[...] Attitűd * "beállítódás". Az attitűdvizsgálatok során a szociálpszichológiában azt elemzik, hogy egy adott egyén vagy csoport hogyan viszonyul egy adott jelenséghez.
[...] A propozicionális attitűdben a beszélőnek a saját kijelentéseit a való(s) világtól mint referenciális bázistól elhatároló, eltávolító és lehetséges világot indítványozó magatartása jut kifejezésre. Rendszerint úgynevezett világalkotó igéket (tud, elképzel, hisz, álmodik stb.) implikál.
[...] Jelentősen megváltozott a kommunikátum által igényelt befogadói attitűd. [...] az individuálisat, mint szabványosból konstruált sajátos konfigurációt tekinti, amely éppen ezért elvben megismételhető. Egyelőre nem látszik semmi, ami képes volna útját állni ezen "logika" érvényesülésének. [...] Láthatóan új értelmet kap a befejezettség kulturális koncepciója is: korábbi kulturális koncepciónkban előkelő helyet foglalt el a dolgoknak a befejezettség értelmében való egészlegessége: mindennek volt eleje és vége, alfája és ómegája. Manapság azt kell regisztrálnunk, hogy a szövegvariánsok soha le nem záruló folyamában élünk, amely [...] talán az egyik legnagyobb kulturális változás forrása lesz. [...] A kultúra dematerializálódása [...] tovább folytatódik, a cyberspace-ben elvesznek a korábbi szignifikánsok és az újak mind egyívásúak. [...] nem meglepő, hogy a jelenlét, a szomszédosság, az elérhetőség kulturálisan új fogalmának kialakulását lehet rögzíteni.
[...] a kontemplatív attitűd az esztétikum oldaláról is megalapozza a természet megőrzését. Minél magasabb etikai szintet képvisel egy személy, annál jobban méltányolja és csodálja a környezet szépségét. A buddhista gyakorlók képesek a természet tükrébe oly módon tekinteni, hogy a ragaszkodás mohósága nélkül érezzék vele az egyenlőséget és egységet. A mulandóság lényege megismerhető a természet ritmusából, a lehulló virágokból, az évszakok változásaiból. A természethez való intim hozzáállás áttevődik az emberekhez és állatokhoz való viszonyra is, megváltoztatva annak minőségét. Manapság erős tendenciává vált a személytelen kapcsolatok kiterjedése. Úgy bánunk egymással, az állatokkal és a növényekkel, mintha csak gépek lennének.
[...] "A polgári nyilvánosság az általános hozzáférés elvén áll vagy bukik." vagyis nemcsak a részvétel és a téma szabad, hanem annak a lehetősége is megvan, hogy a társadalom tagjai politikai korlátok nélkül megismerjék, hogy ki mit mondott; szabad tehát a vélemények és a gondolatok terjesztése is. [...] a kritikai attitűd: nemcsak mindent föl lehet vetni, hanem mindent lehet kritizálni is. A nyilvános okoskodás minden résztvevője elvileg "hozzáértőnek" számít, vagy ahogy Habermas írja, az új nyilvánosság "elvileg valamennyi ember illetékességét előlegezi."
[...] A film címe akár egy kopáran találó Wittgenstein-mondat is lehetne. Wim Wenders ugyanazzal a rögeszmés, a dolgokat újra meg újra körüljáró makacssággal készíti filmjeit, filmsorozatait, mint ahogyan a nagy filozófus csiszolgatja, ismétli, vagdossa fel nagyollóval és állítja újra össze keletkező gondolatait: Wendersnél határozottan tettenérhető egyfajta filmnyelv-filozófiai attitűd. A dolgok állása igazi szerzői film, amely természetesen a filmforgatásról szól, és ezen keresztül (egy elképzelt, és részben leforgatott, de sohasem befejezhető, és ezáltal örökre nyitottan maradó, tehát ideális film képein keresztül) az emberiség tényleges fenyegetettségéről, a jövőről, az atomháborúról, a világ végéről.
[...] Ezra Pound 1915 szeptemberében levelet írt James Joyce-nak, amelyben azt tanácsolta neki, hogy kerülje a "fiatal olaszok olvasását, akik úgy tűnik, mind megkapták a futurista fertőzést, vagyis azt, ami a festészetben összetákolt filmezésként, az írásban pedig diaré formájában jelenik meg". Ugyanebben az évben Pound jóbarátja, Wyndham Lewis a vorticizmust, a radikális brit avantgárd mozgalmat – amelyhez Pound és Lewis is tartoztak – a futurizmustól való eltérésében határozta meg. Lewis definíciójának középpontjában a mozgás ábrázolásával szembeni jellegzetes attitűd állt: "Vorticizmus alatt […] a mozgás és aktivitás lényegiségét […] értjük, szemben az utánzó filmművészettel, a futuristák zsivajával és hisztériáival."
