Erdély Miklós: A kalcedoni zsinat emlékére, Előadás a kiállításról (Bercsényi 29-30, 1980)

Szerepel itt még egy fölirat, hogy „az univerzum 99,99%-a fölösleges” ennek kilencesei fokozatosan halványodnak, és – amint már fölolvastam – itt egy más dimenzió ellenmozgást végez és ezáltal halványodik el. Tehát fölfoghatjuk úgy, hogy az, ami a világegyetemben nem fölösleges, az halványítja ezt a százalékot.

Hogy ezekkel a dolgokkal miért foglalkozom ezekben az években? Mert a 70-es évek voltak a kozmikus reményvesztettség évei. Úgy gondolom, hogy ezzel mindenki foglalkozik, csak rendszerint tudat alá szorítva, vagy oly módon, hogy lehetőleg nem beszél róla, mert teljesületlen reményekről nem szívesen beszél az ember.

Hajdu István: Kalcedon – a kétely, a kétség, a kettősség, a hármasság és a négyesség (1998)

Erdély Miklós 1980 március 18. és 20.-a között a Bercsényi klubban installációt állított fel, melynek mintha nem lenne kanonizált címe, de többnyire A kalcedoni zsinat emlékére, vagy A kalcedoni zsinat címen ismert. A megnyitón a művész kommentálta művét – a szöveg Előadás a kiállításról címen később meg is jelent –: egy felfordított fém tepsin állva felolvasta a khálkédoni zsinat legfontosabb határozatát (nem sikerült megtalálni, honnan másolta ki, a szöveg mindenesetre pongyolábbnak hat az imént idézettnél, melyet éppen ezért olvastam fel, valamint hiányzik belőle a prófétákra való – szerintem nagyon fontos utalás), s miközben olvasott, cipőfűzői kanóc módjára égtek, mintha Erdély valami archaikus bomba vagy önmerénylő lett volna, vagy – más nézőpontból – saját, az avantgardizmus önpusztító tendenciáiról mondott szavait akarta volna illusztrálni. Erdély az installációt néhány nap múlva a genti Museum van Hedendaagse Kunst-ban is bemutatta.

Mindennemű felhasználás a jogtulajdonosok engedélyéhez kötött
© Erdély György <gyo.erdely[]gmail.com> és Erdély Dániel <erdely.daniel[]gmail.com>