BAJI Miklós Zoltán / BMZ (H): - Én a szakralitást helyezem előtérbe, s nemegyszer ütköztetem a konzumtársadalom undormány jelképtermékeivel.
Lilian A. BELL (USA): - A közönség gyakran „kölcsönvesz” részeket az installációimból, melyeket néhány nap múlva visszatesznek. Néha elvisznek (és nem hoznak vissza) részeket, pl. fénymásolt papírokat, amelyek úgy tűnnek, mintha azért lennének ott, hogy elvigyék őket, mint valami információs szórólapokat. Ilyen esetekben sokszor kétségbeesetten telefonálnak a galéria-igazgatók, akik azt hiszik, hogy ezzel a „művészet” szentsége lett meggyalázva.
Derek Michael BESANT (CDN/MEX): - Megpróbálok egy nyilvános teret egy privát pillanatba helyezni.
David BORAWSKI (USA): - Munkám leginkább az egyes darabok kiválogatásáról és elhelyezéséről szól, amelyek a továbbiakban más kontextusban más darabokkal más kiállításokon is újra installálhatók.
Bruno CAPATTI (I): - Installációim statikus részei egy dinamikus folyamatnak, tehát az installáció ugyanazt a folyamatot reprezentálja / jeleníti meg.
Luisella CARRETTA (I): - Nehéz megfogalmazni a saját és a más művészek munkái közti különbséget. Egy művész energiája arra irányul, hogy amilyen mélyen csak lehet, átélje kutatási területét, ezért nehézzé válik számára a nyitottság más költői irányok felé, különös tekintettel azokra, melyek radikálisan különböznek sajátjától.
Billy X. CURMANO (USA): - Engem nem gátolnak az akadémikus és a piaci tényezők. Hagyom, hogy a személyes látásmódom, a belső lényem, a spirituális erők vezessenek. Számos installáció készült távoli, különös helyeken, ezek talán sohasem kerülnek felfedezésre, vagy ha megtalálják is, nem fogják tudni, hogy ki, miért és hogyan készítette azokat.
GALÁNTAI György (H): - Az őstársadalmak barlangrajzaitól a modernebb társadalmak politikai, vallási vagy polgári berendező, dekoráló funkciójú műtárgyfelhasználásai mind installációk, vagyis az ember mindig is installált. Elgondolkodtató, hogy ha a nyelv és írás előtti idők „nyelve” az installáció volt, akkor most e fogalom elterjedt használatának milyen fontos oka van? Az installáció elve (minden nyitott és minden változik) lehetővé teszi, hogy ami eddig történt és ami ezután történik majd, áttekinthető és megérthető legyen. A művészeti installáció minden mediális lehetőségnek helyet ad, ezért kapcsolódhat mint hypermédia az egységes adatstruktúrába. Ebben a kontextusban az egyén (a művész) nem „szerző” hanem permutáló.
KECSKÉS Péter (H): - Installációimban fontosnak tartom számomra még nem ismert képi beszédmódok, kép-nyelvek kipróbálását, gyakran saját munkáim új kontextusba helyezésével kísérletezem, illetve egybeépítem korábbi kész, félbehagyott, ki-nem-állított műveimet.
Willi R. MELNIKOV-STARQUIST (RUS): - A munkáim további installációknak is forrásai.
Jean-François ROBIC (F): - Az egyetlen módja annak, hogy összehasonlítsam az installációimat másokéival, az, ha meghatározom a történetüket és a kontextusukat. A legtöbb installációm szorosan összefügg a copy-art és mail-art tevékenységemmel.
Lada SEGA (SLO): - A legtöbb installációm a természetbe való különféle beavatkozások eredménye: az elsődleges a beavatkozás és azután az installáció, mint a beavatkozás eredménye.
Rod SUMMERS (NL): - Az ötletek tőlem származnak, a programozott összeállítástól a tudatos szétszerelésig.
(5) Mit gondolsz a hagyományos mű és az installáció viszonyáról?
(6) Mi határozza meg az installáció méreteit és anyagait?
(7) Tudnál-e mondani egy legkisebb és egy legnagyobb installációt?
(8) Van-e olyan tárgy vagy idea, amely nem installálható?
(9) Milyen szerepe van a környezetnek az installálásban?
(10) Látsz-e valamilyen okot, ami az installáció lehetőségeit korlátozza?
(11) Szívesen készítesz-e felkérésre vagy megrendelésre installációt?
(12) Mi a véleményed az installáció megőrzéséről?
(13) Megállapítható-e, egy installáció értéke és milyen módon?
(14) Egy dokumentumban megőrzött installációra milyen szerzői jogok érvényesek?
(2) Mivel indokolod, hogy installációt készítesz és nem valami mást?