2016 óta szervezett Ukmukfukk Zinefeszt, amely „elsősorban vizuális és illusztratív zinekre koncentrál.”(8)
A bemutatónkon szereplő, a nyolcvanas–kilencvenes években kiadott (vagy akkor indult) fanzinek két fő kategóriába sorolhatók: egyrészt zenei, főleg a punk és egyéb alternatív szubkultúrákhoz kapcsolódó és/vagy zenével foglalkozó kiadványokat, másrészt politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozó, főleg anarchista kiadványokat, illetve egy feminista lapot mutatunk be. Ezek sok szálon kapcsolódnak egymáshoz: egy anarchista kiadvány hivatkozási pontja lehet egy punk dalszöveg, és a zenei fanzinekben is sűrűn előfordul társadalmi kérdéseket illető reflexió.
A fanzin mint (ellen)kulturális jelenség mélyen összefonódik a függetlenség, a szabad önkifejezés, az egyéni szabadság és a társadalmi felszabadulás képzeteivel. A fanzinek alapjellemzője a stiláris és tartalmi radikalitás, a normaszegő habitus, a többségi társadalom által elutasított, a közbeszédben marginalizált témák, gondolatok, beszédmódok, vizuális kifejezési formák használata. Többször találkozhatunk konkrét társadalmi jelenségek, események kritikájával, valamint a fősodratú sajtótermékek paródiájával is.
Az alternatív színterek, szubkultúrák gyakran teremtenek sajátos viselkedési kódexet és kánont, ami a fanzinekben is megjelenik. Ezek a szokások és jelek erősítik a csoport identitását és kohézióját, valamint az exkluzivitás érzetét keltik, ugyanakkor (ön)korlátozással is együtt járnak, és nagyban befolyásolják a kiadványok sajátos nyelvi és vizuális stílusát. Emellett a fanzinek gyakran nemcsak egymáshoz hasonlítanak, de a mainstream sajtóból ismert műfajokból is merítenek: egyetlen alkotó képzelete sem lehet teljesen független a fennálló társadalmi konvencióktól.
A bemutatón egy tipikus rajongói magazin felépítését modellezzük: a látszólag kaotikus szerkesztési elvek mögött tetten érhető ismétlődő struktúra a fősodratú médiából ismert formátumokat használja fel (nem véletlen, hogy a „fanzinesek” közül később többen is hivatásos újságírókká váltak). Rovatok
– például interjú, vélemény, koncertbeszámoló, zenekritika, fanzinkritika – szerint rendeztük egymást követő csoportokba a kiadványok lapjairól készített (esetenként felnagyított) másolatokat: vagyis létrehoztunk egy fiktív fanzinantológiát, láthatóvá téve a kiadványok jellemző alapszerkezetét, a fanzinek anatómiáját.
A bemutató kapcsán interjút készítettünk Acsády Judittal (Nőszemély), Legény Zoltánnal (Total Addiction) és Rácz Mihállyal (Második Látás).
A gyűjteményi bemutatót Klein László (1974–2021) emlékének ajánljuk.
●●●
Jegyzetek ⇧
1 „Igyekszem olyan zenekarokkal, kiadókkal, stb. felvenni a kapcsolatot, amelyeket vagy nagyon szeretek, vagy valamilyen szempontból pozitívnak és hasznosnak tartok; ebben a tekintetben a Látás méginkább FANzine a kifejezés eredeti értelmében.” Rácz Mihály. Második Látás, 1994/11, 2.
2 A szamizdatok hazai történetéhez lásd Haraszti Miklós: A civil kurázsitól a civil társadalomig. In: Szamizdat. Alternatív kultúrák Kelet- és Közép-Európában 1956–1989. Stencil Kiadó – Európai Kulturális Alapítvány, Budapest, 2004. 74–89.
3 Szőnyei Tamás: Szükség volt egy alternatív szócsőre... Beszélgetés Mark Perryvel. Aktuális Levél, 1984/9. 40–47.
4 „1987 januárjában jelent meg a MÉLY VÁGÁS punkzine, amely a rendszeres megjelenést tűzte ki céljául, szerkesztője jómagam voltam. Három szám után (1987. január, április és július) leállította a rendőrség.” Rácz Mihály: Feljegyzések a magyar gerillasajtóról.
