Születésnapi üzenetek és visszaemlékezések Klaniczay Júlia, az Artpool társalapítója 70. születésnapja alkalmából

Mácsadi Orsolya

Klaniczay Júlia 70. születésnapjára

Klaniczay Júlia a kutató, szerkesztő és alkotótárs

Minden 2021. októberében kezdődött, amikor a Szombathelyi Képtár friss munkatársaként és kurátor asszisztenseként a Megtört progresszió című kiállításához kerestem anyagot. Ez az időszaki kiállítás a Magyar Géniusz Projekt keretei között jött létre, és elsősorban történeti szempontból, a korszak sajátos kultúrpolitikájának tükrében vizsgálta az 1968─75-ös évek magyar zenei világát, építészetét, képzőművészetét, valamint iparművészetét és textilművészetét.

Lévén, hogy addigi szakmai tapasztalataimat a Soproni Múzeum Képzőművészeti- és Storno-gyűjteményében szereztem, a 20. századi magyar művészet ezen korszaka egy új és izgalmas területet nyitott meg előttem.

Kutatásom során Bényi Csilla 2002-es publikációján keresztül jutottam el Klaniczay Júlia nevéhez és az Artpool Művészetkutató Központhoz is. Klaniczay Júlia segítségével sikerült felvennem a kapcsolatot az Artpool akkori Kutatási Osztályával, köztük az akkori osztályvezetővel, Kürti Emesével is. Az intézményben tett látogatásom és a további kutatás során kibontakozott előttem egy különleges gyűjtemény története, egy valamikori lakásarchívumé, és egy világokon átívelő nemzetközi kapcsolathálóé. Kápráztatott a döbbenetes mennyiségű, akkor még javarészt feldolgozatlanul álló anyag, amely „az avantgárd művészet bárkájának” mélyén vészelte át a magyar művészet 3T-s korszakának viszontagságos viharait.

A Megtört progresszió című kiállítás egy része a Balatonboglári Kápolnaműterem eseményeit is tárgyalta. Juli a falra került szöveg átolvasásában, javításában is segítségemre volt. Egy olyan embert ismertem meg személyében, aki nem csak felelősséget vállalt az Artpool sorsáért, de továbbra is egyengeti azt, időt és energiát nem sajnálva.

Közös munkánk azonban itt sem ért véget. Ugyancsak a Megtört progresszió című kiállítás anyagának válogatása közben figyeltem fel a Szombathelyi Képtár Textilgyűjteményének egy különleges darabjára, Galántai György Ruha teszi az embert című installációjára. A mű a velemi alkotóműhelyben készült 1981-ben, ahol Galántai György és Klaniczay Júlia együtt dolgoztak. A Velemben készült művekhez felhasznált képek, melyek az alkotópár több különböző performanszának egy-egy részletét örökítették meg, hűen tükrözik Júlia művészeti hitvallását, bátor elköteleződését és alázatát az avantgárd művészet és egy vállalt művészsors mellett. Közreműködésének hála ő lett a Muhina Projekt egyik életre-hívója, az élő szobor egy darabja, az alkotói koncepció egy „téglája”. Nem tudok elégszer köszönetet mondani a szöveg elkészítésében nyújtott segítségéért, melynek eredményeképpen megszületett a kapcsolat a Savaria Múzeum Szombathelyi Képtára és az Artpool Művészetkutató Központ között valamint elkészült egy tanulmány a Fiatal Művészettörténészek VIII. Konferenciájának Opus Mixtum című tanulmánykötetébe, mely méltán fontos Galántai-műveket helyezett új tudományos kontextusba.

Kedves Juli! Isten éltessen erőben és egészségben! Mindent köszönök.

Szeretettel:
Mácsadi Orsi
(2024)