Kaptunk három kiadványt, amelyek a szlovák és a régiós művészettörténetírás olyan kurrens irányzataihoz és témáihoz kapcsolódnak, mint a kiállítástörténet, a művészi önhistorizálás, illetve a művészet és az oktatás viszonya.

White Space in White Space

Az egyik Stano Filko, kezdetben Miloš Laky, Ján Zavarský közreműködésével megvalósított, 1977-ben a budapesti Fiatal Művészek Klubjában is bemutatott Fehér tér a Fehér térben című projektjéből (1973–1982) azonos címmel készült kötet. Ez a könyv az Erste Stiftung Kontakt gyűjteményéhez kapcsolódó kiadványsorozat második darabja, de valójában nem egy hagyományos értelemben vett műtárgy, hanem egy kiállítássorozat történetét dolgozza fel.

Az első, 1973-as brnói bemutatóra a galéria szünnapján került sor és csak pár ismerős láthatta. A becsempészett kiállítás dokumentációja, illetve az installáció újrahasznosított elemei a következő években már nemzetközi körökben, helyszíneken forogtak. A projekt a dematerializált, egyszerre transzcendens és barkácsolt, rejtőzködő és nemzetközi sikerre törő, a művészi öntörténetiesítés folyamatában újra- és újraértelmeződő kelet-európai neoavantgárd emblematikus példájává vált.

AMA

Az AMA: L'ubomír Durček, Kveta Fulierova, Július Koller and Amateur Artists című kétnyelvű könyv Ľubomír Ďurček, Květoslava Fulierová és Július Koller 1968 and 1998 között közösen vezetett amatőr művészeti kurzusait és ezek átfogó dokumentációját mutatja be.

Érdekes összehasonlítani ezeket az amatőr művészeti alkotótelepeket Erdély Miklós és Maurer Dóra pedagógiai tevékenységével. A kurzusok vezetői a nemzetközi konceptualizmus résztvevői voltak (elsősorban Koller és Durček), de egyáltalán nem próbáltak az amatőrökből avantgárd művészeket faragni, hanem inkább az amatőr művészeti alkotótelep szituációját keretezték át performatív vagy konceptuális módon.

Az inkább a művészkönyv műfajához közelítő kötet nem annyira a történeti rekonstrukcióra, mint inkább a pedagógiai tevékenység dokumentumaiba, az ezekből létrejött archívum és a kurzusokat vezető művészek tevékenysége közötti izgalmas átjárásokba ad bepillantást. Bár a három alkotó közül Koller a leginkább kanonizált és domináns művész, a kiadvány mégis igyekszik a kollektivitásra helyezni a hangsúlyt.

• AMA: L'ubomir Durček, Kveta Fulierova, Július Koller and Amateur Artists. Szerk. Daniel Grúň. Vienna, Schlebrugge.Editor, 2020. 352 p.

Subjective Histories

A harmadik, szintén kétnyelvű, Subjective Histories: Self-historicization as Artistic Practice in Central-East Europe címmel megjelent kiadvány egy nemzetközi tanulmánykötet, melyben tíz – szlovák, magyar, cseh, román, illetve a volt Jugoszlávia művészetével foglalkozó – szerző, köztük Kürti Emese, az Artpool osztályvezetője mutat be egy-egy esettanulmányt a művészi öntörténetiesítés, önarchiválás és önintézményesítés gyakorlataira.

Az esettanulmányok olyan értelemszerűen alternatív kulturális gyakorlatokat mutatnak be, melyek a régió államszocialista országaiban működő közintézmények hiányosságait pótolva nemcsak intézménykritikát fogalmaztak meg, hanem párhuzamos intézményeket hoztak létre. A kötet ugyanakkor nem az ellenzékiségre, hanem inkább a művészarchívumokat megalapozó egyszerre narratív és művészeti gyakorlatok összefüggéseire fókuszál.

• Subjective Histories: Self-historicization as Artistic Practice in Central-East Europe. Szerk. Daniel Grúň. Bratislava, VEDA SAV, 2020. 320 p.