Mozgó Világ, 1993/12. 141.
5 „Mindig óriási bulik voltak, kikapcsolódott mindenki”. Interjú Madár Andrással. In:. Nem az a punk, aki... Vol. 2. Magyar punk 90–04. Szerk. Rácz Mihály–Rupaszov Tamás. Trottel Books, Budapest, 2024. 418.
6 „A tapasztalatokból kezdett összeállni a kép.” Interjú Legény Zoltánnal. Uo. 503.
7 „A punk védjegyét alkotó primitív, keresetlen, nyers, vulgáris, hol vicces, hol durva, hol PC-t nem ismerő szövegezést és a kivitelezés alacsony technikai színvonalát felváltotta egyfajta új esztétizmus, nem függetlenül a szocio-technikai környezet képi fordulatával, és illeszkedve az esztétizálódás mindent átható, általánosabb folyamatába.” Német Szilvi: Elvesztette szubkulturális jellegét? A fanzine mint alternatív médiatermék művészeti piacosítása. Szépirodalmi Figyelő, 2020/6. 48.
8 Hoffman Petra: Ukmukfukk Zinefeszt az Ankert-ben. Stilblog, 2018. április 27. ⇧
A kiállításon bemutatott kiadványok ⇧
A Búvárok Reménykednek
AAAARGH!
Aktuális Levél
Anarchista Újság
Anarchoid
Anarchokommunista Akció
ARTalom
B.I. Kisasszony
Black Hód
Buka
Chaos' 77
Dall-ass
Decibel
Egyenesen Át!
Életjel
Feszültség
Genyó Szívó Disztroly
Gép-frújít
Getto
Hatalomtalanítás
Isten Malaca
Kero-ZINE
Lyukság
Marsbéli Krónika
Második Látás
Maszek Ideggyógyász
Mocskos szoba
Mozgalom
Napocska
No future!
Nonkonformist
Not Censored
Nouva
Nőszemély
Olvasnivaló
Ordító Egér
Raptér
Skandal
Straight Edge
Survival
Szabad Alternatíva
szART
Szeméttelep
Szubkultúra
Szűkbőrű
TACS
Telihold
The G-zone
Total Addiction
Tűzvonal
Világ-kép
Vírus
Warning Again
⇧
Az Artpoolban kutatható szakirodalom ⇧
Nem az a punk, aki… Vol. 2. Magyar punk 90–04. Szerk. Rácz Mihály–Rupaszov Tamás. Trottel Books, Budapest, 2024.
Nem az a punk, aki… Vol. 1. Magyar punk 80–89. Szerk. Máté Zsuzsa–Rácz Mihály–Rupaszov Tamás. Trottel Books, Budapest, 2023.
Dűlő 2022031–2022032 – ZINE. Mikrokiadványok, selfpublishing, alternatív nyomatok. Szerk. Kazsimér Soma. Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2022.
Simon Ferenc: A hardcore utolsó nyomtatott mentsvára – Interjú a Reaction fanzine főszerkesztőjével. Nuskull.hu, 2021. december 9.
Farkas László: Így született a H.I.T. magazin. Egy kis magyar dark underground sajtó- és internettörténelem. Hun Industrial Tech, 2021. november 23.
Szabó Eszter Ágnes–Rácz Mihály–Klein László: Második Látás. Kulturális búvópatakok a 90-es években. Új Művészet, 2021/3. 26–31.
Német Szilvi: Elvesztette szubkulturális jellegét? A fanzine mint alternatív médiatermék művészeti piacosítása. Szépirodalmi Figyelő, 2020/6. 37–51.
Bihari Balázs: „Ez a vállalkozás nagyon punkosra sikerült”: a magyar fanzinek első hulláma. Szépirodalmi Figyelő, 2017/4. 55–69.
Rácz Rebeka: A zine-kultúra és a nyomtatás vizsgálata a digitális korban az Innen kiadón keresztül. BA szakdolgozat. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest, 2017.
Zahorján Ivett: Fénymásolt (anti)divat: a zine kultúra trendformáló hatásáról. Szépirodalmi Figyelő, 2016/6. 50–56.
