Rekonstruált országimázs
Magyarország a tiéd lehet! címmel nyílt tárlat a Centrális Galériában. A kiállítás anyagát először 1984-ben, a Fiatal Mïvészek Klubjában láthatta a közönség. Három napig, mivel azonnal betiltották.
Az Artpool Művészetkutató Központ és a Nyílt Társadalom Archívum kiállításán nemcsak Orwell éve, hanem a rendszerváltás egy tipikus epizódja is megidéződik. A tárlat anyagát Galántai György vizuális művész eredetileg a Commonpress mail art magazin Magyarország különszámába szánta, s csak véletlen felkérésre került a Fiatal Művészek Klubjába. Galántai a tárlat betiltása után ösztöndíjasként Berlinbe ment, csak 1989-ben tért haza, s ekkor rekonstruálta az "alternatív országimázst". Az akkor már nyilvános megnyitón kerekasztal mellé ültették a betiltókat és betiltottakat. Volt, aki mindent bánt, de volt olyan is, aki tagadta szerepét a kiállítás betiltásában.
A Centrális Galériában a nagyközönség most megtekintheti az eredeti művek mellett a megnyitón készült korabeli fotókat és videofelvételeket, az eseményről tudósító besúgó jelentését, valamint az 1989-es rekonstrukció dokumentumait is. "Mint vizuális művész, egyszerűen kíváncsi voltam, hogy más alkotók, akikkel egyébként kapcsolatban voltam a világban, hogyan gondolnak Magyarországra, nem voltak politikai motivációim" - emlékezik vissza Galántai György az 1984-es időkre. "A Commonpress mail art magazin tematikus száma már majdnem kész volt, mikor az FMK művészeti vezetője felkért egy kiállítás megrendezésére. Elárultam, hogy mail art jelleggel képzőművészeti hálózati művön dolgozom, a témát - Magyarország imázsa - én indítványoztam, az alkotás kollektív munka révén születik meg. Hagytam rábeszélni magamat arra, hogy ne csak a magazinban legyen látható az anyag, bár számítottam a gondokra. Az országképet ugyanis a párt határozta meg, s ha a művészek valami mást gondoltak, abból baj lehetett. Mégis izgatott, hogy a magyarok hogyan viszonyulnak majd egy ilyen alternatív országimázshoz."
A negyvenhat magyar és ötvennyolc külföldi művész alkotásaiból kirajzolódó kép valóban nem felelt meg a hivatalos országimázsnak. "Felajánlottam a zsűrinek, hogy kiveszem a kiállítás anyagából a problémás műveket - meséli Galántai. "Két mű piszkálhatta a szemüket: a szöges Magyarország, valamint a karóba húzott zászló, a többi politikailag nem volt bírálható." Hogy a meghirdetett megnyitó ne fulladjon botrányba, a kiállítás három napig, bezárt termekben látható volt, de valójában mégis betiltották.
“Galántai pályázatára számos politikailag problematikus, destruktívan bíráló, sőt államunkat és társadalmi rendünket, továbbá az állambiztonsági szerveket támadó és kigúnyoló műalkotás érkezett be - áll a III/III-as ügynök jelentésében. "Ezeket Galántai képtelen volt elkülöníteni saját munkáitól, sőt az alighanem szándékával ellentétes lett volna. A két legdurvább, legagresszívebben ellenséges munka az INCONNU csoporttól érkezett be. Az egyik egy magyar térkép, amelynek alján a következő felirat olvasható: a térkép az állambiztonsági szervek munkájának segítésére készült, az INCONNU megfigyelési feladataik tökéletesebb teljesítéséhez. Ehhez sok sikert kívánnak az alkotók.”
A szöges Magyarország, valamint a karóba húzott zászló mellett a jelentőnek nem tetszett Erdély Miklós Villanyrendőre, a Magyarország lerohanása fotósorozat vagy Kukorelly Endre verse, sőt tulajdonképpen semmi sem. Akár kiállítási kalauz is lehetne a jelentés, ám egy ilyen irat akkoriban nem okozott feltétlenül vidám órákat. “Sejtettem, hogy megfigyelt vagyok, de hogy ennyire komolyan a nyomomban jártak, megdöbbentett - fűzi hozzá Galántai. "Megfigyeltek, de nemcsak 1979-től, amikor az Artpool archívumot feleségemmel, Klaniczay Júliával létrehoztuk, a Belügyminisztériumot mindig is érdekelte az intézményes jellegű aktivitásom.”
A tavaly előkerült III/III-as irat mindenesetre azt támasztja alá, egy diktatúrában csak egyfajta véleménynek és intézménynek van létjogosultsága. A Magyarország a tiéd lehet! kiállítás inkább azt mutatja be, bármit is szajkóz a propaganda, mindenki a saját szemén keresztül látja az országot.
Tölgyesi Gábor