[...] A statikus rend a létezés alapjait, az ősi és archaikus állapotot mutatja, azt, amikor a világos és sötét erő tudatosan létrehozott egyensúlya megvalósul. Ez az állapot nem van, hanem lehet, azaz megvalósítható és elérhető, mégpedig a dinamikus áramlások megismerésén keresztül. Vagyis a világi és testi létezésben benne rejlik a meghaladás lehetősége, az ember világi és testi létében megvalósíthatja az ősi rendet, amennyiben felismeri a változások törvényeit. Ha felismeri annak törvényeit, akkor annak megfelelően cselekszik: ez a nem-cselekvő cselekvés, a "hagyd, hogy minden magától alakuljon" attitűd, amelyben ott van a teljes belátáson alapuló tökéletes önuralom. Mert az, ami az erők ősi egyensúlyát dinamikus mozgásba hozza, az nem más, mint a saját aktivitásunk.
[...] Man Ray később automatikus, öntudatlan sötétkamra-happeningként jellemezte munkáit, jelezve a dadaista attitűd feloldódását a szürrealizmus kontextusában. (lásd még: fotogram)
[...] Az esztétikai tapasztalat [...] E címszó főként az értékelő, nem pedig a művész tapasztalatára utal, kivéve azt az esetet, amikor az utóbbi is értékelőként lép fel. E terület magában foglalja azon "esztétikai attitűd" elemzéseit, amellyel egy műalkotáshoz közelítünk, valamint a műalkotásra való érzékenység pszichológiai magyarázatát is. Az ide tartozó olvasmányok azzal foglalkoznak, amit a néző "kivesz" a műalkotásból, nem pedig azzal, amit az alkotó "beletesz", illetve a közvetítő médium természetével. Ide tartoznak a pszichés távolsággal, az empátiával és a hit jelentőségével foglalkozó írások.
[...] Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben valamennyi tantárgy tanulását segíti. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá teszi az egyént az információs társadalomba történő bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az egyén ne érezze idegennek ezt a világot. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye.
[...] A társadalmi marketingben gyakran nehéz a termékek promóciója a magas ár miatt. Az olyan termékek mint a magatartás és az attitűd hosszú távú elkötelezettséget követel meg és nem lehet olyan könnyen eladni mint egy kézzelfogható terméket. A társadalmi marketing ára arra utal, mit kell az embereknek tennie a termék megszerzésében. Ez kifejezhető a pénzen kívül olyan követelményekben is, mint idő, erőfeszítés, vagy a zavarba kerülés és helytelenítés kockázatának vállalása. A termék pozicionálása meghatározza, hogy a célközönség hogyan vélekedik a termékről a riválissal való összehasonlításban, az alternatívák viszonyításában. Általában a termék előnyeinek hangsúlyozása vagy az akadályok eltávolításán alapul.
[...] az archaikus rajongó-attitűd máig él, és ez ellen a szerzői jog intézménye nem tud mit tenni. A U2 együttes felvételeit másoló ifjút is ez a fajta rajongás vezette, csakhogy rendelkezésére állt számára az elektronikus másolatkészítés és az államhatárokat, jogrendszereket nem-ismerő internetes publikálás eszköze. Ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy az említett másolók egyike sem sértette meg az eredeti szerző személyiségi jogait, vagyis az ifjú rajongó számára is természetes volt, hogy a felvételek mellett feltünteti a szerzők nevét. Tehát most csakis gazdasági jogokról beszélünk, a szerzői jogban megnyilvánuló erkölcsi, illetve személyiségi jogok az esetek többségében nem sérülnek.
[...] A "farizeus" nem személy és nem ember. Hanem rendszer. Személyüket nem vállaló emberek falkája. Sikerkultusz. Személytelenségi attitűd: valótlanság, léthazugság.
[...] Nagy filozófiai probléma, hogy a liberalizmus tulajdonképpen nem elméleti jelenségként született meg, hanem ez egy attitűd volt a szolgasággal és a szabadság hiányával szemben. Társadalomelméletté, társadalomfilozófiává akkor vált, amikor választott magának egy filozófiai hátteret. A liberalizmusnak két alapvető felfogása alakult ki. Az egyik a klasszikus liberalizmus: mindent szabad, ami másoknak nem árt, ami nem sérti mások szabadságát. A vitakérdés azonban mindig abban van, hogy mi az, ami másoknak nem árt, hol az a határ, ahol mások szabadságát már sértjük. Tehát ebből születik meg az a másik elképzelés, hogy olyan alapvető dolgokat, amelyek a szabadság biztosítékait jelentik, jogilag is meg kell tudnunk fogalmazni.