Vásárhelyi Ágnes: Do I(nterne)t Yourself: A magyar hardcore punk és a virtuális tér. Replika, 2015/1–2. 79–98.
Reaction, 2015/6. Szerk. Sabján Bence.
Mucsi Emese: Have fanzine! Artmagazin, 2013/7. 24–29.
The Fanzine Show B&W. Budapest Edition 2010. Szerk. Kotun Viktor. Plágium2000, Budapest, 2013.
Golyhó Mytyx [Klein László]. Fanzine Show. Plágium2000, Budapest, 2011.
Teal Triggs: Fanzines. Thames & Hudson, London, 2010.
Klein László: Fanzinkiállítás és privát sajtótörténet. Irodalmi Jelen, 2009. július 19.
Il Vascello Delle Muse (Fanzine letteraria di cultura e libero pensiero). Szerk. Fabrizio Legger. 2009/2.
Karóczkai Zsolt: A fanzin megjelenése és szerepe a vizuális kultúra történetében, valamint felhasználásának lehetőségei a szaktárgyi oktatásban. Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2007.
Klein László: Total Addiction 12. Punkportal.hu, 2006.
Rakk László: Szamizdat évtizede: a 80-as évek második nyilvánossága. Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem, 2006.
Mód László: „Szentes Underground”. Egy kisváros ifjúsági szubkultúrái az 1990-es években. Múzeumi Hírlevél, 12. évf. 2004. 364.
Őz Zsolt: Zugló, géniusz, punk, menza. Riport Pozsonyi Ádámról. Népszabadság, 2003. június 14. 12.
Molnár Attila: A fanzine forma Magyarországon. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2001.
Seres László: Fogyassz és halj meg! Radikális fanzinek. Magyar Narancs, 1996. december 12. 26.
Rácz Mihály: Feljegyzések a magyar gerillasajtóról. Mozgó Világ, 1993/12. 141–146.
Sükösd Miklós: Az alternatív nyilvánosság, alternatív média Magyarországon I. rész: Helyzeti alternatívok. Mozgó Világ, 1993/11. 79–90.
Fanzinerie. Szerk. Piermario Ciani. Arcinova, Pordenone, 1992.
Fanzine as an ...Object. De Media, Eeklo, 1990.
Szőnyei Tamás: Szükség volt egy alternatív szócsőre… Beszélgetés Mark Perryvel. Aktuális Levél 1984/9. 40–47.
Alice Klein–Suzanne Little: Fanzines Talk Street. Now Communications Inc., Toronto, 1983. ⇧
Podcast, beszélgetés, videóinterjú ⇧
Agyampodcast 25. adás
Vendég: Dr. Slayer, 2025. január 13.
Wanted Podcast #40. Fanzine-kultúra Magyarországon – Rácz Mihály kalauzolásában, 2021. április 19.
Barangó a rendszerváltás körüli fanzine-okról és undergroundról,
2019. június 21.
Klein László, „Pöpe” és Vargyai Viktor: Walk together, rock together. Civil Rádió, Budapest, 2013. február 8.
(Meghallgatható az Artpoolban) ⇧
Digitális fanzinarchívumok ⇧
FCSMK (Fekete Csillag Műhely, Eger) E-polc
Magyar underground zenei fanzinok (Klein László gyűjtőmunkája) ⇧
Kapcsolódó korábbi kiállítások ⇧
Fanzine-ok és rendszerváltás. Lakáskiállítás és beszélgetések. Dobó Gábor lakása, Budapest, 2025. február 13–23.
„Ha az elmélet nem elég” – válogatás a Labor fanzine-gyűjteményéből. ISBN, Budapest, 2019. május 20. – június 25.
Miújság? Fiók – Ukmukfukk Zinefeszt, Budapest, 2017. április 26–27.
Az Ordító Egér. Történeti fanzine leltár. Higgs Mező, Budapest, 2014. április 12–24.
Fanzine Show. Egyszerű többség. Műcsarnok, Budapest,
2011. március 26. – április 23.
Könyvtér. Labor Galéria, Budapest, 2010. február 23.
Fanzinekiállítás. Gellner-terem, CEU, Budapest, 2009. június 26–27. ⇧