Hosszú évek után végre rendeződött az Artpool Művészetkutató Központ helyzete. A páratlan kollekció a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került, így a továbbiakban végre méltó és rendezett körülmények között, több kutatóval, nagyobb tudományos mozgástérrel, a múzeumon belül pedig önálló szervezeti egységként működhet a Központ. A Klaniczay Júlia és Galántai György mint alapítók által létrehozott gyűjtemény a tervek szerint a 2018-ban, a Liget Budapest projektnek köszönhetően megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) területén megvalósuló tudományos intézet, a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) része lesz. A gyűjtemény legkorábbi, 1965 és 1991 között keletkezett anyaga az MNB Értéktár Programnak köszönhetően került állami kézbe, s ezt követően letétként a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. Az 1992 után keletkezett anyagot az alapítók ajándékként adták át a Múzeum részére.
Az Artpool anyagával a Szépművészeti Múzeum olyan különleges anyaggal gyarapszik, amely a jövőben új kutatási lehetőségeket, valamint új magyar és nemzetközi együttműködési területeket jelent a múzeumnak.
Az Artpool Művészetkutató Központ a 60-as évektől megjelenő új művészeti mozgalmaknak, irányzatoknak, törekvéseknek, köztük az ún. nem hivatalos művészeti törekvéseknek (underground, szamizdat) egyedülálló dokumentum-gyűjteménye. A 650 folyóméternyi és a 2300 órányi digitalizált archívumi anyagban csaknem 7500 művész, művészcsoport, intézmény kutatható. Szinte minden képző- és iparművészeti ágazat alkotásaira kiterjed, a teljes spektrumot lehetetlen bemutatni, vagy a benne helyet foglaló művészeket felsorolni. Az Artpool, a benne fellelhető dokumentumokkal és művekkel ideális kutatóhely egy korszak szellemi mozgásainak megismerésére. Az archívumban levelezési anyagok, műleírások, jegyzetek, vázlatok, tervek, ötletek, interjúk, írások, művek, fotódokumentumok, katalógusok, meghívók, plakátok, bibliográfiák, kronológiák, monográfiák, folyóiratok, diagramok, portfóliók, videó- és hanganyagok találhatóak nagy számban. A gyűjtemény sokrétűsége lehetővé teszi, hogy a fluxus, a koncept art, a performansz, a vizuális és konkrét költészet, a hangköltészet, a művészkönyv, a mail art, a művészbélyeg, a művészképeslap, a művészfolyóirat, a copy art, a kompjúterművészet, a video-művészet, a "public art" is kutatható legyen. Mindezek az anyagok a Magyarországon csak itt kutatható Altorjai Sándor, Erdély Miklós, Galántai György, Tót Endre, Ben Vautier, G.A.Cavellini, Ray Johnson, Monty Cantsin életmű-dokumentációval egészülnek ki.
A gyűjtemény története:
Az Artpool előzményének Galántai György képzőművész 1970-ben megnyílt balatonboglári Kápolna Műterme tekinthető, mely 1973-ban történt karhatalmi felszámolásáig, működésének négy éve alatt a "tűrt" vagy "tiltott" (avantgárd) művészet központjává, a kulturális rendszerváltás "bölcsőjévé" vált. Hat évvel később, 1979-ben, Galántai György és Klaniczay Júlia - az Artpool létrehozásakor - ismét kísérletet tettek arra, hogy egy, az új művészeti elképzeléseknek helyet adó alternatív művészeti intézményt hozzanak létre, akkor, amikor csak a hivatalos kultúrpolitika irányelveinek megfelelő művészeti elképzelések juthattak nyilvánossághoz. 1979 és 1990 között, a tiltás és tűrés határán, számos kiállítást, illetve művészeti eseményt szerveztek; számos kiadványt, antológiát, albumot adtak ki, állítottak elő "nemhivatalos" körülmények között. 1983-85 között, kiadták az AL (Aktuális Levél / Artpool Letter) c. "szamizdat" művészeti magazin 11 számát, mely ma is az egyedüli forrásanyaga azon három év nem hivatalos művészeti eseményeinek. Az Artpool egyrészt a magyar kortárs művészet elszigeteltségét, információhiányát kívánta feloldani, másrészt felvállalta az akkori kultúrpolitika által nem kedvelt, ezért nyilvánosságot nem kapott magyarországi művészeti események dokumentálását és - visszamenőleg is gyűjtve a dokumentumokat - egy olyan archívumot hozott létre, mely a jövendő művész- és művészettörténész-generációk számára lehetővé teszi, hogy folytatói legyenek azoknak a szellemi és művészeti erőfeszítéseknek, amit a 60-as, 70-es és 80-as évek művészgenerációi végeztek. Az Artpool projekt eredetileg avantgárd művészeti "archívumként" lett megfogalmazva, ami azt jelentette, hogy a társadalmi aktivitás új formáit keresi, eseményeket szervez, alakító módon részt vesz folyamatokban, mindezt dokumentálja, archiválja és az információkat szabadon áramoltatja. Erre, az "Aktív archívum" koncepcióra alapozva, az 1992-ben nyilvános intézményként megnyíló és kezdetben a Főváros, majd a kulturális tárca és egyéb pályázati források segítségével több mint húsz éven át az alapítók által nonprofit intézményként, egyre nehezebb körülmények között működtetett Artpool Művészetkutató Központ egy nemzetközi hírű tudományos intézménnyé nőtte ki magát. Kiállításainak, nemzetközi művészeti kapcsolatrendszerének köszönhetően dokumentum- és műtárgy-anyaga, könyvtára megsokszorozódott, gyűjteménye számos jelentős magyar és nemzetközi adománnyal gazdagodott. Rendezett és jól kutatható archívumát a világ minden tájáról felkeresik a kutatók. Az Artpoolban az elmúlt két évtizedekben folytatott kutatások eredményeként több mint hetven szakdolgozat és több mint húsz doktori disszertáció született, számos nemzetközi kiállítás és művészeti esemény, megrendezésére, konferenciákra, workshopokra került sor. Az Artpool nyomtatott és online kiadványai, katalógusai fontos oktatási és kutatási forrásanyagok.
2015. november 18.
[holonikus szerveződés / holarchia 2010-től]
a holonikus szerveződés, vagy holarchia (holarchy) erőssége,
hogy rendkívül komplex rendszerek létrejöttét biztosítja