Azok, akik társadalmi és kapcsolati tőkéjüket gazdaságira tudták váltani, könnyen idomultak az új helyzethez, sikeres életpályán mozognak. Egy másik tipikus attitűd, a "kivonulás" mely leginkább azokra jellemző, akik a "legvidámabb barakk" légkörét, eszmeiségét szocializálták, az, amikor értékrendbeli problémák lépnek fel a túlzottan piackonform viselkedéssel kapcsolatban. Egy jellemző példa erre azoknak a beosztott értelmiségieknek az esete, akik hisznek a társadalmi igazságosságban és felháborodnak olyan társadalmi jelenségek láttán, melyek a piacgazdaságnak természetes velejárói, de értékrendjüknek nem felelnek meg.
[...] Az első hullám zenei köznyelve azt jelentette, hogy ha Equadortól kezdve Budapest VIII. kerületéig bárhol fölhangzott egy Chuck Berry-, Mountain-, vagy egy Beatles-szám, mindenki tudta, miről van szó, egyformán értették, hogy a gitáros miért úgy tekergeti a guzlicát. A zenének a társadalomból kivonuló, de azt pozitívan megváltoztatni akaró, átmenetileg egyezményes nyelve született. Ma már sírnivalón nevetségesnek és naivnak hat ez az "építsük a világot szeretetből" attitűd, de a 68-as generációnak iszonyú erőt adott, sokan a mai napig ebből élnek.
[...] A jó palócok történeteiben a voyeur attitűd, a fiatal vér erejében, az erotika nagy, kavargó, karneváli játékában való gyönyörködés lépten nyomon visszaveszi, ironizálja, relativizálja a megítélő egyértelműséget ...
[...] A gumióvszer elutasítottságának legfőbb okai olyan előítéletekben gyökereznek, hogy az "nem férfias". "Férfiasnak" ugyanis a pillanat hevében véghezvitt szexuális aktust szokás tartani, mely során nem gondolkodunk holmi következményekről. Azt, ha a férfi rábírja a nőt, dobja sutba érdekeit. A "férfias" attitűd számára csak az a pillanat van, amikor övé lesz a nő; ez a felfogás a nővel való kapcsolatot nem folyamatként fogja fel, hanem birtoklás vissza-visszatérő pillanatainak sorozataként. Nem "férfias" a nőt állandóan jelen lévő személynek tekinteni: a "férfias" szerep abban áll, hogy a nők valóságos gondjainak megismerése helyett a nő lepárolt mítoszáról beszéljünk.
[...] A szervezetekben tevékenykedő nőknél az önbizalom hiánya is érzékelhető, a Nők a Balatonért egyesület beszámolójában például a további tenni akarás igazolásához szükségesnek tartották a férfi tekintélyre való hivatkozást. Az okok között szerepet játszhat az a "természetesként" elfogadott női attitűd, mely szerint a férfiak alkalmasabbak és hatékonyabbak a dolgok intézésében. Ezek a nem igazolt sztereotípiák a nők többségét elrettentik a politikai szereplőként való megmérettetéstől, ezért kérik a férfiak segítségét, ezért választanak férfi politikust, főnököt, tanácsadót.
[...] A legtöbb cég az intelligencián és tárgyi tudáson kívül teszteli a jelentkezők személyiségi jegyeit, vezetői és emocionális képességeit is. A sikeres karrierhez nagyfokú rugalmasságra és alkalmazkodó készségre van szükségünk. Az álláskeresésnél szerezzünk minél több információt arról, hogy leendő munkahelyünk milyen vállalati kultúrával rendelkezik, és a mi személyiségünk, karakterünk mennyire illeszkedik ebbe a képbe. Általánosságban annyit elmondhatunk, hogy a pozitív hozzáállás, nyitott, másokra is odafigyelő attitűd nagy előnyökhöz juttathat minket.
[...] A multikulturalista igények a huszadik század végének globalizációs törekvéseivel szemben fogalmazódtak meg. Napjaink globalizált világában közvetlen szomszédságba kerültek a korábban egymástól távoli, radikálisan eltérő kultúrák, és ez a különböző értékrendek sokszor látványos ütközéséhez vezetett. Mára úgy tűnik, hogy minden ilyen konfrontáció a legagresszívabb értékrend, a modern kapitalista szemléletmód győzelmével zárul, és ez a folyamat egy értékszegény, uniformizált világ kialakulásához vezet. Mivel elítélendő az az eurocentrikus attitűd, amelyik a nyugati kultúra és civilizáció rendjét és értékeit kitüntetettnek látja más kultúrákéhoz képest, ezért a modernizmus keretei között fellépő globalizációs szándékainkat is sutba kell hajítanunk.