december 8–28. - Artpool P60
Mondják, hogy a malájok lyukakat fúrnak az erdei bambusz szárába.
Amikor szél támad, a földre heverednek, s hallgatják e hatalmas szélhárfák
szimfóniáit. Különös: mindegyikük más-más dallamot és harmóniát hall a
széljárás szeszélyétől függően. (August Strindberg, 1894.)
megnyitó: Weber Kristóf „Szép levegő” c. véletlen operájának részletei
közreműködik Fülöp Zsuzsanna operaénekes. [videó]
Véletlen munkák magyar művészektől
(Altorjai Sándor,
Bernát András,
Braun András,
Erdély Miklós,
Erdélyi Gábor,
Galántai György,
Gáyor Tibor,
Gál András,
Haraszty István,
Korniss Dezső,
Lengyel András, Károlyi Zsigmond,
Maurer Dóra,
Szabó Lajos,
Szirtes András,
Tót Endre és
Wolsky András) -
[MTV1/videó]
és „A VÉLETLEN JÖVŐ” című hálózati
konstrukcióhoz érkezett művészeti kvantumok
a nemzetközi humorizmus, provincializmus, epigonizmus, dilettantizmus - az etnizmus és a fluxus területeiről. Egy világ, amelynek ultramikroszkópikus tartományaiban parányi szubatomi részecskék, molekulák, fotonok, protonok, kvarkok nyüzsögnek, ahol elektronok száguldanak végtelennek tűnő sebességgel. Ahol a dimenzió, a tér már olyannyira összeszűkül, hogy egybeolvad az idővel.
Ezekben a rendszerekben a vakvéletlen uralkodik,
a jelen nem feltétlenül határozza meg pontosan a jövőt.
Arthur Koestler mély kapcsolatot lát a humor és a tudományos felfedezés között. Mindkettőnek alapvető vonása a látszólag össze nem függő dolgok közötti kapcsolat felfedése.